Hankó elismerte, hogy már erasmusozni se lehet a modellváltó egyetemekről

Meg kell szüntetni a magyar egyetemek kizárását az Erasmus és Horizont programokból, jelentette ki az MTI szerint Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben. Ha tényleg azt mondta, amit az állami hírügynökség ír, akkor úgy tűnik, hogy a miniszter elismerte: a most induló egyetemi szemeszterben erasmusos cserékre sem mehetnek a diákok a modellváltó egyetemekről.

Vitályos Eszter kormányszóvivő már augusztus végén arról beszélt: nekik a kormány addig is „az Erasmus-program helyett a Pannónia-programot biztosítja”, „hogy ne érezzék úgy, hogy kimaradnak valamiből”, de azt nem mondta ki, hogy ez az összes ilyen egyetemet érinti-e, és elvi lehetősége még lett volna annak, hogy az új szemeszter kezdetéig megállapodjanak.

Hogyan jutottunk el idáig?

Az Erasmus népszerűségét mutatja, hogy talán az egyetlen olyan európai uniós program, amiről filmet készítettek (magyarul Lakótársat keresünk néven). A felsőoktatásban tanulók jellemzően fél, de akár egy évig is folyamatosan áthallgathatnak vele egy külföldi főiskolára, egyetemre havi támogatással. Az EU Erasmus+ néven fogta össze az Erasmust és a hasonló (például szakképzési) mobilitási programjait.

Az erasmusos szerződéseket jellemzően nyár közepén kötik két évre, így ha 2022 közepén kötöttek egyetemek ilyeneket, azok is kifutottak mostanra.

Bár Hankó „Brüsszel” ítéletéről beszélt, 2022 decemberében európai bizottsági javaslatra az EU összes tagállamának minisztereiből álló Tanácsa döntött úgy, hogy kizárja minden kötelezettségvállalásból a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (köztük például az MCC alapítványát) és az ilyen fenntartású intézményeket. Hankó „igazságtalan ítéletre” panaszkodott, a tanácsi határozat szerint az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

A döntés Hankó állításával szemben nem a „magyar” egyetemeket zárja ki bármiből is, hanem a 21 modellváltó intézményre hat, a többire nem. Az érintett egyetemektől már tavaly nyáron olyan panaszok jöttek, hogy eurómilliós károkat okoz nekik a tiltás a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél. (Ahogy arról korábban írtunk, a programban Hankó állításával szemben elvben részt vehetnek, de pénzt nem kaphatnak, így ezt a magyar adófizetők állják egy ötmilliárd forintos alappal, ráadásul a korlátozás a gyakorlatban nehézségeket okoz nekik abban, hogy beszálljanak a projektekbe.)

Az Erasmusnál az Európai Bizottság tavaly arra figyelmeztetett, hogy szeptemberig fel kell oldani a korlátozást, de a kormány és az Erasmus közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány állította, hogy június 30-ig minden feltétel adott a részvételükhöz, a Tempus pedig feltételes támogatói döntéseket tudott hozni. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter először egy november 23-i határidőt emlegetett, a kormány egy három hónapos halasztást kért, de januárban Navracsics közölte, hogy a tárgyalások megrekedtek.

Nem sokkal korábban jelentették be a Pannónia csereprogramot. Hankó Balázs akkori felsőoktatási államtitkár még azt állította, hogy ez nem az Erasmus+ pótléka lesz, mert továbbra is megegyezésre törekednek, és egyébként is szerettek volna egy új nemzetköziesítési programot elindítani.

Hankó szerint az Európai Bizottság nem válaszolt, a testület szerint ismert, mi az elvárás

A miniszter csütörtökön hangsúlyozta: a magyar kormány már tavaly novemberben törvényjavaslatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy időben kezeljék a problémákat, azonban választ még nem kaptak a brüsszeli testülettől. A Telex erre szeptember elején kérdezett rá a testületnél, ahogy az erasmusozásra is próbáltunk egyenes választ kihúzni belőle. Ujvári Balázs szóvivő csak annyit erősített meg, hogy a helyzet nem változott, ugyanakkor

„nagyon világosan elmagyaráztuk az álláspontunkat a magyar kormánynak”, számos eszmecserén vannak túl és „ismert, mi az elvárás”.

(Több, az ügyre rálátó forrásból is úgy értesültünk, hogy az Európai Bizottság elutasított egy novemberi ajánlatot, de a kormány részletesebb választ kért. Bóka János EU-ügyi miniszter arra panaszkodott júliusban: „vannak olyan esetek, amikor nem kapunk érdemi visszajelzést egy általános elutasításon vagy rosszalláson túlmenően, ami nagyon nehézzé teszi azt, hogy a folyamatot tovább vigyük”.)

Hankó állítását, hogy az érintett egyetemek kiestek volna az Erasmusból, a Tempus korábban cáfolta a Telexnek, bár ez a diákjaiknak aligha vigasz. Azt kérdeztük a szervezettől, hogy a modellváltó egyetemek közül van-e olyan, amely 2024. június 30. után is részt vehet az Erasmus+ programban? A Tempus azzal válaszolt, hogy az érintett intézmények közül „mindegyik részt vesz az Erasmus+ Programban”, csak épp „fogadó egyetemként, hiszen a határozat nem érintette a Magyarországra érkező külföldi egyetemi hallgatók Erasmus+ ösztöndíját”. Visszakérdeztünk, hogy küldő egyetemként bármelyikük is részt vehet-e benne, erre már hetek óta nem kaptunk választ.

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnél (EACEA) – amely a Budapesten működő Tempus és a többi tagállami közreműködő szervezet felett áll – szintén hiába próbáltunk egyenes választ kapni. Az ügynökség egyszerűen elküldte a 2022-es tanácsi határozat linkjét és pár mondatot a szövegéből.

Ez az év nem telhet el úgy, hogy ne találjunk megoldást – jelentette ki Hankó, miután csütörtökön Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal tárgyalt. A testület ugyanakkor várhatóan heteken vagy legfeljebb pár hónapon belül átalakul, egyik biztos sincs az új Európai Bizottságba jelöltek között, akikkel a miniszter most tárgyalt.

A megegyezés viszont valóban sürgető a jogállamisági feltételességi eljárásról, aminek része az alapítványi tiltás is, mert a határozat második évfordulóján, december közepén végleg buknánk nagyjából egymilliárd euró felzárkóztatási támogatást.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió