Nagyon színvonalas, de kezd kínos lenni, hogy oda tartoztam: a kormányközeli elitképző belülről

2021. január 15. – 07:01

frissítve

Nagyon színvonalas, de kezd kínos lenni, hogy oda tartoztam: a kormányközeli elitképző belülről
Mathias Corvinus Collegium speciális képzési intézmény bejárata a főváros I. kerületében, a Somlói út 51-ben. – Fotó: Róka László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

500 milliárdos vagyont, annyi pénzt kapott a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozásra, amennyit a teljes felsőoktatásra költ egy évben a magyar állam. Magas színvonal, professzionális képzés, de a politika egyre erősebben jelen van az intézményben, ami hamarosan 10 ezer diákot fog képezni szerte az országban és a határokon túl. Volt és jelenlegi diákok segítségével mutatjuk meg, milyen belülről a kormányközeli elitképző.

Egy nappal a 2020-as év vége előtt a révfülöpi kikötő hajótulajdonosai levelet kaptak a Mathias Corvinus Collegiumtól. A tehetségképző intézmény arról tájékoztatta őket, hogy sürgősen szállíttassák el a vitorlásaikat, mert a területnek már ők a tulajdonosai, a szerződéseket pedig nem hosszabbítják meg. A közlés hirtelensége, illetve a vitorlázás és a tehetséggondozás elsőre kissé homályos kapcsolata felzúdulást keltett a hajósok között, bár a hírekből már tudhatták, hogy a révfülöpi kikötőt a volt tervhivatali üdülőkkel, egy tízhektáros telekkel, kiskastéllyal együtt megkapta az államtól a sajtóban gyakran csak Fidesz-közeli elitképzőnek titulált intézmény.

Ez csak egy a gyorsan bővülő ingatlanportfólióból és abból a hatalmas vagyonjuttatásból, ami az elmúlt hónapokban szerencséltette az MCC-t. A révfülöpi telkek mellett megkapták a pécsi volt tiszti kaszinó épületét, Zalaegerszegen a régi városházát, Szombathelyen és Szekszárdon is jó adottságú, de rossz állapotban lévő ingatlanokat. Szintén a tulajdonukba került a Munkásőrség idáig is általuk használt hajdani gellérthegyi székháza. Ennek a helyén most új, tájba illeszkedő tehetséggondozási központot építenek, mellette a Balassi Intézet épületéből lesz a kollégium – a kormány ezt nemzetgazdasági szempontból kiemelt közérdekű beruházássá nyilvánította. Mindezt törvényváltoztatással kapták, de máshol is vásárolnak, Miskolcon éppen a napokban írják alá a régóta üresen álló Avas Szálló épületének adásvételi szerződését.

Az ajándékba kapott révfülöpi ingatlanok egy része – Fotó: mcc.hu

Hozott is, meg hozott is

Bár az ingatlanok kézzelfoghatóak, a révfülöpi komplexum pedig önmagában több milliárdot ér, az MCC-nek adott teljes közvagyon egy jó nagyságrenddel nagyobb, mint ezeknek az összértéke. Májusban a gazdaságvédelmi alapból csoportosítottak át 36 milliárd forintot az MCC-t fenntartó alapítványnak, és megkapták a Mol és a Richter részvényeinek addig állami tulajdont képező 10-10 százalékát is. Jelenlegi árfolyam szerint a részvénypakkok együttesen több mint 330 milliárd forintot érnek. December 24-én az MCC egy kormányhatározattal újabb 94 milliárdot kapott.

Néhány hónap alatt tehát a Mathias Corvinus Collegiumnak kb. 500 milliárd forint állami vagyont juttattak. Hogy lehessen mihez fogni: ez akkora összeg, mint amennyit a magyar állam egy évben a teljes felsőoktatásra költ.

A 27 egyetem és főiskola 2019-ben összesen kapott 486 milliárd forintot, ennyi volt a teljes állami felsőoktatási kiadás, és most lényegében ugyanennyit kapott a Fidesz-közeli tehetséggondozó tartós vagyonként. A korábban állami vagyon ezzel Kósa Lajost idézve elvesztette közpénz jellegét, hiszen az MCC alapítványi formában működik. Az MCC ezenkívül kedvezményezettje az Alaptörvény decemberi, sorban kilencedik módosításának is, mely mostantól kétharmados törvénnyel biztosítja be a közérdekű alapítványokat. A hivatalos érvelés szerint ezzel az alapítványok „bármely kormányzattól való függetlenségét” védik. Egy másik olvasat szerint a NER ezzel betonozza be a közvagyon magánosítását. A TASZ kritikája szerint az indoklás „hitelességi problémákat vet fel, tekintve, hogy a kuratóriumokat éppen a jelenlegi kormánypárt potentátjaival, köztük egyenesen a kormány tagjaival töltötték fel”.

Aranyszőrű bárány porciói

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke nyár óta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese; annak érdekében, hogy kormánytagként kinevezhessék, törvényt is módosítottak. Most Orbán az MCC mindenese, információink szerint személyesen jelen van a rendszeres heti oktatói értekezleteken is, így természetes, hogy decemberben az intézményben mutatták be Orbán NER-világképet megalapozni kívánó könyvét, „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című csodaszarvasos kötetet is. Az MCC főigazgatója Szalai Zoltán, aki egyúttal a kormányközeli Mandiner lapigazgatója és a hetilap főszerkesztője.

Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, az intézményben tartott sajtótájékoztatón a főváros I. kerületében 2020. szeptember 9-én. Balról Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője (b), Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (b2), jobbról Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője (j2) és Porkoláb Imre, az MCC Vezetőképző Akadémiájának vezetője. – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Közmegítélés szerint Orbán és Szalai is a Fidesz „intellektuális” szárnyát képviseli, most Lánczi Péter főigazgató-helyettessel ők hárman az intézmény operatív vezetői, a formálisabb vezető testületek pedig tele vannak ismert jobboldali emberekkel (Lomnici Zoltán, Maróth Miklós, Csák János, Vékás Lajos, többek között). Nyár óta sorban jelentik be az immár főállású új oktatókat, legnagyobbat a Die Welt budapesti tudósítója, a német Boris Kálnoky leigazolása szólt, míg az MCC Vezetőképző Akadémia igazgatója egy ezredes, a gerillahadviselés elveit az amerikai vezetéselmélettel, céges menedzsmenttel párosító Porkoláb Imre lett.

A májusi kormányzati belépéssel ugyanakkor minden jel szerint hátrébb szorult az alapító Tombor András, ami az intézményt közelről ismerőket és a volt diákokat eléggé meglepte. Az MCC-t 2020-ig fenntartó Tihanyi Alapítványt 1996-ban a Tombor család – az október 23-án állami kitüntetést kapó Tombor Balázs és fia, a fideszes háttérember Tombor András – létesítette, elmondásuk szerint egy sikeres befektetésből. Tombor András (érdemes elolvasni Rovó Attila portrécikkét a régi Indexből) győri bencés diák volt, az amerikai Johns Hopkins Egyetemen szerzett nemzetközi közgazdasági diplomát, majd hazajött, és nagyon fiatalon, 25 évesen Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója lett. A politikában végig a háttérben maradt, a sajtótól meglehetősen irtózott, ezért a nevével sokáig csak érintőlegesen lehetett találkozni, például az UD Zrt. ügy, a Dávid Ibolya elleni kavarások kapcsán, de hírbe hozták az orosz Metrovagonmassal a hármas metró felújításánál is – Tombor ügyvédje, a (szintén MCC-s) Illés Géza Márton volt az orosz cég jogi képviselője.

Az MCC-be is Porsche Cayenne-nel járó Tombor sokféle üzletben benne volt a politika mellett: bekerült a Multireklámba és azzal a plakátbizniszbe – ekkor különbözött össze állítólag az ereje teljében lévő Simicska Lajossal. Később volt többek között az állami Tokaj Kereskedőház fb-elnöke, a Morando befektetési cég résztulajdonosa, de borászatban, takarító és őrző-védő cégekben is volt érdekeltsége. Újabban a hadiiparban is érintett: júniusi hír szerint a Tombor többségi tulajdonában lévő Aero Investment Partners Zrt. vette meg a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat.

Huncut, aki a kanalát meg nem eszi

Bár nem a nyilvánosság előtt él, Tombor közvetítő emberként végig meghatározó volt. Professzionálisan menedzselte fontos kapcsolatait, hol Csányival, hol Lázár Jánossal volt nagyon jóban, Habonynak hitelezett is – a mostani hadi bizniszben feltehetően a Maróth Gáspár hadiipari kormánybiztossal (a volt MCC-főigazgató Maróth Miklós fiával) ápolt kapcsolatának lehetett szerepe.

Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke beszédet mond a kollégium diplomaosztó ünnepségén Budapesten 2019. június 12-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Az őt ismerők amolyan kettős személyiségnek írják le, remek humorú és magas intellektusú, nagyon művelt, karizmatikus, megnyerő embernek, aki bárkit könnyen az ujja köré csavar. Ugyanakkor az üzleti életben van egy másik arca, nem az a típus, aki eljut A-ból B-be, inkább mindig gellert kapnak az ügyei, ő és társai valamiképpen jól járnak, de nem épít évtizedekig üzleteket. Viszonyrendszerét tudatosan használta az MCC kapcsán is, amit végig valóban a szívügyének tekintett.

Családja sokat áldozott a tehetséggondozó intézményre, akkor is, amikor az MSZP-s kormányzás szűk évei alatt nem nagyon számíthattak támogatásra. Egy mérsékelten jobboldali, de elsősorban nagy felkészültséget adó, nyitott szellemiség, és céljai szerint nemzetközi szintű értelmiségképző intézményt kívántak megteremteni, egy olyan szakkollégiumot, ami színvonalában jelentősen meghaladja a leromló magyar egyetemi képzést.

„Összevetve a sima egyetemi diákokkal, ott sokan magyar napilapot sem olvastak, az MCC kolijában meg a FAZ-ból idézgettek cikkeket. Eléggé lehetett érezni a különbséget” – emlékezett vissza egy történész alumnus a néhány évvel ezelőtti miliőre. A többlépcsős felvételi eljárás után bekerülő hallgatóknak kemény teljesítményt kellett nyújtaniuk, de sokat is kaptak cserébe: színvonalas kiscsoportos kurzusokat, egyéni mentorálást, nyelvtanulási lehetőséget és egy nagyon erős közösséget. Remek tanárok, ingyenes képzés, olcsó és színvonalas kollégiumi helyek – az MCC-s diákok életük nagy részét ebben az eléggé zárt közegben töltötték, és erős identitást is kaptak mindehhez.

Mátyás király oskolája

Bár az ellenzéki sajtóban mostanában szívesen címkézik az intézményt fideszes janicsárképzőnek, az általunk megkeresett hallgatók mind arról számoltak be, hogy a Mathias Corvinus Collegium az elmúlt években kifejezetten magas színvonalú, valódi vitákat és a kritikus gondolkodás lehetőségét nyújtó intézményként működött.

„A média ránk nyomta, hogy ez egy janicsárképző, de nagyon nem az, legfeljebb szpáhiképző, hiszen itt nem azokat képezzük, akiknek a feladatuk a parancskövetés, hanem a vitaképes embereket” – mondta nekünk egy MCC-s, hozzátéve, hogy ugyan az egész intézményben nagyon fontos a vita, de ide azért „nem olyanok járnak, akik tiszteletlenül leugatják a tanárt”. „A diákok agilisak, de azért nem annyira, mint Nyugaton.”

A visszaemlékezések szerint ugyan értelemszerűen korábban is lehetett tudni Tomborék fideszes kötődéseiről, de az MCC-s programok és a beszélgetések szabadok voltak, és a tanári gárdában is, a hallgatók között is sokféle világnézet volt jelen. „Belül semmilyen nyomás nem volt, sem a tanárok kiválasztásában, sem a tematikában, sem megkülönböztetésekben. Azt éreztük, hogy igaz, amit Tombor is hangsúlyozott: ez elsősorban egy értelmiségi műhely, ami építi az országot. Nem volt meghatározó a nacionalista érzület” – mondta nekünk egy volt MCC-s alumnus.

A tanárok kiválasztásába a diákoknak is volt beleszólásuk, de az intézmény vezetői is a minőségi elvet követték. A média szakirányon, ahol Baló György, Weyer Balázs, Pethő András tanított többek között, kifejezett cél volt, hogy a hallgatók többféle irányultságú médiumot kövessenek és kritikusan olvassák a híreket. Legmenőbbnek a jogi és a közgazdasági szakirány számított, de az intézmény fokozatosan fejlődött: az említettek mellett nemzetközi kapcsolatok, társadalomtudományi és pszichológiai iskola működik jelenleg az MCC-ben. A felsőfokú képzésen 100-200 hallgató vesz részt. Többségük az elmondások szerint inkább előnyösebb helyzetű családokból jött, sokan vidékről, és nem ritkán a nagyon jól működő, professzionálisan összerakott középiskolai tehetséggondozó programból kerültek be. Az MCC más szakkollégiumok felől nézve mindig is kicsit stréber, de elismerten magas színvonalú hely volt.

Míg az órákon a politika nem annyira volt érezhető, a vendégelőadók, illetve a díszünnepségek, évzáró koktélpartik és karácsonyi vacsorák meghívottjai között már több volt a fideszes vagy Fidesz-közeli nagyágyú (Trócsányi László, Csányi Sándor, Lázár János, de Sólyom László is). A visszaemlékezések szerint Tombor, akivel nyugodtan lehetett dumálni politikáról is, nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a hatalom célja a hatalom maga. A Carl Schmitt-féle barát/ellenség politikai felfogást képviselte, mások Macchiavelliről szóló előadását idézték fel, és hogy hajlott a politikai cinizmusra.

Trócsányi László igazságügyi miniszter és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján 2019. március 24-én. – Fotó:: Soós Lajos / MTI

Mára szinte önálló motívummá vált, hogy a Vitakultúra című kötelező óráján minden elsőévessel elolvastatta Vladimir Bartol Alamut című regényét, melynek témája az MCC-re is vonatkoztatható: egy szellemi-harcos élcsapat kinevelése, akik a mozgalom terjesztői lesznek a világban. Sok hallgató legalábbis utólag úgy érezte, hogy Tombor is egy mintahadsereget akart létrehozni, akik szellemileg vannak felfegyverezve, és mellesleg személyesen is hálásak lesznek a mesterüknek.

„Az MCC egy hálózatépítési törekvésnek tűnt: van egy kvázi milliárdos, és egy rendszer, amibe ő és a körülötte lévő üzleti körök beletettek pénzt, miközben a Medgyessy-időkben semmilyen állami támogatást nem kaptak. Felépítettek egy tök színvonalas képzést saját zsebből, ahol nem volt belül soha politikai diszkrimináció, és ezek az emberek majd személyükben is kötődnek Tomborhoz, akiktől lehet esetleg majd kérni szívességet”

– értelmezte utólag egy hajdani MCC-s hallgató az egyik lehetséges célt.

Burkusfürkész, a király katonája

Senkitől nem hallottunk olyasmit, hogy később kellemetlen szívességkérések érkeztek volna az MCC-s diákokhoz, az intézmény inkább egy természetes rekrutációs bázisként működött a Fidesz-közeli politika, média és az államigazgatás irányába. Bár a többség a piaci szférába ment, végzés után az MCC hallgatói közül elég sokan kerültek az államigazgatásba a külügyi tárcától a belügyig, itt végzett például a fiatalokért felelős helyettes államtitkár Rácz Zsófia is.

Tombor 2010 után egy évnyitón arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc évben ellenszélben vitorláztak, de mostantól minden jobb lesz. Anyagi forrásokban ez valóban megnyilvánult, de közben a politika is egyre közelebb jött az elitképzőhöz. Ebben a Migrációkutató Intézet megjelenése volt a leglátványosabb mérföldkő. 2015 szeptemberében, a menekültválság heteiben az MCC és a Századvég együttműködésében jött létre a Migrációkutató Intézet, hogy szakmai alapú hátteret adjon a kormány migrációellenes politikájának. Sok akkori és már végzett MCC-s ezt úgy élte meg, hogy sérült az alma materük integritása, az új intézetet ugyanis inkább propagandaintézménynek tekintették, mint tudományosnak.

„Nekem tragikus volt, hogy a vécéajtó mellett ott volt egy papírlapon kiírva, hogy Migrációkutató Intézet”

– mesélte nekünk egy akkoriban végzett MCC-s hallgató. A kollégium közösségét megosztó következő nagyobb ügy a CEU elleni kampány és törvény volt. Addig az MCC-nek kifejezetten jó kapcsolata volt a CEU-val, voltak közös oktatók, ekkor azonban az intézmény vezetése megfúrta a kezdeményezést, hogy sok egyetemhez hasonlóan az MCC is kiálljon a CEU mellett – ehelyett csak egy elég semmitmondó nyilatkozatot fogadtak el az oktatás szabadságának fontosságáról.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján 2019. március 24-én. – Fotó:: Soós Lajos / MTI

Az MCC fokozódó átpolitizáltságát mások Orbán Balázs idei kinevezéséhez kötik: a miniszterhelyettes úgy került az MCC közelébe, hogy éppen a Migrációkutató Intézetet vezette korábban. „Semmi személyes, de ha megnézzük, hogy mondjuk 2005-ben John Lukács volt az alapítvány kuratóriumában, ma pedig egy Orbán Balázs mutatja az irányt, akkor azért fel tudjuk rajzolni az ívét ennek a történetnek. Akkor az MCC nem káderképző volt, egy nyugatos, atlantista elit volt a cél, de nem a párthűség volt a szempont” – mondta egy interjúalanyunk.

Egy másik alumnus arról beszélt nekünk, hogy az erősebb elfideszesítés személyesen is kellemetlen a végzettek egy részének:

„A bibósok akkor is röhögtek rajtunk, hogy kapjuk a pénzt, de a belső működésben ezt egyáltalán nem éreztük. Most viszont egyre kínosabbá válik, hogy MCC-sek voltunk. Kéthetente jön egy hír, hogy újabb kastélyt kapott az MCC, néha már azon gondolkodom, hogy letagadom a kolis múltamat, mert nem tudom elmagyarázni, hogy az én időmben ez nem így volt.”

Egyszer van Budán kutyavásár

Miközben a kritikus régi hallgatók úgy érzik, hogy az eddigi működési modell nem indokolja, hogy a Mathias Corvinus Collegium kastélyokat és részvénycsomagokat kapjon, a mostani MCC-vezetés sorozatos interjúkban áll ki a vagyonjuttatás indokoltsága mellett. Az MCC valóban nem marad meg a korábbi működésnél, a célok annál jóval ambiciózusabbak. A Kárpát-medence egészére kiterjedő tehetségképző rendszer kialakításáról beszélnek, az eddigi 2500 diákkal szemben 10 ezer diákot készülnek bevonni a programokba, horizontálisan és vertikálisan is bővítenek.

Az MCC nem egyetem, idáig sem akadémiai karrierre, inkább a nemzetközi tájékozódású szakértelmiségi képzésre helyezte a hangsúlyt, mostantól azonban ez még inkább teljes spektrumú tehetséggondozássá alakul. Az egyetemi és vezetőképzős programok mellett jelentősen bővítik a középiskolai tehetségképző programjukat, és mennek lefelé: most már ötödik osztálytól is be lehet kerülni – a felsős korosztálynak például robotikát, élménybiológiát, kreatív matematikát tanítanak egy komplex, és ugyancsak ingyenes program keretében. Az ingatlanszerzésekkel a cél, hogy egy teljes Kárpát-medencei hálózatot hozzanak létre: helyi intézményt minden megyeszékhelyen, a határon túl pedig hét regionális MCC-t Erdélyben, hármat-hármat Kárpátalján és a Felvidéken, kettőt a Vajdaságban.

Ha ez mind meglesz, összesen 3500 általános iskolást, 4000 középiskolást es 1500 egyetemistát vonnak be a tehetséggondozásba. Az állami források kapcsán Szalaiék azt hangsúlyozzák, hogy ezt a vagyont eszükben sincs felélni, a részvények tartósan az ő tulajdonukban maradnak, alapvetően ennek az évi (az elmúlt évek alapján átlagosan 7-8 milliárdos) hozamából akarják működtetni az intézményeket. Ehhez az amerikai egyetemi finanszírozási modellt hozzák példaként, a magyar szinten rendkívül busás oktatói fizetéseket, ösztöndíjlehetőségeket (ezek közül a legextrémebb a kiképzési technikákkal összekötött kanadai vadontúra) pedig azzal indokolják, hogy ez kell a világszínvonalhoz és a nemzetközileg magasan jegyzett oktatók Budapestre csábításához.

Az MCC-s főigazgató Szalai Zoltán azt hangsúlyozza, hogy ők nemzetközileg is versenyképes tudást adnak azoknak a fiataloknak, akik a magyar érdekek szakmailag magas színvonalú képviseletével szeretnének foglalkozni. A másik oldalon ez egyszerre jelent nagyon komoly, esetleges kormányváltás esetén sem elvehető vagyont, hálózatépítési lehetőséget és szellemi hátországot, saját nevelésű értelmiséggel, amivel a Fidesz idáig nem állt túl jól.

Novák Katalin Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára ad az elő MCC Erdélyi Politikai Iskola tagjainak egy képzés keretében 2020 februárjában – Fotó: Gyurkovits Tamás / MCC

Ezt az elképzelést támasztják alá a kiegészítő beruházások irányai is: az állami vagyonjuttatásnak köszönhetően az MCC az elmúlt hónapokban megvásárolta a Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap archívumát, a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával megalapították a Rubicon Intézet nevű thinktankjüket, de van már Klímapolitikai és Német–Magyar Intézetük is. A médiában idáig is voltak pozícióik (a Mandinerrel szoros kapcsolatuk van Szalai Zoltán személyén túl is), de most az MCC a legnagyobb magyar könyvterjesztő és könyvforgalmazó csoportba, a Libri-Bookline-ba is szándékozik bevásárolni magát. Az MCC saját könyvkiadóját az azt vezető Botos Máté két éven belül a hazai jobboldali-konzervatív gondolkodás legjelentősebb fórumává akarja tenni.

Az MCC eddigi működése egyszerre bizonyította a magas színvonalat és az utóbbi években az egyre direktebb politikai elkötelezettséget. Nem az értelmiséget gyakran semmibevevő kormánykommunikáció színvonalán, hanem kifinomultabban. Mint egy MCC-s oktató mondta nekünk:

„Az MCC nem az Origót olvasó fideszesek fellegvára, ide olyan diákok járnak, akinek nem elég egy Soros nevű madárijesztőt bemutatni és azzal riogatni. Ez a gondolkodó, a vitára hajlamos, és jó esetben ott is meggyőződéses fideszesség fellegvára.”

Erre építve akarják sokkal szélesebb alapokra helyezni a két világháború közötti Eötvös Collegium (Tombor maga is Eötvös kollégista volt) mintájára elképzelt értelmiségképzőt – immár az alapító nélkül, egy kormányzati szereplő vezetése alatt, magán- helyett bőségesen mért közpénzből. A kérdés egyelőre költői: ha megszületett a döntés, hogy páratlan módon 500 milliárd forintot fordítanak tehetséggondozásra, annak valóban ez lesz-e a legjobban megtérülő módja.

A cikk elkészítésében közreműködött Brückner Gergely, a Telex újságírója.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!