„Még mindig lefelé tartunk” – Magyarországon járt az Európai Parlament új magyarügyi felelőse

A héten Budapesten járt Tineke Strik, akit az Európai Parlamentben a magyar jogállamisági ügyek felelősének (jelentéstevőjének) neveztek ki. A zöldpárti holland képviselő arról beszélt a Telexnek, hogy milyennek látja a magyar jogállamisági helyzetet, mit gondol a különféle uniós eljárásokról, hogyan próbálta felvenni a kapcsolatot a kormánnyal, de elmondta azt is, hogy szerinte kapott Orbán Viktor egy jó érvet a kezébe.

Ez az első útja Magyarországon?

Nem, sokszor voltam itt, eddig meg sem számoltam. Korábban, az egyetemi pályafutásom közben is eljöttem időnként, de azt hiszem, az előző parlamenti időszakban is kétszer utaztam ide – már akkor is jogállamisági okokból.

Milyennek látja általánosságban a magyarországi helyzetet?

Az a benyomásom, hogy még mindig lefelé tartunk, és ez egyre mélyebben gyökeret ereszt a társadalomban. Világosnak tűnik nekem a félelem: a rágalmazó kampányok, az állami propaganda és mindenki célba vétele, aki fel meri emelni a hangját, legyenek tanárok, bírák vagy civil szervezetek. Ez már az egész társadalomra hat, nem csak néhány részére. Általánosan totális ellenőrzést érezni. A veszélyhelyzet, amit a kormány használ és hirtelen előkerül, hogy önkormányzatokat büntessen vagy félreállítsa az Országgyűlést, nagy bizonytalanságot hoz magával. Az a benyomásom, hogy az emberek nem támaszkodhatnak a hatóságokra.

Gyakori kormányzati kritika volt az elődeivel szemben, hogy főleg olyan civil szervezetekkel voltak kapcsolatban, amelyek a kormány szerint ellene vannak. Próbálta felvenni a kapcsolatot például a kormány képviselőivel is?

Azonnal. Abban a pillanatban, amikor már tudtam, hogy ide jövök, küldtem a leveleket, hogy szeretném őket meglátogatni – a Belügyminisztériumot, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, mindenkit. Múlt hétfőig vártak, aztán közölték, hogy elnézést, sajnos azokban a napokban, amikor idejövök, elfoglaltak, ezért nem tudnak velem beszélni, úgyhogy nem igazán nyitottak a kommunikációra, de tovább próbálkozok. Szerintem beszélnünk kell egymással.

Ma egyeztetek az alapvető jogok biztosával [az interjú csütörtökön készült – a szerző] és az Integritás Hatósággal – csak ők mondtak igent a kéréseimre, hogy találkozzunk. Próbálok minden nézőpontot figyelembe venni, de ebben a civil szervezetek is benne vannak, amelyeket a kormány kritizál és büntet. Ez nem jelenti, hogy ők eleve kormányellenesek, ők csak teszik a dolgukat. Tegnap az ország keleti részére, a román határhoz is elutaztam, hogy ne csak azt lássam, ami Budapesten történik, hanem azt is, ami az ország többi részében.

Milyennek látja a „hetes cikkes” jogállamisági eljárást, amit az Európai Parlament kezdeményezett?

Eddig nem hatékonynak. Szégyen, hogy már hat éve tart és sok meghallgatást rendeztek, de lényegileg semmi sem történt. A tagállami miniszterek nem adtak ki ajánlásokat [ez a hetes cikkes eljárás mostani szakaszában a következő lépés lenne – a szerző], ezért mi az Európai Parlamentben a következő lépésekre szólítottuk fel őket. Nézzék meg, mit lehet tenni, hogy Orbán ne aknázhassa alá még jobban az uniós döntéseket – mert párhuzamosan ezt is teszi.

Eddig a tagállamok nem igazán hajlanak arra, hogy felszólaljanak egymással szemben. A megközelítésük egyfajta beavatkozáskerülő, de ez szerintem végső soron szemben áll a saját maguk és az EU érdekeivel, mert Magyarországon látszik, hogy ez a büntetlenség hová vezet. Ez az EU összes politikaterületét is befolyásolja, ezért szerintem ez buta, rövidtávon gondolkodó, de nehezen megváltoztatható. Sokszor hallani a tagállamoktól, hogy mi ugyan egy kis csoport részei vagyunk, ami tenne valamit, de kisebbségben vagyunk, és félünk, hogy ha továbblépünk, az csak napvilágra hozza a megosztottságot a miniszteri Tanácsban. Csak akkor akarnak cselekedni, ha biztosak benne, hogy minden tagállam egyetért. Azt hiszem, most már Lengyelország a jó oldalon áll, de itt van Szlovákia és más országok.

Lengyelország esetében viszont a magyar kormány azzal érvelt, hogy a hetes cikkes eljárás leállítása nem befejezett, csak ígért reformokon alapult. Hogyan lehet elkerülni a kettős mércét?

Sajnálatosnak tartom, hogy az EU a magyar kormány kezébe adta ezt az érvet. Igaz, hogy nagyon gyorsak voltak a hetes cikkes eljárás leállításával és a pénzfolyam elindításával. A másik oldalon világosan látszik, hogy az új kormány egy cselekvési tervet készített a jogállamiság helyreállítására, de egyes törvényeknél a jogalkotás a [jelenleg ellenzéki – a szerző] Jog és Igazságossághoz tartozó elnökön, Andrzej Dudán múlik, blokkolja azt a jövő évi elnökválasztásig. Sokkal jobb lett volna egy kicsit több időt fordítani rá, hogy igazán jól áttanulmányozzák, miért nem kellene folytatni a hetes cikkes eljárást Lengyelország esetében. Az, ahogyan cselekedtek, érvet adhatott Orbánnak, de lényegében, a tartalmat tekintve gyökeres a változás Lengyelországban. Az irány az igazságszolgáltatás függetlenségének növelése felé mutat.

Egy másik kritika a kormánytól, hogy az Európai Parlament el akarja zárni a magyarokat a forrásoktól. Hogyan lehet ezt elkerülni?

Úgy, hogy az EP nagyon világosan elmagyarázza, miért cselekszik, mert ezzel voltaképpen a magyar állampolgárokat is védi a hatalom összpontosításával és a jogaik aláaknázásával szemben. Az állami propaganda miatt Orbánnak nagyon könnyű, hogy meggyőzze a magyarokat, de azt hiszem, átláthatóbbnak kell lennünk, és világosabb támogatást kellene nyújtanunk azoknak a mozgalmaknak Magyarországon, amelyek a jogállamiságért harcolnak.

Ha most megszüntetnénk a befagyasztást és hagynánk, hogy folyjon a pénz, igazából semmi sem történne többé, mert szerintem Orbán nagy érdeke a pénzügyi érdek. Ez az uniós támogatás nem a magyar állampolgárokhoz, hanem a korrupt politikusokhoz és a nagy oligarchákhoz áramlik. Épp ez a lényeg. Ebben az értelemben az állampolgárokat csak felhasználja azzal, hogy igazságtalanságról beszél, de biztosítanunk kell, hogy a pénz az állampolgárokhoz jut és nem korrupt politikusokhoz.

Hogyan érhetnék ezt el? Például a magyar egyetemek egy részéről már nem mehetnek a hallgatók Erasmus diákcserékre. Hogyan tudna az EP segíteni, hogy az olyan helyzeteket elkerüljék, ahol az állampolgárokat is éri a korlátozások hatása?

Ami az Erasmust illeti, kár, ha a diákok nem mehetnek vele külföldre, ezért meg kellene vizsgálnunk, hogy tehetünk-e kivételt, mert végső soron szükségünk van az itteni közvélemény megváltoztatására, hogy minél többen szót emeljenek és a fiatalok lássák, milyen az élet más országokban, hogy ez nem egy normális helyzet. Azoknak a fiataloknak, akik itt születtek és nevelkedtek, talán fogalmuk sincs róla, mit jelent egy szabad társadalom.

A hetes cikk mellett több eljárás is folyamatban van. Ezek befagyasztották a támogatások egy részét. A kormány végrehajtott reformokat és megállapodott az Európai Bizottsággal a blokkolt pénzek egy részének felszabadításáról, de az EP zsarolásra panaszkodott. Hogyan látja ezeknek a hatását?

Szerintem ezek a mérföldkövek igazán létfontosságúak, mert velük nagyon világossá lehet tenni, hogy a magyar hatóságoknak min kell változtatniuk. A probléma valójában az, hogy az Európai Bizottság hajlamos csak az új javaslatokat, tervezeteket nézni, amiket a magyar kormány vázol, de nem hajt végre a gyakorlatban. Azt szeretnénk elérni, hogy lássuk például azt, hogy az igazságszolgáltatás igazán független a gyakorlatban. Ugyanez a helyzet a korrupció elleni hatékony harcnál.

Úgy találtuk, az Európai Bizottság túl hamar mondta az igazságszolgáltatásnál, hogy ennyi elég. Most azt látjuk, hogy van egy Országos Bírói Tanács, de sok rágalmazó kampány indul ellene és a kormány olyan megkerülő intézkedéseket hoz, amivel próbálja aláásni a tekintélyét és a hatékonyságát. Az Európai Bizottságnak ezt, a végrehajtást kellene kritikusan szemlélnie. Hamarosan meghallgatjuk az új biztosjelölteket, és a héten egyeztettem az új igazságügyi jelölttel. Ugyanezt az üzenetet adtam át neki is: nézze, nem elég papíron változtatni, igazán le kell ezt ellenőrizni, mert ha már ismét folyik a pénz, új döntés kell, hogy ismét befagyasszák, ami nehezebb. Azt ígérte, így fog tenni, de meglátjuk, mi lesz az új Európai Bizottsággal.