„Egyre többen vagyunk, nagy a jövés-menés, talán hazamegyek, gondolom, bár nem tudom, hogyan, a legapróbb mozdulat is fáj, mikor végre meghallom a nevem.” E heti novellánk egy portugál kórházban...

„A halál nem teszi múlt időbe a szeretést azzal, hogy a szeretett lény már nincs itt.” E heti novellánk egy évszázados családtörténet fejezeteit villantja fel.

„Rendben lesz a tizenötezer! – kapcsolódik a beszélgetésbe Kelemen. A keméves. A főnök.” E heti novellánk a balladából jól ismert Kőműves Kelemen karakterét helyezi át a 21. századba.

„Nincs semmi, csak a sötét van, te magad sem vagy már, csak a sötét, a sötét, a sötét, a szédítő, örvénylő sötét, ami mélybe ránt, magába húz, magába fogad, eltüntet, elveszejt.” E heti novellánk a...

Hét szó, öt másodperc, egy rádiószpot. E heti novellánkban egy óbudai panellakásba zsúfolódva élhetjük át, miért olyan drága előállítani a reklámokat.

„Gyakran szemeztek, mégsem váltottak egy szót sem a rendelésen túl. Szinte közös játékká vált, hogy ki bír hosszabban a másik szemébe nézni.” E heti novellánk a szerelmi viszonyok útvesztőjébe viszi...

Alkésztisz a halálból visszatérő örök szerelem jelképe a görög mitológiában. De milyen lehet korunk, a 21. századi közép-európai rögvalóság Alkésztisze? Erről szól e heti novellánk.

„Csöngettek, és mintha bizonyítékot akarna megsemmisíteni, Dezső egészben tömte be a fánkot. [...] Már a tejüvegen keresztül felismerte Tibor sziluettjét.” E heti novellánk egy reggeli látogatással...

„...ha a séta nélküli golyók fehérek, az anyukáddal való sétát jelentők pedig pirosak, és száz golyód van összesen, ennyiből kell tehát vakon húznod, négy-öt piros golyód lenne az urnában.” E heti...