Társadalmi egyeztetésen van egy tervezet Erasmus-ügyben, de úgy néz ki, nem ez lesz a megoldás

A kormány keddi dátummal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításának tervezetét. Az indoklás az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács 2022. decemberi végrehajtási határozatára hivatkozik „az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről”. A Tanács az Európai Bizottság ajánlása alapján tiltotta el az alapítványokat (például az MCC-ét) és velük együtt az ilyen hátterű modellváltó egyetemeket is a friss EU-támogatási kötelezettségvállalásoktól. A korlátozás feloldásához is előbb a javaslattevő uniós intézménnyel kellene értékeltetni a feltételeket, mielőtt a miniszterek szavaznának róla.

Korábbi, például a Portfolión megjelent cikkek és a Telex információi alapján négy kérdésben volt vita az Európai Bizottság és a kormány között. Az egyik az volt, hogy kik nem ülhetnek a kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban. Innen a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, és ugyanezt várták el például az államtitkároktól, de jogilag ezt a most társadalmi egyeztetésre küldött törvény írná elő. (Kormánypárti politikusok attól még maradtak a testületekben.)

A tervezet a parlamenti képviselőket, polgármestereket és a főpolgármestert, politikai felsővezetőket, kormány- és miniszteri biztosokat, kormányzati szakmai (felső)vezetőket és a különleges jogállású szervek köztisztviselőit zárná ki.

Az információk alapján az Európai Bizottság szeretett volna egy „kihűlési időszakot”, hogy valaki ne ülhessen át egyből a fenti posztokról a kuratóriumokba. Úgy tudjuk, itt a kormány egy, az Európai Bizottság két évet akart, a tervezet előbbit tartalmazza.

Az előzetes információink alapján az Európai Bizottság korlátozni szerette volna azt is, hogy mennyi ideig ülhessen valaki egy kuratóriumban. Itt az Európai Bizottság egyszer meghosszabbítható módon négy, a kormány hat évet akart. A tervezetbe az utóbbi került: „a támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra”.

Úgy tudjuk, az Európai Bizottság külön követelményeket akart felállítani arra is, hogy egyáltalán kik lehessenek új tagok. A tervezet alapján tisztviselő nem lehet más támogatott alapítványé vagy jogi személyé, ha emiatt „a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem vagy csak korlátozottan képes”. A jelöltnek „a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással” is rendelkeznie kellene. Az összeférhetetlenségét az Állami Számvevőszék vizsgálná. (A szervezet mostani elnöke a a Fidesz-KDNP által jelölt Windisch László.)

A tervezet ugyanakkor mindezt egy, „az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokról” szóló fejezetbe teszi bele. Vagyis ez alapján vélhetően nem vonatkozna például az MCC-re, hanem a több mint 30 alapítványból csak arra a 21-re, ami a modellváltó egyetemek mögött áll.

Már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak

A tervezet indoklása hangsúlyozza, hogy a 2022. decemberi határozat alapján „a felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az ilyen alapítványok által fenntartott jogi személyek nem férnek hozzá az Európai Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása keretében végrehajtott uniós forrásokhoz, közte az Erasmus+ és a Horizont Európa programok forrásaihoz”.

Ahogy arról korábban írtunk, a tiltás miatt már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak modellváltó egyetemek. Ugyan a Horizontból Európa kutatási együttműködésekből nem zárták őket ki, de csak uniós támogatás nélkül vehetnek bennük részt. A forrásokat a kormány ötmilliárd forinttal pótolta a hazai költségvetésből, és ezt a pénzt elvben vissza is kaphatja, de a tiltás gyakorlati gondokat is okoz az egyetemek részvételében, ezért egy pótprogram is indult HU-rizont néven.

Az idén szeptemberben kezdődött szemeszterre már erasmusos diákcserékre sem mehetnek a közalapítványi egyetemek hallgatói. Ezt a kormány tízmilliárd forintos magyar költségvetési keretből igyekszik pótolni Pannónia néven, bár a Népszava szerint a programban a várakozásoknál messze kevesebben vesznek részt.

A tiltásról az Európai Bizottság javaslatára szinte egyhangúlag döntött a miniszteri Tanács, mert úgy találták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Januárra megrekedtek a tárgyalások

A tervezet megjelenése azért meglepő, mert Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter januárban kijelentette, hogy megrekedtek a tárgyalások az „Erasmus-ügyben”, és azóta semmi jele, hogy előrébb léptek volna. Szeptemberben az Európai Bizottság szóvivője, Ujvári Balázs is arról beszélt a Telex kérdésére, hogy nincs változás. Hankó Balázs pár hete ugyan tárgyalt erről az Európai Bizottsággal, de utána csak annyit jelentett ki, hogy a tiltást év végéig fel kellene oldani. Az uniós testület a júniusi európai parlamenti választás után újjáalakul, Bóka János EU-ügyi miniszter pedig pár héttel később arra panaszkodott, hogy az Európai Bizottság „visszahúzódott a házába”, mint „egy csiga”. Elvben az is egy lehetőség, hogy a kormány előzetes bizottsági megegyezés nélkül megpróbálja átnyomni a Tanácson a feloldó döntést, de ezt korábban Bóka a Telex kérdésére kizárta.

Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) sajtóosztályát, illetve az Európai Bizottság szóvivői szolgálatát arról, hogy van-e bármilyen előzetes megállapodás az ügyben. Beszámolunk róla, ha válaszolnak.

Frissítés: A KIM kiadott egy kétrészes közleményt, ami alapján megegyezés helyett egyszerűen a tavaly novemberi kormányzati ajánlatot adták be. „A kormány nyitottsága és kezdeményezései ellenére” az Európai Bizottság „lassan egy éve nem hajlandó lépést tenni az ügyben, ezért a minisztérium társadalmi egyeztetésre közzéteszi és majd a parlament elé terjeszti azt a törvényjavaslatot”, ami alapján meg kellene szüntetni „a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus és Horizon programokból” – közölte a tárca. Az állami hírügynökségen, az MTI OS-en megjelent közlemény szerint a tervezet megegyezik azzal a javaslattal, amelyre „10 hónapja várja” a választ a kormány. (Korábban is többször állították kormányzati politikusok, hogy az Európai Bizottság nem válaszolt, információink szerint viszont elutasította a tervezetet, de a kormány részletesebb indoklást kért és erre nem kapott olyan visszajelzést, amilyet szeretett volna.) A tervezet „rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő –, amit a Bizottság aggályosnak talált”, de a testület javaslatainak egy részét „nem fogadja el”.

Az egész eljárásban sürgető lenne a megoldás

A 2022-es tanácsi határozattal a vagyonkezelő alapítványok uniós kötelezettségvállalási tiltása mellett nagyjából 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást is befagyasztottak. Ha a kormány december közepére nem teljesíti az elvárt 17 feltételt, az összeg nagyjából időarányos része, több mint egymilliárd euró veszik el végleg. Elvben a korlátozásokat részlegesen is feloldhatják, azaz a vagyonkezelő alapítványok ügyét le lehet választani a többiről.