Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden bemutatta, hogyan nézne ki a megújuló testület. A tagokat a tagállami kormányok jelölhetik, de a bizottsági elnök oszthatja be, kinek milyen területet szán és hogyan nézzen ki a testület. Egyedül az észt Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt jelölték már ki korábban a tagállamok.
Von der Leyen az Európai Parlamentben – miután egyeztetett az EP-frakciók vezetőivel – hangsúlyozta, hogy a testület összetételét a prioritásai határozzák meg, köztük a demokrácia védelme, és mindegyik biztos egyenlő. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy eredetileg kevés nő lett volna a testületben, ezért a tagállamokkal keményen dolgoztak az arányok javításán. (A Telex a helyszínről követi az EP ülését.)
Hat alelnököt jelölt ki, akik közül négy nő, három pedig keleti tagállamból jön. Kallas mellett – aki a kvázi-külügyminiszteri poszt jelöltjeként alelnök is – a spanyol Teresa Ribera kapná a klímaügyet, a finn Henna Virkkunen a technológiai szuverenitást. A francia Stéphane Séjourné a jólétért és ipari stratégiáért, a román Roxana Mînzatu az emberekért és képzésért, az olasz Raffaele Fitto a kohézióért felelne.
A magyar biztosjelöltnek, Várhelyi Olivérnek az egészségügyet és állatjólétet szánja Von der Leyen. A bejelentést – a jelöltek közül egyedül nála – több helyről fojtott nevetés fogadta a sajtóteremben. Az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskör, így gyenge portfóliónak számít, bár a koronavírus-járvány alatt az Európai Bizottság is több kezdeményezést indított el ezen a téren.
Von der Leyen arról beszélt, hogy Várhelyi felelne az „európai egészségügyi unió” felépítéséért, valamint azért, hogy folytassák a munkát a rák ellen és a preventív egészségügyért. A Várhelyinek írt, várható feladatait soroló dokumentum alapján többek között a biotechnológiáról és a kulcsfontosságú gyógyszerekről kell majd egy új jogszabályt beadnia, hogy csökkentsék az időszakos hiányokat, és a dohányzás elleni jogszabályokat is felül kellene vizsgálnia. (Egy frissen kiszivárgott javaslatterv szerint az Európai Bizottság vendéglátóhelyek teraszain is betiltanák a dohányzást.) Von der Leyen uniós vizsgálatot is vár tőle arról, hogyan hatnak a közösségi oldalak a mentális egészségünkre.
Várhelyi 2019-ben fajsúlyosabb területet kapott, a bővítési és szomszédságpolitikát, amit csak felértékelt az Ukrajna elleni orosz invázió és a keleti ország tagjelöltsége. A kormány EU-hoz rendelt korábbi főképviselője viszont több botrányba is keveredett a bizottsági posztján:
- már a kinevezése előtt úgy hírlett, hogy hiába jó szakember, nehéz természetű és „elképesztően durván beszélt a beosztottjaival”;
- aztán sorjázni kezdtek az olyan hírek, hogy a magyar kormánnyal egyező irányban igyekszik tolni egyes tagjelöltek szekerét előbbre vagy hátra a semlegességet előíró uniós alapszerződések ellenére, erre a gyanúra Orbán a saját kijelentéseivel és ígérgetésével is előre ráerősített;
- az Európai Parlament maga is vizsgálatot kért, mert szerinte Várhelyi „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”;
- a képviselő-testülettel egy hülyézős megjegyzése miatt is konfliktusba került;
- magának az Európai Bizottságnak kellett cáfolnia az állításait a palesztin segélyek felfüggesztéséről;
- idén májusban egy grúz ügynöktörvényt kritizáló, már nyilvánosságra hozott bizottsági közleményről tűnt el a neve;
- pár nappal később Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök egyenesen azzal vádolta, hogy Várhelyi megfenyegette őt, a biztos szerint félremagyarázták a szavait.
Arról, mi állhat amögött, hogy Orbán Viktor júliusban mégis újra őt jelölte, itt írtunk.
Bóka biztos Várhelyi sikereiben, a DK szerint a jelölés Orbán helyét mutatja Európában
Várhelyi „sikereinek köszönhető, hogy ez a portfólió ma a legnépszerűbbek közé tartozik. Az ő munkabírását jelzi, hogy a területet az új Bizottságban három biztos veszi át” – írta Facebookon Bóka János. Az EU-ügyi miniszter szerint a magyar biztosjelölt „kvalitásaira új portfóliójában is nagy szüksége van Európának: a gyógyszer- és egészségipar az EU egyik versenyképességi kitörési pontja, a járványok leküzdésében pedig együtt erősebbek lehetünk. De ehhez az EU-ban változásra van szükség. Várhelyi Olivérben ennek a változásnak a lehetőségét látom. Parlamenti meghallgatásához neki sok türelmet, munkájához erőt és egészséget kívánok – a sikereiben és eredményeiben pedig biztos vagyok.”
„Ide juttatták Orbánék Magyarországot. Nulla befolyás. Kinevetés ” – posztolta Facebookra Molnár Csaba. A DK EP-képviselője szerint „a magyar biztos megkapja azt a posztot, ami a legkevésbé fontos. Ilyen poszt korábban nem is létezett, kifejezetten Orbánék megalázására hozzák létre. Ráadásul Orbán emberét az Európai Bizottságban a román biztos alá rendelik beosztottnak. Értem én, hogy belső »lówellness« ügyében erős referenciái vannak a magyar kormánynak. De azért ez akkor is jól mutatja Orbán helyét Európában.” Ugyanakkor mindez nem jelenti, hogy „támogatni fogjuk ezt a jóembert uniós biztosnak. Mert nem létezik annyira gyenge, jelentéktelen uniós pozíció, amelyre alkalmas lenne.”
Von der Leyen bejelentése után Valérie Hayer, a liberálisok frakcióvezetője Várhelyiről beszélve hangsúlyozta, mennyire fontosak nekik a reproduktív jogok, ezekre különösen nagy hangsúlyt fektetnek majd a meghallgatásán.
Fogalmazzunk úgy, hogy nem volt a legkompetensebb biztosok között és nem mindig tartotta tiszteletben az Európai Parlamentet, mondta Bas Eickhout, a zöldek társelnöke. Ideje, hogy elkezdjen sokat tanulni, válaszolta arra, hogy az állatjólétet kapná.
Halasztani kellett a bejelentést és egy név még most sem biztos
A tagállamoknak augusztus végéig kellett megnevezniük, kiket küldenének az újjáalakuló uniós kvázikormányba, de azt Ursula von der Leyen bizottsági elnök döntheti el, hogy ki milyen területért felelne és kiből lenne alelnök. Az EP-képviselők egy-egy témával foglalkozó csoportjai, azaz a szakbizottságai először megvizsgálják, nincsenek-e összeférhetetlenségi gondok a jelölteknél, majd meghallgatják őket. Végül az EP-nek az egész testületet meg kell szavaznia, de előtte jelezheti, ha ehhez akadályt lát valaki személyében vagy abban, mennyire alkalmas egy-egy jelölt a neki szánt szakterületre.
Von der Leyen eredetileg múlt héten mutatta volna be, kit milyen témára és tisztségre osztana be, miután egyeztetett az EP-frakciók vezetőivel, de ez keddre csúszott. A Politico tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy a bizottsági elnök itt csak általánosságban beszélt arról, milyen lenne a testület, nem mondta el nekik, hogy kit milyen területre osztana be, holott többek között Roberta Metsola EP-elnök is elvárta volna, hogy a portfóliókat is ismertesse. Manon Aubry, a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció társelnöke X-en füstölgött, amiért Von der Leyen több információt adott a sajtónak, mint közvetlenül előtte nekik.
2019-ben először sikerült elérni, hogy a testületen belül a nők és férfiak száma egyensúlyban legyen, miután a bizottsági elnök újdonságként két jelöltet is kért a tagállamoktól, akikből válogathatott. (Az uniós kvázialkotmány, az alapszerződések szerint minden országnak egy-egy hely jár.) Ezt már akkor sem mindenki tartotta be – így a magyar kormány sem –, idén viszont szinte senki sem fogadta meg a kérését és erős túlsúlyba kerültek a férfiak.
Von der Leyen a korábbi hírek szerint erősebb posztok felajánlásával próbálta győzködni a kormányokat, hogy inkább nőket küldjenek. Előbb a románok, majd múlt hétfőn a szlovének jelentették be, hogy nőre, Marta Kosra cserélnék a jelöltjüket, de utóbbit csak pénteken erősítette volna meg a szlovén parlament, és ebbe belekavartak a Fidesz szövetségesétől, Janez Janša SDS-étől. A parlamenti bizottság szavazásának időpontjáról egy SDS-es politikus dönt, de az ellenzéki párt arra hivatkozva tartja fel a voksolást, hogy szerinte tisztázni kell a jelölt és a volt jugoszláv titkosszolgálat kapcsolatát. Akár szeptember 24-ig is húzhatják az időt. Von der Leyen a megerősítés hiánya ellenére is beosztotta ideiglenesen Kost: épp a bővítést adná neki, amiért jelenleg Várhelyi felel. Kossal együtt 11 nő lenne a 27 tagú testületben.
A nemi egyensúly nem csak a bizottsági elnöknek, hanem több EP-frakciónak is fontos, vagyis akár a parlamenti jóváhagyás is múlhat rajta. A második legnagyobb, szocialista frakció közleményben fenyegetőzött, hogy az egyensúly felrúgása „recept a progresszív támogatás elveszítéséhez”, ahogy az is, ha az euroszkeptikus ECR-t a bizottság „szívébe” hozzák vagy „figyelmen kívül hagyják a csúcsjelölti rendszert”. Utóbbival arra utaltak, hogy a luxemburgi kormány nem Nicolas Schmittet jelölte, aki az EP-választási kampányban a szocialisták csúcsjelöltnek neveztek meg – azaz őt szánták bizottsági elnöknek, bár ebből egyáltalán nem következik, hogy akkor az adott tagállamnak őt kellene biztosnak jelölnie. Előbbivel az olasz jelöltre, Raffaele Fittóra céloztak, akit végül Von der Leyen az egyik alelnöknek osztott be (bár az Euractiv szerint a szocialisták menet közben finomítottak az álláspontjukon). A bizottsági elnök az EP alelnöki helyeinek arányaival és Olaszország fontosságával magyarázta a jelölést.
Közben több tagállamban felkapták rá a fejüket, hogy az ökológiai átmenetért felelős spanyol miniszter, Teresa Ribera fontos posztot kaphat. Például a Fidesz EP-frakciójának és az euroszkeptikus ECR-nek a cseh tagjai is aggódtak, hogy az atomenergiát ellenző politikus lehet az energiaügyi biztos, a legnagyobb, néppárti csoport pedig már előre igyekezett korlátozni a hatalmát, ha az iparpolitikát kapta volna.
A helyzeten nem segített, hogy hétfőn lemondott a franciák jelenlegi biztosa, akit eredetileg a következő öt évre is jelöltek, Thierry Breton helyét viszont villámgyorsan betöltötte Stéphane Séjourné. Delphine Colard, az Európai Parlament vezető szóvivője hétfő délután megerősítette: továbbra is úgy tervezik, hogy másnap Ursula von der Leyen egyeztet a frakcióvezetőkkel. Von der Leyen kedden, a tervei bemutatása után azt hangsúlyozta, hogy a csere a francia elnök döntése volt, és meg van róla győződve, hogy az új jelölttel jól együtt tudnak majd működni.
Sokba kerülhet Magyarországnak, ha elhúzódik a bizottság megalakulása
Magyarországnak különösen rossz hír lenne, ha elhúzódna az Európai Bizottság megalakulása. December 15-én nagyjából egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás veszne el végleg, ha nem sikerül addigra lezárni a feltételességi jogállamisági eljárást, de az egyeztetések már hónapok óta állnak. A Politico forrásai azzal számoltak, hogy legjobb esetben is csak decemberben léphet hivatalba az új Európai Bizottság, de a lap szerint a bizottsági elnök célja november 1.
A csúszást csak növelheti, ha cserélni kell biztosjelölteket vagy módosítani a portfólióikat. Ebből a szempontból öngól lehet, hogy a magyar kormány ismét a számos botrányba keveredett Várhelyi Olivér bővítési biztost jelölte, bár a gyenge portfóliója akár segítheti is abban, hogy átengedje az EP.
Nem ő az egyetlen, akin céltábla lehet. Például a bolgár Ekaterina Zaharieva nevét korábban útlevelek körüli korrupciós ügy miatt emlegették, bár ebből nem lett bírósági ügy.
