2024. szeptember 18. – 16:57
Az Európai Parlament (EP) szerdán vitázott arról, hogy a magyar Nemzeti Kártyát kiterjesztették oroszokra és belaruszokra, de hiába volt ott a magyar kormány egy tagja, tulajdonképpen nem a magyar kormány nevében beszélt: Bóka János EU-ügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a miniszteri Tanács soros elnökségének képviseletében szólal fel. A tagállami testület álláspontjáról elmondta, hogy nincs ilyen és nem is vitatták meg a témát.
Elismerte, hogy az uniós országoknak meg kell felelniük a közös szabályoknak, de az eljárási könnyítések, vagy egyéb előnyök biztosítása bizonyos harmadik országok állampolgárainak nem jelenti az EU előírásainak megsértését vagy megkerülését. Továbbra is minden olyan vizsgálatot el fognak végezni, amire a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet szabályai köteleznek. Zárszavában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kész bármilyen kérdésre válaszolni, de ehhez nem kapott meghívást az EP-től, hangsúlyozta a tanácsi elnökség nevében.
Két olyan ország előtt is megnyitották a programot, ami ellenséges az EU-val, és ez kérdéseket vet fel, miközben fokozódnak az orosz szabotázsakciók Európában, jelentette ki az Európai Bizottságot képviselő Sztella Kiriakídisz. Az uniós kvázikormány tagja hangsúlyozta:
az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta az uniós intézkedések nehezebbé és nem könnyebbé tették az oroszok beutazását,
például felfüggesztették a vízumkönnyítéseket és szigorúbb ellenőrzéseket vezettek be, ráadásul épp vizsgálják, hogy még jobban szigorítsák ezeket.
Emlékeztetett rá, hogy a testület kétszer is levélben érdeklődött a magyar intézkedésről, mert még mindig nem értik, miért volt rá szükség. Múlt héten a belügyminiszter már szóban tájékoztatta az Európai Bizottságot, de várják az írásos választ.
2022-ben másfélszer annyi vízumot adtak ki az EU-ban oroszoknak, mint 2021-ben (az utolsó békeévben), állította László András fideszes képviselő, erről viszont nem vitázott az EP, ahogy arról sem, hogy egyes tagállamok a háború kezdete után, egy év alatt vízumok tíz- vagy százezreit bocsátották ki nekik. A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként rámutatott:
a magyar hatóságok júliusban és augusztusban csak öt-öt munkavállalási engedélyt adtak ki a Nemzeti Kártyával,
és az EU-ban tartózkodó oroszok kevesebb, mint egy százaléka van Magyarországon. Az EP igazságügyi szakbizottsága után most mégis megint a Nemzeti Kártyáról vitáznak, „hagyom, hogy levonják a következtetéseket”.
A magyar kormány többek között kémek, alvó ügynökök és háborús bűnösök előtt nyitotta meg az ajtót, vélte Molnár Csaba. A DK-s képviselő szerint a kártya a második lépés a letelepedési kötvények után és az aranyvízumok előtt, amikhez csak pénz kell majd, tehát szerinte folytatódik „Putyin szolgálata korrupcióval”. Kérdésre a (mostanra Magyarországról kivonult) „kémbankot” és a külügyminisztériumi orosz hekkelést is felhozta példának. Úgy vélte, ha valahol biztonsági rés van Európában, Orbán Viktornak hívják.
A Szuverén Nemzetek Európája frakció vezérszónokaként Borvendég Zsuzsanna álszentséggel vádolta az Európai Bizottságot, „hiszen évek óta milliószámra engedik be az illegális migránsokat Európába, mindenféle ellenőrzés nélkül”. A Mi Hazánk képviselője kettős mércének tartotta, hogy az EU Kék Kártyája „sokkal több lehetőséget ad az EU-n kívülről érkező munkavállalóknak, mint a magyar Nemzeti Kártya”.
„A titkosszolgálatok működésének kutatójaként biztosíthatom önöket, hogy az orosz kémek nem a magyar Nemzeti Kártyával fognak behatolni.”
Úgy látta: amióta jobboldali kormányzás van Magyarországon, az uniós vezetés „folyamatosan támad minket, ahelyett, hogy megvédenék az európai polgárokat”.
A felszólalók a jobbközép Európai Néppárttól a szocialistákon át a zöldekig általában kritizálták a magyar intézkedéseket. A legszigorúbban Fabienne Keller, a liberálisok vezérszónoka lépne fel. Szerinte az Európai Bizottság nem tett megfelelő válaszintézkedéseket, ezért
az – épp magyar elnökségű – Tanácstól és a tagállamoktól kérte, fontolják meg Magyarország schengeni tagságának felfüggesztését,
erőteljes tetteket akart a „biztonsági fenyegetés” ellen. (Az EP-nek nincs hatásköre a felfüggesztésnél.)
Az euroszkeptikus ECR vezérszónoka, Maciej Wąsik is hangsúlyozta, hogy nem könnyíthetnek az oroszok elleni büntetéseken, beleértve a vízumkiadást, de az EP-t is kritizálta, amiért a magyar kormánnyal foglalkozik, miközben szerinte az Európai Bizottság sem elég szigorú. „Elképedve” vette tudomásul a magyar és a bizottsági lépéseket, „Putyin Oroszországát el kell szigetelni”. (Eredetileg ebbe a frakcióba akarta felvetetni magát a Fidesz.)
A kártyáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, ahol Rácz András Oroszország-szakértő arról beszélt: a kártya kiterjesztése nem új biztonsági kockázat, az ugyanis már így is van a rendszerben, és nem nyitotta annyival szélesebbre a kaput a potenciális orosz kémek előtt, mint amennyire a Nemzeti Kártyára kihegyezett EU-s nyilatkozatokból tűnik. Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza szerint sem önmagában a Nemzeti Kártyán múlik a nemzetbiztonság.
Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
