2023. november 22. – 22:05
frissítve
Az Európai Parlament szerdán – ritkán látott szűk többséggel – hivatalosan kezdeményezte, hogy módosítsák az Európai Unió alapszerződéseit. A két dokumentumhoz utoljára 2009-ben nyúltak, miután sikertelenül próbálták összevonni azokat egy Alkotmányszerződéssé. A végül elfogadott módosítások hiába vezettek be egyszerűbb eljárásokat, azóta sem indultak el újra a legutóbb hosszadalmas, elbukott népszavazásokkal kikövezett úton.
Alaposan átalakítanák az EU-t, megnyirbálnák a vétólehetőségeket
A képviselők az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán terjesztették elő a reformjavaslataikat. (Arról, hogy mi volt ez a rendezvénysorozat, bővebben itt írtunk.) Az EP többek között azt szeretné, hogy legyen
- kétkamarás rendszer és új szavazási rendeket vezessenek be a tagállami Tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, több döntést hozzanak minősített többséggel és rendes jogalkotási eljárással (azaz szorítsák vissza a vétókra lehetőséget adó egyhangú döntéshozatalt és az olyan eseteket, ahol a tagállamok az EP nélkül döntenek);
- adjanak társjogalkotói jogkört az Európai Parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában;
- a képviselő-testület is kezdeményezhessen jogalkotást (most erre csak az Európai Bizottság képes, a tagállami parlamentekben jellemzően a képviselőknek is van ilyen joga);
- az Európai Bizottságot nevezzék át „Európai Végrehajtó Testületté”;
- cseréljék meg a bizottsági elnökjelölés jogát (a jelölési jog az Európai Parlamenté, a jóváhagyási pedig az állam- és kormányfők Európai Tanácsáé lenne, az EP gyakorlatilag ezt érte el ideiglenesen a 2014-ben induló, majd 2019-ben elbukó „csúcsjelölti” rendszerrel);
- az Európai Bizottság elnöke a biztosi kollégium tagjait politikai preferenciák alapján, ugyanakkor a földrajzi és demográfiai egyensúlyt szem előtt tartva válassza ki (most a kormányok egy vagy akár két darab jelöltje közül választhat országonként egy-egy biztost, a módosítással az Európai Bizottságnak már nem lenne minden tagállamból tagja);
- a Tanácsban, jogalkotási kérdésekben tegyék közzé az egyes tagállamok álláspontját;
- jobban juttassák érvényre a polgárok akaratát megfelelő részvételi mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
A képviselők javaslata szerint az EU hatáskörébe kellene adni olyan, most kizárólag tagállami szinten kezelt területeket, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás. Kiterjesztenék az uniós kompetenciákat a környezetvédelemnél. az energia- és külügyeknél, a biztonság és védelem kérdéseinél, az EU külső határaira irányuló politikánál, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén.
Vékony többséggel ment át
A jelentést 305 igennel, 276 nem és 29 tartózkodás mellett hagytak jóvá. Az EP közleménye hangsúlyozza, hogy a dokumentumot öt társjelentéstevő készítette, akik „a képviselők többségének támogatását élvezik”. A mögöttük álló pártcsaládoknak papíron valóban kényelmes többségük van. Az, hogy ennek ellenére ilyen kiélezett volt a szavazás, jelzi, mennyire megosztotta a képviselőket a téma.
A vita hevességét az is mutatja, hogy szokatlanul sokszor, közel 150-szer kellett módosítókról szavazniuk.
A jelentésről kialakított állásfoglalás hasonlóan vékony többséget kapott 291 igennel, 274 nemmel és 44 tartózkodással. (Az EP-ben a tartózkodás olyan, mint egy szándékosan le nem adott szavazat, ahogy azt a Sargentini-jelentésnél az EU bírósága tisztázta a magyar kormány kezdeményezésére.)
A magyaroknál jobb-bal megosztottság látszik
A MEPWatch adatai alapján az euroszkeptikus ECR és a szélsőjobboldali ID teljesen ellenezte a jelentést, a szélsőbaloldali GUE/NGL-ben és a jobbközép Európai Néppártban pedig többségben voltak a nemek. A többi frakció támogatása sem volt egységes, bár a zöldek közel voltak ehhez.
A szavazó magyarok közül a függetlenek közt ülő Fidesz és Jobbik, valamint a néppárti KDNP képviselői mondtak nemet, a DK és a Momentum igent. (Az állásfoglalásnál ehhez képest csak a jobbikos Gyögyösi Márton váltott tartózkodásra.)
A Fidesz központosított szuperállamtól tart
A Fidesz tévesnek, időszerűtlennek és a tagállamok érdekeit súlyosan sértőnek nevezte a javaslatot, amely „egy centralizált európai szuperállamot kíván létrehozni”. Trócsányi László, a párt EP-képviselője szerint
„az Európai Parlament ismét szerződésbe bújtatott alkotmányt akar, amely alapján az EU-nak elnöke és miniszterei lennének, létrejönne az európai népszavazás, valamint új uniós hatáskörök és eljárási rendek születnének”.
Ha „csökkentjük a tagállamok jogosítványait, úgy Európát is gyengítjük”, és a migrációhoz hasonló problémák megoldása „sürgetőbb, mint a szerződések módosítása”.
Orbánék decemberi csúcstalálkozóján már az asztalon lehet
Az EP a mostani szavazással hivatalosan elindította a rendes felülvizsgálati eljárást az alapszerződések módosítására. A képviselők felszólították a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy „haladéktalanul és vita nélkül terjessze” az uniós állam- és kormányfők Európai Tanácsa elé a javaslatokat. Az EP-közlemény szerint ez várhatóan decemberben, a következő tervezett csúcstalálkozón esedékes. Itt egyszerű többséggel kellene összehívni egy konventnek nevezett gyűlést, ahol uniós intézmények, valamint a nemzeti kormányok és parlamentek küldöttei vizsgálnák a módosításokat, és tennének egyhangúlag ajánlásokat a tagállamoknak. A folyamat végén minden uniós országnak ratifikálnia kellene a változtatásokat, amihez a korábbi példák alapján legalább Írországban népszavazásra is szükség lenne.
Az alapszerződések módosítását pár hónappal ezelőtt egy francia–német kezdeményezésű, de a kormányok hivatalos támogatása nélkül készült terv is pedzegette, erről korábban itt írtunk. A dokumentum már egy októberi, informális EU-csúcson az állam- és kormányfők elé került, de eddig nem kezdeményeztek miatta alapszerződés-módosítási eljárást.
