Az Európai Bizottság szeretné, ha a kormány elmagyarázná, hogy nem nyit ajtót az orosz kémeknek

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa levelet írt Pintér Sándornak, Magyarország belügyminiszterének arról a korábbi rendeletről, amely felvette Belaruszt és Oroszországot is a magyar nemzeti kártyát kérvényezhető országok listájára. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke korábban amiatt aggódott, hogy az új szabályozás megnyitná a schengeni övezetet az orosz kémek előtt is.

Johansson épp emiatt kérte arra Pintért, hogy magyarázza el, hogyan fogja magát biztosítani Magyarország az orosz kémekkel szemben. Mint fogalmazott: ha a magyar kormány nem adja meg a szükséges válaszokat, az Európai Bizottság lépni fog.

Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal az új vízumrendszer tisztázása érdekében. Az EB főleg azt szeretné tisztázni, hogy mire terjednek ki ezek a szabályok, és vajon érintik-e az uniós előírásokat.

Ahogy arról korábban írtunk, az Országgyűlés még decemberben fogadta el azt a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. A kormány azzal indokolta a változtatást, hogy a korábbi, 2007-ben hozott szabályozás módosításra szorul, mivel az még a migrációs hullámok előtt született, ott „a befogadás az irányadó, a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása” volt az elsődleges szempont, és nem a „jogszerű magatartás kikényszerítése” volt az elsődleges.

Létrejött a nemzeti kártya, ami 180 napon belül 90 napot meghaladó, de maximum két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és maximum két évig lehet érvényes. A dokumentumot több más ország mellett Oroszország és Belarusz állampolgárainak adhatják ki, ha van valamilyen előírt szakképesítésük.