Ismét a botrányokba keveredett Várhelyi Olivért jelöli Orbán az Európai Bizottságba

Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott legutóbbi konzultációm után ismét Várhelyi Olivért jelölöm az Európai Bizottságba – tette közzé hétfőn X-en (a volt Twitteren) Orbán Viktor.

„Az elmúlt öt évben Várhelyi biztos bizonyította, hogy az EU pozitív erőként képes változtatni a szomszédságában és azon túl. Remek munkát fog végezni” az Európai Bizottságban – vélte a miniszterelnök.

Várhelyi viszont egyáltalán nem biztos, hogy valóban bejut a testületbe, miután

• már a kinevezése előtt úgy hírlett, hogy hiába jó szakember, nehéz természetű és „elképesztően durván beszélt a beosztottjaival”;
• aztán sorjázni kezdtek az olyan hírek, hogy a magyar kormánnyal egyező irányban igyekszik tolni egyes tagjelöltek szekerét előbbre vagy hátra a semlegességet előíró uniós alapszerződések ellenére, erre a gyanúra Orbán a saját kijelentéseivel és ígérgetésével is előre ráerősített;
• az Európai Parlament maga is vizsgálatot kért, mert szerinte Várhelyi „szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”;
• a képviselő-testülettel egy hülyézős megjegyzése miatt is konfliktusba került;
• magának az Európai Bizottságnak kellett cáfolnia az állításait a palesztin segélyek felfüggesztéséről;
• idén májusban egy grúz ügynöktörvényt kritizáló, már nyilvánosságra hozott bizottsági közleményről tűnt el a neve;
• pár nappal később Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök egyenesen azzal vádolta, hogy Várhelyi megfenyegette őt, a biztos szerint félremagyarázták a szavait.

Az Európai Bizottságba minden kormány egy-egy tagot küld. Arianna Podesta bizottsági szóvivő csütörtökön megerősítette: Von der Leyen aznap reggel kiküldte a leveleit 25 országba, hogy augusztus végéig mondják be lehetőleg egy nő és egy férfi nevét, hacsak nem ismét az eddigi biztost küldenék. (A 27 tagállamból Németországot maga Von der Leyen képviseli, Észtországot Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő-jelölt, akiről korábban az állam- és kormányfők döntöttek.) Ennek ellenére már több tagállamból előre jelezték, ki lenne a biztosuk. A bizottsági elnök elbeszélget majd a jelöltekkel, ezután dönti el, hogy ki milyen területért felel – nem mindegy, hogy olyanért, ahol erősek az EU jogkörei, vagy olyanért, ahol kevés érdemi eredményt lehet elérni.

Utána az Európai Parlament (EP) szakbizottságai hallgatják meg Várhelyit, amelyek a neki kiosztandó témával foglalkoznak. A képviselők hivatalosan nem pöckölhetnek ki egy-egy jelöltet, de az EP-nek a folyamat végén meg kell szavaznia a teljes testületet, és jelezheti, ha ehhez valakiben akadályt lát, így ilyenkor a bizottsági elnök változtathat a portfólióján vagy akár cserét is kérhet az adott kormánytól.

A magyarok közül már a szocialista Kovács Lászlónak meggyűlt a baja a feladattal, bár politikai játszmára panaszkodott, így az energia helyett a vám- és adóügyeket kapta. 2014-ben az első biztos, akit a Fidesz-KDNP kormányzása alatt jelöltek, Navracsics Tibor csak olyan területeket kapott volna, amelyeknél viszonylag gyenge az EU jogköre. A meghallgatása után ugyan alkalmasnak találták biztosnak, de módosíttatták a portfólióját, amiről lenyesték az uniós állampolgárságot. Az öt évvel később elsőnek jelölt Trócsányi Lászlót összeférhetetlenségi indokokkal kifogásolták, helyette jött az EU-hoz rendelt állandó magyar képviselő, Várhelyi Olivér. Ő a bővítés- és szomszédságpolitikával egy kifejezetten jó pozíciót kapott Von der Leyentől, akivel Orbán még egy pártcsaládban ült és akit 2019-ben meg is szavazott bizottsági elnökjelöltnek.

Bóka János EU-ügyi miniszter a pénteki kormányinfón nem árulta el, hogy milyen területet céloznának meg. Szerinte egy ideális világban a jelölt tapasztalatai, szaktudása határozza meg, milyen portfóliót kap, a vélt vagy valós politikai konfliktusok ebben nem játszanak szerepet.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió