A kormány megtette az első lépést a büntetés óta, hogy megfeleljen az uniós bíróság menekültügyi ítéletének

Bóka János EU-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette: van egy „menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról”, amivel „a lehető leggyorsabb eljárással” megfelelne a kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek. Ebben a hosszú évek óta húzódó ügyben szabtak ki „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértése” miatt egy már behajtható, 200 millió eurós (közel 80 milliárd forintos) átalánybüntetést, valamint napi egymillió eurós bírságot. Előbbit levonják a magyar felzárkóztatási támogatásokból, utóbbi addig tart folyamatosan, amíg a magyar kormány meg nem felel az ítéletnek, de korábbi példa alapján mérsékelhetik is. Azt már 2020-ban kimondta a bíróság, hogy a magyar rendszer nem felel meg az uniós jognak, így azóta kellene ezt megoldani. (Ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez.) A büntetésről idén júniusban döntött a bíróság.

Bóka kedden találkozott Ylva Johansson belügyi biztossal. Két nappal később az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi szakbizottságában egy kérdésre beszélt arról, hogy megegyezett Johanssonnal a menetrendről és a módszertanról.

Szóba került az uniós kvázialkotmány módosítása is

Bóka az ülésen a miniszteri Tanács soros magyar elnökségének programját ismertette. Eredetileg erről beszélt volna Orbán Viktor kormányfő is szerdán a teljes ÉP és nem csak az alkotmányügyi szakbizottság tagjai előtt, de ezt az árvíz miatt halasztják.

Sven Simon, a bizottság elnöke a felvezetőjében többek között azt kérdezte, mikor kezdik meg a tagállamok a folyamatot az uniós kvázialkotmány, az alapszerződések módosítására, ahogy azt az EP tavaly novemberben hivatalosan kezdeményezte. Magyar szempontból ez azért is érdekes, mert Bóka épp egy nappal korábban jelentette be, hogy a hollandhoz hasonlóan a magyar kormány is mentességet kér az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alól, ha azt az uniós alapszerződések módosítása lehetővé teszi.

Bóka azzal válaszolt, hogy a júniusi EU-csúcson kimondták: le kell fektetni a reformok alapjait, hogy felkészüljenek az uniós bővítésre. A miniszteri Tanácsnak 2025 tavaszára kell bemutatnia egy mély áttekintő anyagot az uniós értékekről, szakpolitikákról, költségvetésről és kormányzásról. Ezt jövő júniusban tekintik át. A magyar kormány kész folytatni ezt a munkát, és az EU-ügyi miniszterek kétszer is foglalkoznak az EU jövőjével magyar elnökség alatt. Arról viszont a válaszában nem beszélt, amit Simon kérdezett, azaz hogy mikor rendeznek konventet, ami a szerződésmódosítási folyamat következő lépése lenne.

A zöldpárti Reinier Van Lanschot arról kérdezte, hogy tisztában van-e vele: ha a magyar kormány alapszerződést akar módosítani, szerinte több tagállam olyan változtatásokat fog kérni, amelyek választ adnak a magyar kormány „rendszerszintű korrupciójára” és vétóira. Erről Bóka csak annyit mondott, hogy világos, ki módosíthat alapszerződéseket és ezt csak egyhangúlag tehetik meg. (Azaz a magyar kormány bármilyen változtatást megakadályozhat.)

Többen moszkvázással mentek neki Bókának

Dobrev Klára DK-s képviselő úgy látta, az EP-t nem igazán érdeklik a magyar elnökség prioritásai, mert már a kezdete előtt „kudarcba fulladt”, Orbán Viktor pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falovaként” viselkedik a vétóival.

Bóka szerint a „képviselőasszony bizonyára meg van győződve arról, hogy amit csinál, Magyarország és a magyar emberek érdekét szolgálja. Nekem ezzel kapcsolatban homlokegyenest ellenkező a véleményem.” Úgy látta, az EP-választási eredmény alapján a magyaroknak is.

„Eljutottunk oda, hogy a magyar posztkommunista vörös arisztokrácia képviselői az orosz kártyát lóbálják” – riposztolt Dobrevnek Schaller-Baross Ernő fideszes képviselő.

A szocialista Juan Fernando López Aguilar egy sor ügyet rótt fel Orbán moszkvai útjától kezdve a Nemzeti Kártya kiterjesztéséig az oroszokra. Bóka azzal válaszolt, hogy az EP az elmúlt öt évben nem hívta meg a magyar kormány képviselőit, amikor magyar ügyekről tárgyalt. (A miniszterelnök régen rendszeresen ott volt az ilyen vitákon, még 2018-ban is. 2019 januárjában viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. 2020-ban hívták Orbánt, de a koronavírus-járványra hivatkozva Varga Judit akkori igazság- és EU-ügyi minisztert akarta küldeni, amit az EP elnöke nem fogadott el.)

A liberális Sandro Gozi azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megsérti az őszinte (hivatalos fordításban lojális) együttműködés elvét, amit Bóka határozottan visszautasított. Szerinte nem lehet így értelmezni, ha a magyar kormány nem mond igent egy döntésnél.

Daniel Freund zöldpárti képviselő a Financial Times értesüléséről kérdezte Bókát, ami szerint Orbán útjai a Tanács jogi szolgálata szerint is uniós jogot sértettek. Bóka a zárt ülésen elhangzott vélemény tartalmáról nem beszélhetett, de szerinte nem az volt, amit Freund idézett. (Korábban egy kormányinfón azt mondta, a lap félreértelmezte azt, amit a jogi szolgálat állított.) Freund felemlegette azt is, hogy a magyar kormány „feloszlatná” az EP-t, Bóka erre közölte, hogy nem szüntetnék meg a testületet, csak az 1979 előtti állapotnak megfelelően nem közvetlenül választanák a tagjait.

Nem minden képviselő esett Bókának. A szakmai kérdések mellett Patryk Jaky az euroszkeptikus ECR-től némi derültségre lehetőséget akart adni neki, hogy a két percnyi válaszidejében összehasonlítsa a magyar igazságügy, a média és a felsőoktatás helyzetét a többi tagállaméval. A miniszter sokadszorra is megismételte, hogy nem akarja elvinni az ülést a magyar belügyekkel, de folytatják a tanácsi vitákat, ahol meghatározott sorrendben országok egy-egy csoportjánál a jogállamisági helyzetről beszélnek. Most épp Magyarország lett volna az egyik, ezért cseréltek a következő, lengyel elnökséggel, hogy helyette Lengyelországgal foglalkozzanak.

Címlapkép: Laurie Dieffembacq / Európai Parlament / Európai Unió