Gyökeres változásokat sürget az EU új gazdasági terve, vagy „lassú agónia” vár ránk

2024. szeptember 9. – 12:28

Másolás

Vágólapra másolva

Sürgősen gyökeres, konkrét változás kell – jelentette ki az Európai Unió gazdaságáról Mario Draghi. Az Európai Központi Bank volt elnöke hétfőn mutatta be az Európai Bizottságnak a jelentését, ami elmondása alapján 170 javaslattal erősítené az EU versenyképességét. A volt olasz miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha nem tudják beindítani a növekedést, „lassú agónia” vár a blokkra. Maga a dokumentum is hasonlóan drámai képet fest az uniós gazdaságról: az EU „egzisztenciális kihívással” néz szembe, mert ha nem tudja biztosítani a jólétet, oktalanná válik a létezése.

Széles egyetértés van abban, hogy az uniós versenyképességnek a legfontosabb helyen kell állnia a napirendünkben, hangsúlyozta a bemutatón Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint két alapvetésben egyeztek meg: a terveknek tiszta és mindenkivel méltányos gazdaságot kell építenie.

A terv a magyar kormánynak azért is lehet különösen érdekes, mert a miniszteri Tanács soros elnökeként épp a versenyképesség az egyik legfontosabb programpontja.

Innováció, dekarbonizáció, biztonság

Draghi jelentése három nagy területet emelt ki. Elsőként az innovációt, ahol szerinte nem az a baj, hogy kevés az okos ember vagy a jó ötlet az EU-ban, hanem hogy túl sok az akadály a piaci megjelenésük és felskálázódásuk előtt. Az unikornisok (egymilliárd dollár értéket elérő startup cégek) nagy része átköltözik az Egyesült Államokba, példálózott. Felvetette, hogy nem kellene-e kevesebb jogszabályt hozni uniós szinten.

A jelentés erre külön alelnöki posztot hozna létre az Európai Bizottságban, és az ötévente megújuló testületnek azzal kellene kezdenie a munkáját, hogy felméri, mit dobhat ki vagy egyszerűsíthet az eddigi jogszabályokból. A dokumentum ugyan felhívja a figyelmet a szubszidiaritás fontosságára (azaz hogy helyi vagy nemzeti szinten döntsenek arról, amiről csak lehet), de kiterjesztené a többségi döntéshozatalt az egyhangú kárára, így megnyirbálná a magyar kormány által előszeretettel használt vétólehetőségeket. Ahol egyes tagállamok vezetése „az EU szintjén blokkolja a cselekvést, differenciált megközelítést” javasol, azaz az egyetértő kormányok egymás között, megerősített együttműködéssel lépjenek tovább vagy végső esetben fontolják meg a kormányközi együttműködést. (Azaz a kormányok az uniós jogi kereteken kívül egyezzenek meg, mint ahogy például a 2008-ban kezdődött gazdasági válság idején az Európai Stabilitási Mechanizmus nevű mentőalapról.)

A dokumentum szerint az uniós termelékenység hiába érte majdnem utol az Egyesült Államokét az 1990-es évek közepére, azóta megint elkezdett lemaradni. A termelékenységet már csak azért is erősíteni kellene, mert csökken a dolgozók száma. (A demográfia a magyar elnökség egyik kiemelt témája, bár az EU-nak nem sok jogköre van ezen a téren.)

Draghi a szén-dioxid kibocsátásának visszafogásában is növekedési lehetőséget látott. Az egyik probléma szerinte az, hogy az előnyöket nem látják a fogyasztók, ezért a fosszilis forrásból és a megújulókból termelt áram árát elszakítaná egymástól. Az Egyesült Államok „inflációcsökkentő” jogszabályát hozta fel példának a termelés ösztönzésére.

A harmadik terület a biztonság erősítése és a függőségek csökkentése. Első ránézésre ez szembe megy a magyar kormányban előszeretettel hangoztatott konnektivitás elvével, Draghi ugyanakkor többek között fontos nyersanyagok beszerzésének felpörgetését is javasolta szabadkereskedelmi egyezményekkel.

De miből?

A jelentés szerint 750-800 milliárd euróval többet kellene befektetni. (A dokumentum arról ír, hogy ez az uniós bruttó nemzeti össztermék nagyjából 4,4-4,7 százalékának felelne meg, holott a második világháború utáni Marshall-terv három év alatt csak 1-2 százaléknyi volt.) Draghi a szükséges pénz egy részét magánforrásokból teremtené elő a tőkepiaci unió kiteljesítésével, de szerinte ez sem lesz elég. Úgy látta, közös finanszírozásra is szükség van, ugyanakkor a bemutatón látványosan nem akart belemenni a témába.

Von der Leyen nem kertelt ennyire: ő jelezte, hogy ennek az egyik módja új uniós bevételi források bevezetése lenne, és már vannak is javaslataik az asztalon. Egy másik lehetséges módszer a közös hitelfelvétel, amitől többek között a német és a magyar kormány is húzódozik. Von der Leyen ezt nem zárta ki, de jelezte, hogy csak az egyik lehetőség az új források mellett. (Bár ezt nem említették meg, az EU a koronavírus-járvány miatt már felvett egy 800 milliárd eurós közös hitelt.)

Draghi egy kérdésre jelezte azt is: javasolják, hogy vonják vissza az állami beruházási szabályok ideiglenes lazítását, mert ez szerinte töredezettebbé teszi a belső piacot. Az EU eredetileg szigorúan őrködik afelett, hogy a tagállamok ne a többiek kárára segítsék anyagilag a saját cégeiket. Az előírásokon nemrég lazítottak, és az így megnyílt lehetőségekkel többek között a magyar kormány is előszeretettel élt. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Mi lesz a tervvel?

A dokumentumot az eredeti tervek szerint már a nyáron, az európai parlamenti választások előtt bemutatták volna, de ez mostanra csúszott. Draghi a tagállamok állandó képviselőinek és az Európai Parlament (EP) frakcióvezetőinek néhány nappal korábban, de nem túl sok konkrétummal beszélt a dokumentumról.

Áprilisban már egy másik volt olasz miniszterelnök, Enrico Letta is ötletbörzézett egyet, amit a tagállami vezetők – köztük Orbán Viktor – is megtárgyaltak.

Változó, hogy mi lesz a hasonló dokumentumok sorsa, de volt már olyan, mint a Werner- vagy a Delors-jelentés, ami komoly lendületet adott az európai integrációnak. Jogszabályokat csak a várhatóan decemberre újjáalakuló Európai Bizottság javasolhat, ezekről utána alapesetben az EP-nek és a tagállamoknak kell dönteniük. Az alapszerződések módosításához, amihez a mélyebb reformoknál szükség lehet, az uniós kormányok egyhangú akarata kell.

A versenyképesség a Tanács magyar elnöksége alatt is többször téma volt. Alig egy héttel a jelentés megjelenése előtt Bóka János EU-ügyi miniszter arról beszélt, hogy az állam- és kormányfők novemberi, informális budapesti csúcstalálkozóján szeretnének körvonalazni egy versenyképességi csomagot.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!