Elillant a magyar EU-biztos neve a grúz ügynöktörvényt elítélő uniós közleményről

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell „az Európai Bizottsággal” szerdán közleményben ítélte el a Grúziában egy nappal korábban elfogadott ügynöktörvényt. (A jogszabályról, ami ellen több mint egy hónapja tízezrek tüntetnek, itt írtunk bővebben.) Az uniós közlemény címében eredetileg Borrell magyar kollégája, Várhelyi Olivér is szerepelt, de a bővítési és szomszédságpolitikai biztos neve egy idő után lekerült onnan, szúrta ki a Politico. A bizottsági honlapon jelezték: a dokumentumot – amit valamikor háromnegyed 11 előtt élesítettek – nem sokkal negyed 12 után frissítették, és az oldal általunk korábbról megnyitott változatában még valóban ott volt Várhelyi neve.

A Politico hírlevele szerda reggel arról írt, hogy a bizottsági közlemény már eleve pótterv volt. Eredetileg a tagállami Tanács nevében adták volna ki a dokumentumot, de azt a magyar és a szlovák kormány is vétózta, állította a lap az Euractivhoz hasonlóan. (Ilyen esetekben valóban jellemző, hogy például csak a tanácsi elnökség vagy a tagállamok csoportja nevében jelentetnek meg egy szöveget.) A magyarok és a szlovákok azzal indokolták a döntésüket, hogy nincs joguk belügyekbe avatkozni, írta több uniós diplomatára hivatkozva az Euractiv. A lap úgy tudja, már hétfőn készen állt egy szövegváltozat, de ez még felvizezve sem ment át kedden, így maradt egy olyan közlemény, amire Borrell és Várhelyi nevét rakták.

A Politico szerint ugyanakkor a magyar biztos nem értett egyet a szöveggel, ezért nem jelent meg szerda reggelig sem.

„Ezt kapjuk, ha a rókára bízzuk a tyúkólat”

– kommentálta a helyzetet egy uniós diplomata a lapnak, míg egy bizottsági tisztviselőnek „semmi mondanivalója” nem volt Várhelyiről, csak annyit közölt: amint lehet, kiadják a dokumentumot.

A végső szöveg elfogadhatatlannak nevezi a „megfélemlítést, fenyegetéseket és fizikai támadásokat a civil társadalom képviselői, politikai vezetők és újságírók, valamint családjaik ellen”. Arra szólítja fel a grúz hatóságokat, hogy vizsgálják ki a dokumentált eseteket. Figyelmeztet: az uniós állam- és kormányfők úgy adták meg a tagjelöltséget az országnak, hogy a bizottsági javaslat ehhez kilenc reformot szabott feltételül. Az egyik előírja, hogy biztosítsák az emberi jogokat és a civil szervezetek szabad munkáját, amit a közlemény szerint aláás a jogszabály.

„Az EU világosan és ismétlődően leszögezte, hogy a törvény szelleme és tartalma nem felel meg az EU alapnormáinak és -értékeinek”, és „negatívan befolyásolja Grúzia haladását” az EU felé vezető úton.

A közlemény sürgeti a grúz hatóságokat, hogy vonják vissza a törvényt.

Nem ez lenne az első eset, hogy Várhelyi belekavar az Európai Bizottság véleményébe: a testületnek októberben kellett egyértelműen cáfolnia, amit a magyar tagja a palesztin fejlesztési pénzek felfüggesztéséről mondott. Várhelyi körül több másik probléma is felmerült, például egy hülyézős megjegyzése miatt kellett magyarázkodnia az Európai Parlament (EP) felé. Június 6-9. között újraválasztják a képviselőket, ezután pedig a teljes Európai Bizottság újjáalakul. A testületbe minden tagállami kormány egy-egy tagot jelöl, a teljes bizottságot – parlamenti meghallgatás után – az EP-nek kell megszavaznia. Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány újra jelölné-e Várhelyit vagy más nevét mondaná-e be.

Címlapkép: Eric Vidal / Európai Parlament / Európai Unió