Lázár az EU-ról: „Nehéz lesz döntetlenre hozni ezt a mérkőzést”

2020. december 07. – 23:11

frissítve

Lázár az EU-ról: „Nehéz lesz döntetlenre hozni ezt a mérkőzést”
Fotó: Mathias Corvinus Collegium / MCC Tudásközpont

Másolás

Vágólapra másolva

Gulyás Gergely nem sok esélyt lát a kompromisszumra az EU-s jogállamisági vitában, a miniszterelnökséget vezető miniszter elhúzódó konfliktusra számít, és ezért szerinte a németek a fő felelősök. Lázár János szerint nagyon nehéz lesz döntetlenre hozni a mérkőzést, és a vita hosszú távon meg fogja határozni a magyar mozgásteret az Európai Unióban, de azon kívül is.

„Eljött az a pillanat, amikor a lopakodó integrációval szembe kell szállni, ebben a jogállamiságról van a legkevésbé szó” – mondta hétfő este Gulyás Gergely egy nyilvános beszélgetésen. A miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) eseményén (visszanézhető a Facebookon itt)arról beszélt, hogy nem lát sok esélyt a kompromisszumra. Ebben szerinte az EU nagyhatalmainak, mindenekelőtt Németországnak van felelőssége, ők tehetnek arról, hogy elhúzódó válságra is van esély. Gulyás szerint a helyzetnek már nincs jó megoldása, mert

„ami nekünk elfogadható lenne, az a választási kampányban a holland miniszterelnöknek jelentené a bukást”.

Az EU-s költségvetéssel és a helyreállítási alappal szemben Orbán Viktor a jogállamisági mechanizmus beépítése miatt emelt politikai vétót. Bár Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn is arról beszélt, hogy még van esély a megállapodásra, a magyar-lengyel tengellyel szemben brüsszeli diplomaták már keddi határidőről beszélnek. Eszerint ha addig nincs megegyezés, jön a B-terv, vagyis a két visegrádi országot kihagynák a helyreállítási alapból.

Orbán régi riválisai

Az Fidesz-közeli elitképző, az MCC hétfői eseménye amiatt volt elsősorban érdekes, hogy Gulyás Gergely mellett három korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János, Navracsics Tibor és Stumpf István vett részt a beszélgetésen. Őket, különböző mértékben ugyan, de mind többé-kevésbé a Fidesz szűk vezérkarából kiszorított, és/vagy az orbáni rendszer óvatos belső kritikusaiként tartják számon, így a vita különösen érdekes volt kremlinológiai szempontból: ki hogy pozicionálja magát a minden korábbinál élesebb EU-s konfliktussal kapcsolatban.

Lázár János és Gulyás Gergely a MCC könyvbemutatóján. – Fotó: MCC / Facebook

Ha valaki esetleg az Orbán Viktortól való nyílt eltávolodásra, esetleg egy alternatíva felkínálására számított volna, csalódnia kellett: nemcsak az aktuális jogállamisági vita jogállami megalapozottságáról nem beszélt senki, de abban is nagyjából egyetértés látszott, hogy döntően szuverenitási kérdésről van szó, a nemzeti önrendelkezésről a mélyebb európai integrációra törekvő, föderalista elképzelésekkel szemben.

„A jogállamisági vétó szükséges stratégiai lépés volt magyar részről. Semmit rólunk, nélkülünk, ez ilyen egyszerű. Amikor a gőzhenger elindul, élni kell ezekkel az eszközökkel, és akkor a kizökkent idő gyorsan rendeződik”

- mondta a felvezető beszélgetésen Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár annak kapcsán, hogy szerinte Nyugaton azt hitték, hogy Európa újraegyesítése után az új tagállamok nem nagyon fognak okoskodni, pedig nekünk is egyenlő jogaink vannak.

>>>Legfrissebb híreinket ide kattintva olvashatják>>>

Csodaszarvas a Parlamentnél

Az esemény apropója Orbán Balázs könyvének megjelenése volt, „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye”, aminek a borítóján a csodaszarvas áll napfelkeltében a budai Vár előtt. Mint kiderült, ez a 21. század felemelkedő magyar államát kívánta megjeleníteni, a csodaszarvas ugyanis „annak a jelképe, hogy felismerjük, hogy valójában kik vagyunk”, mik az erősségeink és gyengeségeink. Orbán Balázs ebből most annyit emelt ki, hogy „nem fogunk konzerv sikerreceptet kapni külföldről, ezt nekünk kell kifőznünk”. Azzal kapcsolatban, hogy a politikában sokszor a kíméletlen és akár erkölcstelen döntések hozzák meg a sikert, a miniszterelnökségi államtitkár (aki júliustól az államilag bőkezűen kistafírozott MCC vezetője is) azt mondta, hogy „a hatalom egy utazás, és csak a végén derül ki, hogy jó emberek maradtunk-e. Nehéz döntéseket kell hozni, nagyon nehéz megítélni, hogy mi az igazságos döntés adott helyzetben”. Mint hozzátette, a végén azért majd kiderül.

„Aki nem érti az elmúlt száz év magyar mozgásterét, politikai lehetőségeit, az képtelen ma cselekedni” – mondta Lázár János. Lázár az elmúlt hetekben feltűnően aktív. Miután 2018-at követően lényegében visszavonult Hódmezővásárhelyre, most egy Churchill-könyv apropóján ismét erősebben jelenik meg a médiában, jelezte, hogy „nem hagyja magát kiszorítani”, néhány napja pedig a külföldi kiskereskedelmi vállalatoknak ment neki. Tekintve, hogy amúgy is éppen ezer fronton áll harcban a magyar kormány uniós szereplőkkel, az időzítés kissé meglepő volt.

„A 2010 óta tartó időszak legfontosabb sikere a szuverenitásban, az önrendelkezésben van. Ez egy sokkal erősebb ország, erősebb nemzet, mint 2010 előtt volt” – mondta a hétfői vitán Lázár. Az EU-s jogállamisági viták szuverenitási kérdésként való átfogalmazásával Stumpf István is egyetért. A 1998-2002 közötti első Orbán-kormány hajdani kancelláriaminisztere, aki később alkotmánybíróként több alkalommal szembement egy-egy kisebbségi vélemény erejéig a Fidesszel, arról beszélt, hogy az aktuális konfliktus mögött súlyos viták feszülnek: a franciák és a németek gyorsítanák az európai föderalizációt, a kérdés, hogy ők dönthetik-e el, hogy mi történik Európában, vagy valóban építenek a 27 tagállam konszenzusára.

„Itt egyáltalán nem a jogállamiságról van szó, mégcsak nem is a költségvetésről, hanem arról, hogy Magyarországot a magyar kormány tudja irányítani, vagy a jelenlegi kormányzati hatáskörökből egyre többet ad át az Európai Uniónak (...) és állandó pénzügyi zsarolásnak leszünk kitéve” – mondta Gulyás Gergely, elsősorban a német vezetést okolva azért, hogy holtpontra jutott a vita. Szerinte Berlinben hamis állításokkal odáig élezték a konfliktust, ahonnan már nagyon nehéz kompromisszumot találni; „eljutottunk ide, és nem tudjuk, mi lesz a megoldás” – mondta.

Nem jó pálya Brüsszel folyamatos moszkvázása

Navracsics Tibor szerint a lényeg, hogy Magyarország és Lengyelország nem akarja elfogadni, hogy az európai integráció más irányba menjen, mint amit az EU-s alapszerződések meghatároztak. A volt brüsszeli biztos hangsúlyozta, hogy elvi szinten nem lát kivetnivalót a vétót kilátásba helyezésével, hiszen a vétóhoz konszenzust igénylő kérdésekben minden tagállamnak joga van, és de Gaulle üres székek politikáját idézte fel, amikor 1965-ben a francia elnök eredményesen vonta vissza minisztereit a közös ülésekről. A 2014 előtti miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a korábbiaknál határozottabban jelezte, hogy egyértelműbben nyugatosabb irányt képviselne a kormánynál.

„Én úgy gondolom, hogy nekünk az Európai Unióhoz kell tartoznunk, és nem elég szofisztikált az Európa-politikánk. Szinte minden fronton konfrontációban vagyunk ma az Európai Unióval, ez szerintem sok”

- reagált Gulyásra. Navracsics Tibor ehhez képest arról beszélt, hogy Brüsszelben többnyire hangtompítóval érdemes vitázni, és bár vannak más államok is, amelyek több fronton csatáznak, de máshol vannak olyan szakpolitikák is, ahol együttműködnek. „Ezt itt nem látom” – mondta, „sokkal kevesebb erőfeszítést teszünk, hogy ott legyünk a klubban, mint amennyire elvárják”, és konkrétan a kutatás-fejlesztés, az oktatás, az energiapolitika és az agrárpolitika területét említette, ahol Magyarországnak érdemes lenne jobban kooperálnia.

Navracsics Tibor a MCC könyvbemutatóján. – Fotó: MCC / Facebook

A EU-ellenes kormányzati propagandát is bírálta: „Ma egy választópolgár nem érezheti azt, hogy mi mindenképpen elkötelezettek vagyunk az EU fenntartása és jövője érdekében. Azt érezheti, hogy van egy kormány, amely gyakorlatilag szabadságharcot vív az Európai Unió, mint elnyomó, az új Szovjetunió, ahogy mostanában szokták mondani, ellen. És ez szerintem nem jó pálya.” Navracsics ezen a ponton az egész uniós helyzetünk jövőjének a kockáztatására utalt:

„Ez egy ezer éves vívmány, hogy mi a nyugati hatalmi struktúrákhoz tartozunk, és ez olyan vívmány, amit szerintem nem szabad kockáztatni.”

Ebben a vitában dőlhetnek el a következő évek

A tét Lázár János szerint is nagyon nagy, és a magyar állásponttal kapcsolatban a döntő kérdés, hogy van-e reális esély azt sikerre vinni az uniós többséggel és a magállammokkal szemben. Szerinte ez leginkább a tényleges gazdasági mozgásterünkkel függ össze Ennek kapcsán annyi konkrét kritikát engedett meg magának, hogy hiba volt az elmúlt években nem levinni 50 százalék környékére a magyar államadósságot. „Ehhez a csatához, amit én történelminek tekintek, megvolt-e ebben a pillanatban az az erőnk, hogy ezt sikerrel és győzelemmel megvívjuk, vagy adott esetben gyöngéknek bizonyultunk. Ez sok mindent meg fog határozni a következő hetekben, és sok van felrakva egy lapra.”

„A jelenlegi vita meg fogja határozni a magyar mozgásteret az EU-n belül és azon kívül is” – emelte az EU-s konfliktus tétjét Lázár, így folytatva a helyzetelemzést:

„Én attól tartok, hogy nehéz lesz döntetlenre hozni ezt a mérkőzést.”

„Valaki győztest fog hirdetni. Ha képesek vagyunk az érdekeinket érvényesíteni, az nagy győzelem lesz, bár fontos lesz, hogyan lehet majd utána a Brüsszellel való viszonyt konszolidálni. Ha pedig alulmaradunk, annak nyilván lesznek következményei az ország jövője és érdekérvényesítő képessége szempontjából.”

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!