2024. szeptember 4. – 15:47
Szerdán újabb levelet küldött az Európai Bizottság a kormánynak a magyar nemzeti kártya kiterjesztéséről, mert az első válasz két kérdést sem tisztázott, jelentette ki Ylva Johansson.
A belügyi uniós biztos az Európai Parlament igazságügyi szakbizottságában beszélt erről. Itt szerdán arról vitáztak, hogy a magyar hatóságok július óta többek között orosz és belarusz állampolgároknak is odaadhatják a munkavállalást segítő kártyát.
Az Európai Bizottság tagja különféle uniós intézkedéseket sorolt a közelmúltból, például felfüggesztették a vízumkönnyítési programot Oroszországgal és Belarusszal, valamint szigorúbban vizsgáltatják az ilyen dokumentumokat. A két ország állampolgárainak kiadott vízumok száma 90 százalékkal esett.
„Ilyen időkben új kezdeményezéseket tenni, amik két ellenséges ország, Oroszország és Belarusz állampolgárait üdvözlik az EU-ban, komoly kérdéseket vetnek fel, lehetséges fenyegetést a biztonságunkra.”
Jelentéktelennek tűnnek a lépés előnyei az árához, az egész, belső határellenőrzések nélküli schengeni övezetre jelentett biztonsági kockázathoz képest, mondta Johansson. Különféle, az EU területén végrehajtott szabotázs- és felderítő akciókat hozott példának, mint amikor Németországban felderítő drónok tűntek fel egy katonai támaszpontnál (az Északi Áramlat elleni robbantást nem sorolta fel), ezért szerinte most még inkább ébernek kell lenni. Úgy vélte, nem lehetnek puhábbak a biztonság tekintetében, mert az aláaknázná a tagállamok bizalmát egymásban a schengeni övezeten belül. Ugyanakkor elismerte, hogy a program a bővítéssel hat EU-tagjelölt esetén is működik. Egyelőre még csak elemzik a magyar belügyminiszter válaszát, miután Johansson érdeklődött nála, de szerinte az két kérdést nem tisztáz.
„Elsőként: miért?”
Miért volt szükség erre? Megérti, hogy szinte minden uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is munkaerőhiány van, de ezt miért ne lehetett volna máshogyan, más országokból megoldani – vetette fel. A másik gondja az, hogy a szerinte nagyobb biztonsági kockázat ellenére csak ugyanúgy ellenőrzik a két ország állampolgárait, mint másokat a programban. Kijelentette, hogy aznap újabb levelet küldött a magyar hatóságoknak a két kérdés tisztázására, és szeptember 11-ig várja a választ. A képviselők kérdéseire ugyanakkor azt is kimondta:
egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy a program uniós jogot sértene, csak „kérdéseket vet fel”.
A jobbközép néppárti Jeroen Lenaers az időzítést firtatta. A kártyát épp azokban a napokban terjesztették ki többek között az oroszokra, amikor Orbán Viktor Vlagyimir Putyinhoz látogatott. Így szerinte „ez egy ajándék” a magyar kormányfőtől az orosz elnöknek, „közvetlen szabotázs” az uniós oroszpolitikának az ukrajnai inváziója megkezdése óta, valamint „egy nagy középső ujj az EU maradékának és a schengeni övezetnek”.
Felvetette, hogy az Európai Bizottság egyeztetett-e a környező országokkal valamilyen intézkedésről, Fabienne Keller a liberálisoktól pedig arról kérdezte Johanssont, el tudja-e képzelni Magyarország schengeni tagságának felfüggesztését. (Vagyis Keller sem javasolta, hogy kizárják Magyarországot a schengeni övezetből.) Nem látom, hogy ez következne, válaszolta a biztos: a tagállamok visszaállíthatják az ellenőrzéseket a belső határokon biztonsági okokból, de nem lát erre utaló jeleket.
Bókát nem hagyták vitázni, szerinte nincs biztonsági kockázat
A Fidesszel megalakult Patrióták Európáért képviselőcsoport kezdeményezte, hogy a bizottság ülésére a magyar kormány képviselőit is meghívják, de ezt elutasították, jelentette ki Bóka János EU-ügyi miniszter az ülés előtt. (Az ülésen Javier Zarzalejos bizottsági alelnök azzal igyekezett indokolni a döntést, hogy a kérelmet nem a kormány adta be, „a megfelelő csatornákat kellene használni”. Azt ígérte, hogy ha kell, lesz még hasonló lehetőség idén.)
A miniszter szerdán mégis elutazott az Európai Parlamentbe és sajtótájékoztatón magyarázta el a kormány álláspontját, mert „elkötelezettek vagyunk a nyílt és őszinte párbeszéd mellett, de azt a magyar kormány nélkül nem lehet folytatni. A magyar kormány részvétele nélkül ez csak politikai hisztériakeltés. Itt az ideje, hogy ezt abbahagyjuk” – jelentette ki az állami hírügynökség, az MTI szerint. Bóka közölte: a program korábbi szabályozása nem változott, azt az Európai Bizottság, és a tagállamok sem kifogásolták.
A kártya csak a munkavállalást könnyíti a vízumkiadási és a beutazási uniós szabályoknak megfelelően, semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent sem Magyarországnak, sem az EU-nak.
A magyar hatóságok szerinte szigorú biztonsági előírásokat alkalmaznak valamennyi beutazásnál a külső és belső határok védelmére, a magyar kormány elkötelezett mindezek folytatása mellett a jövőben is.
Az EUrologus szerint Bóka közölte: az engedélyek száma statisztikailag sem jelentős, tíz orosz és négy belorusz állampolgár kapott a kártyával letelepedési és munkavállalási engedélyt. A munkaerőpiaci helyzettel indokolta a kiterjesztést, ugyanakkor az EUrologus kérdésére, hogy mégis milyen területnek van szükség ezekre a szakemberekre Magyarországon, a miniszter ezt válaszolta: ugyanazokon, amelyekben más tagállamokban is dolgoznak.
Gál Kinga, Fidesz EP-delegációjának elnöke úgy látta: a nyári szünet utáni politikai évad kezdetével az Európai Parlamentben is beindultak azok a
politikai támadások, „melyeknek valóságalapja, tényszerűsége, számszerűsége igencsak hiányos, célja pedig, hogy mivel lehet újra ütni a jelenlegi magyar kormányt”.
Kijelentette: a nemzeti kártyáról megalapozatlan politikai ferdítéseket állítanak, a szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti a schengeni rendszer biztonságát. A programban Magyarország az elmúlt évben elhanyagolható számú tartózkodási engedélyt adott ki, ami azt mutatja, hogy a vita politikai hadjárat, amit kettős mérce jellemez – mondta.
A kártyáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, ahol Rácz András Oroszország-szakértő arról beszélt:
a kártya kiterjesztése nem új biztonsági kockázat, az ugyanis már így is van a rendszerben,
és nem nyitotta annyival szélesebbre a kaput a potenciális orosz kémek előtt, mint amennyire a nemzeti kártyára kihegyezett EU-s nyilatkozatokból tűnik. Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza szerint sem önmagában a nemzeti kártyán múlik a nemzetbiztonság.
