Több uniós kormány tagjai magyar civilekkel találkoztak a budapesti ülésük előtt, Bóka szerint ez nem ügy

Több uniós tagállam képviselője hangsúlyozta, hogy civilekkel találkozott az EU-ügyi miniszterek hétfő-keddi budapesti találkozójának margóján, de magyar kollégájuk ebben a rendes ügymenet részét látta és szerinte az ülés nem bojkotthangulatban telt.

A soros elnökség többek között ligeti hőlégballonozással várta vissza az Európai Unióval foglalkozó tagállami minisztereket, államtitkárokat Budapestre szeptember 2-3-án. Augusztusban gyakorlatilag minden uniós intézmény takarékra kapcsolt a szabadságolások miatt, így a miniszteri Tanács is, aminek a magyar kormány júliusban vette át a vezetését, a hétfőn kezdődő találkozójuk volt az első a szünet után.

Bóka: Az ülés nem a bojkott hangulatában telt

A hétfőn többek között múzeumlátogatással és munkavacsorával nyitó, kedden informális üléssel folytatódó egyeztetés egyik kérdése az volt, hogy nyugodtabbá válik-e a hangulat az elnökség körül. A júliusi kezdés után napokkal indult Orbán Viktor soros elnökségi logókkal, kétértelmű megszólalásokkal kísért „békemissziója”, ami a tagállamok túlnyomó részénél kivágta a biztosítékot. Az ügy miatt több kormány, valamint az uniós javaslatokat tevő testület, az Európai Bizottság úgy döntött, nem képviseli magát a legmagasabb szinten a Tanács budapesti ülésein. A hétfőn induló találkozó azért lett az első komolyabb magyarországi program a nyári leállás után, mert az augusztus végi külügyminiszteri ülést gyakorlatilag áttették Budapestről Brüsszelbe.

A „békemisszió” végén kiadott Facebook-posztokról viszont már lekopott az elnökségi logó, Orbán egyelőre gyakorlatilag le is zárta az utakat egy összefoglaló levéllel és néhány tagállamból eleve csak ideiglenes bojkottról beszéltek.

Például a németek már korábban jelezték, hogy nem küldenek minisztereket, de az Euractiv szerint a nyári szünet előtti időszakról, júliusról volt szó. A mostani ülésre Anna Lührmann Európa-ügyi államtitkár érkezett, és a legutóbbi, épp a magyar elnökség előtt Brüsszelben tartott formális Tanácson is ő vett részt. Olyan témáknál, amelyekkel az adott kormány nem miniszteri szinten foglalkozik, eleve általában államtitkárok mennek, és erre Bóka János EU-ügyi miniszter is rámutatott az ülés utáni sajtótájékoztatóján.

Az ülés egyáltalán nem a bojkott hangulatában telt, az érkezők nem azt az üzenetet hozták, hogy nem akarnak együttműködni a magyar elnökséggel, ellenkezőleg – mondta a találkozóról a Telex kérdésére. A miniszter szerint a tagállamok több mint feléből, vele együtt 16-ból felsőszintű politikai vezető, azaz legalább államtitkár érkezett. Csak egy küldött főosztályvezetőt és kettő a brüsszeli állandó képviselőjét. (Ők a Tanácsban a miniszterek alatti, előkészítő szinten ülnek.) Megerősítette, hogy az Európai Bizottság valóban nem küldött biztost, csak egy főigazgatóság helyettesét. Bóka szerint ugyanakkor az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői is kifejezték az együttműködési készségüket és üdvözölték, hogy a magyar elnökség közös problémákat vetett fel.

Miniszterelnök-helyettes is jött, de a viták fontosságáról beszélt

A képet árnyalja, hogy a keddi ülésre érkezve többen is jelezték a fenntartásaikat. „Nekem fontos volt, hogy itt legyek ma Budapesten” – jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök-helyettes. Voltak kérdések, hogy bojkottálják-e az ülést, jobb lenne-e távol maradni, szerinte ez hiba lenne, de ha már itt vannak, „hangosak”. Fontos a viták folytatása, az az őszinte, ha beszélnek, elpanaszolják, ha valamivel nem értenek egyet, és nem felejthetik el, hogy „nem garantált” a tagállamok között a jogállamiság betartása.

„Megkérdezem majd János kollégámat, tervez-e holnap moszkvai utat, mert úgy tűnik, ez szokássá vált a magyar politikusok között”

– mondta.

Hadja Lahbibbal, Belgium EU-ügyi miniszterével és az ír Carroll MacNeillel együtt hangsúlyozta, hogy közösen egyeztettek civilek képviselőivel Budapesten. Anna Lührmann német államtitkár szintén azt emelte ki: előző nap civil szervezetekkel találkozott, amik arra panaszkodtak, milyen „masszív problémák” vannak az uniós jogállamisági normák betartatásával, holott ezek az elvek szerinte jók a magyaroknak és az EU-nak is versenyelőnyt jelentenek.

Bóka a Telex kérdésére, hogy ebben látott-e valamilyen jelzést, a rendes ügymenet részének tekintette, hogy az uniós kollégái civilekkel találkoztak. Valamennyien tájékoztatták a megbeszélésekről és a tapasztalatokról is, az egész a teljes átláthatóság jegyében történt. „Azért sem tekintem ügynek”, mert arról, ami Magyarországon történik, mindenkinek első kézből és valamennyi információforrásból kell véleményt formálnia, ehhez a maga részéről minden támogatást megad.

A kormánynak kedves témák voltak terítéken

Az informális ülést külön érdekessé tette, hogy az egyik témája a versenyképesség és a jogállamiság erősítése volt jobb jogalkotással. Az ülést a magyar kormány úgy vezette le, hogy maga a Tanács 2022 decemberében megállapította: Magyarországon olyan problémák vannak, amelyek „a jogállamisági elvek megsértését jelentik” és ezért részlegesen uniós forrásokat zárolt a magyar költségvetés elől. (Az európai bizottsági ajánlásra elfogadott eljárás azóta is tart és december közepén nagyjából egymilliárd eurós végleges forrásvesztéshez vezethet.) A magyar kormány és a Fidesz tagjai ugyanakkor többször, például a visszatartott kifizetések ügyében jelezték, hogy szerintük az uniós intézmények nem tartják be ezeket az elveket. Az elnökségi program része lett az is, hogy megvizsgálják, hogyan lehet a jogállamiságot számon kérni az EU szervein. Bóka közölte: az ülésen egyetértettek abban, hogy a jogalkotásnál sok helyen van hová fejlődni, például a „tagállami sajátosságok figyelembe vételével”.

Az ülésen főként magáról az uniós versenyképesség erősítéséről tárgyaltak, ami a magyar kormány visszatérő témája, így az elnökségi programban is kiemelt helyet kapott. A Tanács vezetését átvéve az egyik első dolga volt, hogy javaslatokat rakjon le az asztalra, ami a versenyképességen belül is főleg az iparpolitikája szívügyével, az elektromos autózással foglalkozott. Az „elektromobilitás” mellett a mostani ülésen a konnektivitásról és arról egyeztettek, hogy hogyan csökkentsék a függést az EU-n kívüli országoktól, mondta Bóka. (Arról, mennyire fontos a keleti nyitás háttereként a konnektivitás jelszava a magyar kormánynak, itt írtunk bővebben.)

A kormány a demográfiát is beemelte az elnökségi programba és igyekezett összekapcsolni a versenyképességgel. Itt viszont az EU-nak korlátozottak a jogkörei, amit Bóka is elismert, így a tagállami kormányok a saját intézkedéseiket osztották meg egymással és a „harmadik országbeli állampolgárok integrációjáról” is szó volt.

A miniszter közölte: a céljuk, hogy az állam- és kormányfők novemberi, budapesti informális csúcstalálkozójára kialakuljanak egy versenyképességi csomag körvonalai.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió