Orosz vagyon felhasználásával adnának hitelt Ukrajnának

Az Európai Unió 35 milliárd euróval járuljon hozzá a 45 milliárd eurós hitelhez, amit a fejlett gazdaságú országokból álló G7-ek nyújtanának Ukrajnának, javasolta pénteken az Európai Bizottság. Az uniós kvázikormány bejelentése alapján a kölcsönt az orosz központi bank lefoglalt vagyonából szerzett hozammal fizetnék vissza, vagyis nem az ukrán költségvetést terhelné. A részletes bizottsági magyarázat alapján a teljes összeghez tagállamok, valamint EU-n kívüli országok „önkéntes felajánlásait és egyéb forrásokat” is becsatornáznának.

„Mostanra biztosak vagyunk benne, hogy ezt a hitelt nagyon gyorsan Ukrajna rendelkezésére tudjuk bocsátani” – jelentette ki Ursula von der Leyen bizottsági elnök pénteken, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.

Az uniós testület azzal indokolta a javaslatot, hogy létfontosságú Ukrajna sürgős költségvetési igényei miatt, és így teljesítenék az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozóján tett elköteleződését. (Az állam- és kormányfőkből álló uniós testület egyhangúlag ad ki végkövetkeztetéseket, magyarul azokba Orbán Viktornak is bele kellett egyeznie.)

A közlemény és a részletes magyarázat is arra utal, hogy a hitelből gyakorlatilag korábbi, lejáró kölcsönöket fizethetne vissza Ukrajna az orosz vagyonból nyert pénz felhasználásával. Az átutalt részletekért cserébe feltételeket is szabnának, amiket az ukrán vezetésnek be kellene tartania. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy már akár idén elkezdhetnék a hitelek folyósítását és 2025 végére fejeznék be.

A javaslatba a közlemény szerint az Európai Parlamentnek és az EU miniszteri Tanácsában (ami az egyik uniós döntéshozó és nem ugyanaz, mint az Európai Tanács) a tagállamok minősített többségének is bele kell egyeznie. A minősített többség – amit alapesetben használnak a Tanácsban – azt jelenti, hogy egy kormány önmagában nem vétózhat. A 27-ből legalább 13 tagállam kellene egy blokkoló kisebbséghez vagy négy olyan, amelyek az uniós lakosság 35 százalékát képviselik. A Tanács soros elnökségét az idei év második felében a magyar kormány adja, de itt az uniós alapszerződésekben is rögzített őszinte (hivatalos fordításban lojális) együttműködéssel kell betöltenie a posztot, azaz nem süllyeszthet kénye-kedve szerint a fiók mélyére javaslatokat, hacsak nem akar pert kockáztatni.

Már használták egyszer az orosz vagyont Ukrajna támogatásához

Ahogy arról korábban írtunk, az EU egy nagyjából 250 milliárd eurós vagyonhalmon ül, amit az Oroszország elleni szankciókkal foglalt le. Már régóta pedzegetik politikusok, hogy ezt valahogyan felhasználhatnák Ukrajna érdekében, de ha magához a vagyonhoz nyúlnának, az nemzetközi jogi kérdéseket vetne fel, hiszen ezt az EU nem egyszerűen elvette, elvben bármikor képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja. Közben hiába vonult ki számos uniós cég az orosz piacról, soknak, például magyaroknak is maradtak ottani leányvállalatai, és Vlagyimir Putyin ezeknek sem fél kellemetlenségeket okozni. Februárban a tagállamok úgy döntöttek, félrerakják az orosz központi bank EU-ban tárolt tartalékából (túlnyomórészt Belgiumban tartott értékpapírokból) nyert profitot.

Az EU egyszer már használt fel ilyen forrásból pénzt, de jóval kisebb, nagyjából 1,4 milliárd eurós összeget. Akkor nem az ukrán költségvetést támogatták meg a kölcsönnel, mint a mostanival tennék, hanem túlnyomórészt kifejezetten katonai célokra adtak pénzt. A döntésnél egy korábbi tartózkodás miatt megkerülték a magyar kormányt.

A 35 milliárd eurós összeg nagyjából duplája annak a 18 milliárd eurónak, amit az EU 2023-ra adott, miután a magyar kormány egy ideig vonakodott. A kifutása utáni, 2027-ig tartó időszakra 50 milliárd eurót kölcsönöz, amire tavaly decemberben a miniszterelnök saját Facebook-bejegyzése szerint „vétó” volt a válasza, és csak februárban engedett át.

Tartanak az USA-ban az uniós szankciók vétózásától

A G7-ek júniusban döntöttek arról, hogy egy 50 milliárd dolláros (nagyjából 45 milliárd eurós) kölcsönt adnának, és ennél valahogyan felhasználnák az orosz vagyont. Többek között a New York Times keddi cikke alapján is az Egyesült Államok novemberi elnökválasztása miatt sietnének, hogy még idén végezzenek a részletekkel, de a tengerentúlon aggódnak, hogy az uniós szankciókat félévente meg kell újítani. Ilyenkor egyhangúlag döntenek, azaz akár egy tagállam kormánya is kihúzhatná a szőnyeget a hitelnél használt vagyon alól egy vétóval.

A cikk szerint a megoldás az lehetne, hogy hosszabb időszakra, egy vagy három évre hosszabbítsák meg a szankciókat. Ehhez is egyhangú döntés kellene, vagyis a magyar kormány a minősített többség miatt hiába nem tudna bekavarni magánál a hitelnyújtásnál, a jegybanki vagyonra kivetett szankcióknál már igen. Ráadásul a részletes magyarázat szerint a hitelt a befizetések és a lehetséges legnagyobb kiadások közötti biztonsági résből (headroomból) garantálnák. Ehhez jó eséllyel kelleni fog egy egyhangú döntés, bár a korábbi, 18 milliárd eurós segítség alapján szükség esetén összeránthatnak egy költségesebb és bonyolultabb pótmegoldást, ha a magyar kormány vonakodna. (Arról, hogy pontosan mi ez a biztonsági rés, itt írtunk bővebben.)

Az Európai Bizottságtól megkérdeztük, hogy a garancia miatt szükség van-e egyhangú döntésre.

Frissítés: „A headroom elegendő” a hitel garantálásához, „itt nincs szükség további tagállami döntésre” – válaszolta hétfőn Veerle Nuyts európai bizottsági szóvivő.

Címlapkép: Dati Bendo / Európai Bizottság Audiovizuális Szolgálata / Európai Unió