Orbán szövetségese nyerte a holland választásokat, nagy kérdés, tud-e majd valakivel koalícióra lépni

2023. november 23. – 10:03

Másolás

Vágólapra másolva

Szinte az összes szavazat megszámolása után biztossá vált: a 60 éves, iszlámellenes populista vezető, Geert Wilders pártja kapta a legtöbb szavazatot a hollandiai parlamenti választásokon, írja a BBC.

Wilders Szabadságpártja (PVV) 25 év parlamenti tagság után a 150 fős parlamentben 37 mandátumot szerzett, vagyis a parlamenti helyek mintegy 25 százaléka lesz az övék. Ezzel az eddigi parlamenti mandátumaik számát kétszeresére növelték. „A PVV-t nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. (…) Mi fogunk kormányozni” – mondta Wilders a győzelme után.

Ahhoz azonban, hogy kormányra kerüljön, meg kell győznie más pártokat arról, hogy lépjenek vele koalícióra. 76 mandátumra van szükség a többséghez. A szavazás előtt a három másik nagy párt kizárta, hogy részt vegyen egy Wilders vezette kormányban, szélsőjobboldali politikája miatt. Ezeknek a pártoknak egyenként 25, 24 és 20 parlamenti mandátuma lesz.

A második helyezett baloldali pártszövetségnek (PvdA/GL) sincs könnyű dolga. Egy általuk vezetett kormánykoalícióhoz legalább három további pártra lenne szükség, köztük jobboldali pártokra. Frans Timmermans, az Európai Bizottság korábbi alelnöke által vezetett, a nyáron létrejött baloldali szövetség (PvdA/GL) 25 helyet szerzett, míg a nagy esélyesnek gondolt, 13 éve kormányzó jobbközép liberálisok (VVD) 24-et.

A választás előtt három hónappal megalakult Új Társadalmi Szerződés (NSC) nevű jobbközép párt 20 mandátumot szerezhet, ezzel ők a választás legnagyobb nyertesei Wilders után.

A harmadik helyen végző, jobbközép-liberális VVD-t a török-kurd származású Dilan Yesilgöz vezeti, aki kételkedik abban, hogy Wilders képes lesz összehozni a szükséges parlamenti többséget, de az esetleges koalíciós esélyekről úgy fogalmazott, párttársain múlik, hogyan reagálnak. A választások előtt ragaszkodott ahhoz, hogy nem lenne tagja egy Wilders vezette kabinetnek, de nem zárta ki teljesen, hogy győzelme esetén együtt dolgozzon vele.

A negyedik helyen végző NSC-t vezető Pieter Omtzigt eleinte szintén azt mondta, hogy pártja nem dolgozna együtt Wilders pártjával, de most kissé ködösen úgy nyilatkozott: rendelkezésre állnak, hogy a választók bizalmát tettekre váltsák.

Wilders a migrációval kapcsolatos csalódottságot kihasználva „zárt határokat” ígért, de elhalasztotta a Korán betiltására tett ígéretét. A szavazást megelőzően mérsékelte iszlámellenes retorikáját, mondván, jelenleg sürgetőbb kérdések vannak, és kész „a hűtőszekrénybe tenni” a mecsetek és az iszlám iskolák betiltására vonatkozó javaslatait.

Tavaly a Hollandiába irányuló migráció több mint kétszeresére, 220 ezer főre emelkedett, részben az Oroszország ukrajnai inváziója elől menekülők miatt. A problémát súlyosbítja, hogy mintegy 390 000 lakás hiányzik az oszág ingatlanpiacáról.

Wilders népszavazást akar tartani Hollandia EU-ból való kilépéséről, amelyet „Nexit”-nek neveznek, bár elismerte, ehhez jelenleg nincs megfelelő hangulat az országban.

Nacionalista és szélsőjobboldali vezetők Európa-szerte dicsérték a teljesítményét. Franciaországban Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője úgy véli, Wilders győzelme „megerősíti a nemzeti identitások védelméhez fűződő növekvő ragaszkodást”.

Geert Wilders Fotó: Remko De Waal / AFP
Geert Wilders Fotó: Remko De Waal / AFP

Wilders az egyik, ha nem az első gratulációt Orbán Viktortól kapta, aki a Twitteren megjegyezte, hogy változik a széljárás. A magyar miniszterelnök tavaly a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Wilderst, aki Petőfit szavalva köszönte azt meg.

A holland választást azután kellett kiírni, hogy összeomlott a VVD által vezetett kormánykoalíció egy menedékkérők kezeléséről szóló vita után, és ezt követően 13 év után lemondott Mark Rutte, az ország leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnöke.

Azután omlott össze júliusban a holland kormány, hogy több napos tárgyalás után sem tudtak megegyezni a menedékkérők kezeléséről. A migrációs politikáról hónapok óta folytak viták a koalíción belül. A VVD és a Kereszténydemokrata Tömörülés szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította.

A VVD 2010 óta az összes választáson az első helyen futott be, de a 13 év során végig koalíciós kormányzásra kényszerültek.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!