Rárepült a Fidesz Európa jövőjére, de düh lett a lelkesedésből

2022. május 26. – 08:49

Rárepült a Fidesz Európa jövőjére, de düh lett a lelkesedésből
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Csalódott az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményében a magyar kormány, pedig úgy tűnik, alaposan kivette belőle a részét a holdudvara. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy az uniós állampolgárok véleményének becsatornázására tett kísérletnek nem lesz sok gyakorlati eredménye, mert a tagállami kormányok kivéreztetik a javaslatokat az uniós döntéshozatali rendszerben.

Hogyan lehet közelebb hozni az Európai Uniót és a lakóit? A kérdés a britek 2016-os kilépési népszavazásával vált elméletiből nagyon is gyakorlati problémává, ami beindította a köldöknézést az uniós politikusok között. Ennek az egyik eredményeként jelentette be az Európai Unió francia–német „tengelye” 2019 végén, hogy szerintük egy gyűléssel kellene becsatornázni az állampolgárok véleményét. A tervvel el akarták kerülni, hogy szokás szerint politikusok zárt ajtók mögötti tusakodásából nőjön ki egy szöveg. Helyette megpróbálták alulról építkezve bevonni az EU lakóit.

  • Négy témában polgári vitacsoportokat alakítottak. A résztvevőket véletlenszerűen, de reprezentatív alapon választották ki, azaz úgy állították össze, hogy tükrözzék az összes uniós lakos nemzetiségi, képzettségi, társadalmi arányait.
  • A tagállamok véleményét nemzeti vitacsoportokon és rendezvényeken keresztül csatornázták be.
  • Egy többnyelvű digitális platformon is közzé lehetett tenni és megvitatni ötleteket.
  • A fentieket az uniós intézményekből, nemzeti parlamentekből és állampolgárokból álló plenáris ülés vitatta meg és párolta le javaslatokká.

Alaposan felforgatnák az EU-t

A konferencia plenárisa végül idén május 9-én, múlt hétfőn 49 pontba, ezeken belül pedig több száz intézkedési javaslatba szedte össze a végeredményt.

Akad, amelyik csak kicsit változtatna, például átkeresztelné az uniós kvázikormány Európai Bizottságot, és a társadalmi párbeszéd erősítéséhez vagy a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez hasonló általánosságokra is van példa. Ahogy az európai polgári kezdeményezés nevű uniós aláírásgyűjtéseknél, úgy itt is sikerült helyenként olyan javaslatokat tenni, ahol egyébként csak gyenge az EU jogköre: ilyen például a megfizethető óvodák vagy a közös uniós sportcsapatok létrehozása.

Gyökeres átalakításokra is akadtak ötletek, például az európai parlamenti képviselők is javasolhatnának jogszabályokat, és szinte semmiről nem egyhangúlag döntenének a tagállamok, így egy ország nem tudna például külügyi döntéseket megvétózni. (Korábban a külügy mellett a bel- és igazságügy is az EU kormányközi oszlopaként egyhangú döntést igényelt, de utóbbinál már áttértek a minősített többségre.) Uniós népszavazásokat írhatnának ki, az európai parlamenti választásokon pedig közös, nemzetek feletti listákra is lehetne szavazni, részben közülük kerülnének ki az új képviselők. A dokumentum egy közös uniós alkotmányról is megnyitná a vitát.

Folyamatos viták kísérték, a fél EU kiborult

Épp ezek a mély átalakítások okozták a legnagyobb vitát. Egy tanulmány szerint az eredeti ötletek több mint tizede olyannyira mélyen alakítaná át az EU-t, hogy azokhoz az uniós kvázialkotmányt adó két alapszerződést is módosítani kellene. Csaknem a tagállami kormányok fele kelt ki ez ellen már a konferencia hivatalos zárónapján. A levél szerint a konferenciának eleve nem volt célja a szerződések megpiszkálása, és egyelőre ugyan nem zárnak ki semmilyen lehetőséget, de

„nem támogatunk megfontolatlan és korai próbálkozásokat” az alapdokumentumok átírására.

Bár az aláírók az északiak mellett túlnyomórészt 2004 óta csatlakoztak, Magyarország nem volt köztük. Ez egybevág Orbán Viktor egyes kijelentéseivel, aki korábban nem félt felvetni a kvázialkotmány megváltoztatását, bár ő a konferenciával ellentétes irányba haladna, kormányközibbé tenné az EU-t. Most leginkább Emmanuel Macron francia állam- és Mario Draghi olasz kormányfő érvel a módosítás mellett.

Az EU 1993-as létrejötte után néhány évenként sorban jöttek a toldozgatások-foltozgatások, de a 2009-ben hatályba lépő lisszaboni szerződés volt az utolsó példa a kvázialkotmány megbolygatására. Keserű tapasztalat volt az uniós politikusoknak, ahogy a tervezett alkotmányszerződés roncsaiból átmentett dokumentum az elődjéhez hasonlóan elhasalt egy népszavazáson.

Némi módosítás után csak másodszor sikerült lenyeletni az ír választókkal a szöveget, innentől pedig mindenki gondosan elkerülte az alapszerződés-módosítást. Olaf Scholz német kancellár erre utalhatott azzal, hogy a téma ugyan nem tabu, de

„ha valamire most semmi szükségünk, az a vitatott és időigényes köldöknézés intézményi kérdésekről”.

A konferenciát övező viták viszont nem a szerződések átírása körüli kérdésekkel indultak, sőt, magát a rendezvény kezdetét is megelőzték. Már azon beindult a tusakodás, hogy ki elnökölje a konferenciát, mert a befutónak tűnő Guy Verhofstadt, a liberálisok egyik vezető európai parlamenti hangadója sokaknak túl föderalista volt. Végül társelnökké tették mellé Ana Paula Zacarias portugál EU-ügyi államtitkárt, így a nemi egyensúlyt is sikerült beállítani.

A jobboldali-konzervatív és szélsőjobboldali frakciók a végkövetkeztetések ellen keltek ki, mert azok – az állampolgárok részvétele ellenére – szerintük nem tükrözik az európaiak valódi akaratát.

Emmanuel Macron francia elnök köszönti Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselőt az Európa jövőjéről szóló konferencia záróülésén és a reformjavaslatokat tartalmazó jelentés közzétételén Strasbourgban 2022. május 9-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP
Emmanuel Macron francia elnök köszönti Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselőt az Európa jövőjéről szóló konferencia záróülésén és a reformjavaslatokat tartalmazó jelentés közzétételén Strasbourgban 2022. május 9-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP

A kormány büszkélkedett a magyar részvétellel, de csalódott az eredményben

A magyar kormány nagyjából ugyanerre a véleményre jutott – annak ellenére, hogy a folyamat közben büszkén hangoztatta, mennyire részt vesznek benne a magyarok. Egy februári uniós elemzés adataira támaszkodva rendszeresen elmondták a kormánytagok, hogy a magyar hozzászólások száma lakosságarányosan az élmezőnyben volt a digitális platformon, és a több mint 800 rendezvény az összesítés szerint a legtöbb volt, amit egy tagállamban tartottak.

A lelkes szervezés a Fidesz-közeli holdudvarra is átragadt, bár ennek elég prózai okai is lehettek. Az Átlátszó írt arról, hogy a Civil Összefogás Fórum alapítványának 3 millió forintot adott az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a konferenciához kapcsolódó rendezvényekre.

A hat nemzeti vitacsoportnak a konferencia honlapja szerint eleve olyan rendezői voltak, mint a Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ és a Századvég Alapítvány.

A konferencia programjai közé betolták a kormány egyébként kétévente megrendezett demográfiai csúcsát, de akadt többek között a közvagyon jellegét elveszítő 500 milliárdos vagyonból kistafírungozott Mathias Corvinus Collegiumnak is beszélgetése, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fejthette ki a véleményét Schiffer András társaságában a kormánynak fontos témákról.

Ettől függetlenül nem csak a Fidesz-közeli szervezeteket mozgatta meg a konferencia, többek között egyetemi tanácskozásokra, cukorbetegekről, mentorálásról vagy akár e-sportokról szóló programokra is akadt példa.

A közvélemény széles bevonása mellett akár meglepő is lehetne, de a végeredményt látva a fideszes politikusoknak és kormánytagoknak elfogyott a lelkesedésük. Uniós szinten „a konferencia kudarcot vallott: az EP saját kicsinyes politikai céljaira használta fel az eseményt, melynek keretében olyan ajánlásokat tett, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzetállami érdekeket” – háborodott fel Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon.

„A Bizottság konferenciasorozatát [a rendezvény az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament és a tagállami Tanács fennhatósága alatt működött – a szerző] egy liberális vélemény hegemónia ejtette túszul, ami az európai állampolgárok véleményére hivatkozva próbálja demokratikus akaratként beállítani a saját ideológiai törekvéseit és ezzel próbálják majd zsarolni a tagállamokat is”

– küldte később az igazságügyi tárca egy emailben, amibe belemásolták a miniszter Kossuth rádiós szerepléséről szóló Facebook-bejegyzést. A fideszes EP-képviselők is nemmel szavaztak a konferenciáról szóló állásfoglalásról (a KDNP-s Hölvényi György tartózkodott).

A kormányokon múlik, mi lesz belőle

Talán már ebből is látszik, hogy a javaslatoknak nem lesz gördülékeny útjuk a megvalósuláshoz, de ez akkor se lesz sima menet, ha épp nem kell hozzájuk szerződést módosítani.

​​Arra ugyanis semmilyen kötelezettség nincs, hogy az ötletekből jogszabályokat alkossanak, és még ha be is kerülnek az uniós döntéshozatali folyamat darálójába, könnyen elakadhatnak benne.

„Legyünk őszinték, nagy nyomásra lesz szükség, hogy a javaslatokat átültessük a gyakorlatba” – nyilatkozta erről Guy Verhofstadt.

Az alapszerződés-módosítást nem igénylő javaslatokról az uniós kormányokból álló Tanácsnak kell döntenie alapesetben az Európai Parlamenttel együtt, de bizonyos kérdésekben egyedül, egyhangúlag. Az EP lelkesnek tűnik, jogilag nem kötelező állásfoglalásában támogatta a végeredményt, azaz úgy néz ki, leginkább a tagállami kormányokon múlik, hogy mennyi gyakorlati eredménye lesz ennek a kísérletnek az uniós állampolgárok bevonására.

Ez a cikk egy V4-es lapegyüttműködés része, amit a Visegrad Insight nevű szervezet fog össze, és amelyben a cseh Denik.cz, a szlovák DennikN.sk, a lengyel Res Publica Nowa és Onet.pl mellett a Telex.hu is részt vesz. A cikk egy angol verziója elérhető a Visegrad Insighton.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom