Úgy tűnik, Orbán a három nagy csatájából egyet elengedett az EU-csúcson

2024. október 17. – 22:21

Úgy tűnik, Orbán a három nagy csatájából egyet elengedett az EU-csúcson
Balról jobbra: Mette Frederiksen dán, Georgia Meloni olasz, Dick Schoof holland, Kiriákosz Micotákisz görög és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök 2024. október 17-én, a migrációról szóló egyeztetésen az Európai Tanács ülése előtt – Fotó: Remko de Waal / ANP MAG / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A migráció európai kihívás, amire európai (magyarul közös) válasz kell, hangsúlyozzák az állam- és kormányfők csütörtökön elfogadott következtetései. Az Európai Tanács – miután Ukrajnával foglalkozott – kiemeli, mennyire fontos az eddig elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása, hogy a lehető legjobban kezelni tudják a jelenlegi kihívásokat (miután a holland és a magyar kormány is kivételt kért alóluk). A mondat azért is meglepő, mert nem szerepel egy korábban kiszivárgott tervezetben, amit a Politico kedden tett közzé.

A legális migrációs útvonalakat ugyan még mindig kulcsfontosságúnak nevezik, de a keddi szöveghez képest hozzáteszik: ezeknél tiszteletben kell tartani a nemzeti jogköröket. Továbbra is növelnék az együttműködést az EU-n kívüli migrációs tranzit- és forrásországokkal. (Ez a miniszteri Tanács magyar elnökségének is az egyik kiemelt célja.)

Gyorsítanák az elutasított menedékkérők visszaküldését, de ez a rész sokkal terjengősebb lett a keddihez képest, mostanra nagyjából mindent bevetnének erre, amit lehet. Egy általános felhívás helyett konkrét kéréssé vált, hogy az Európai Bizottság nyújtson be új javaslatot a migrációs és menekültügyi csomag elakadt eleme, a visszaküldési irányelv helyett, amire Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a csúcs előtt kiküldött javaslatai között ígéretet is tett.

Az a rész is alaposan meghízott az eleve szögletes zárójelbe tett (azaz nem véglegesített) keddi szöveghez képest, hogy eltökéltek az EU külső határainak védelmére. A rövid mondathoz hozzácsapták, hogy Oroszország, Belarusz vagy más ország sem áshatja alá az uniós demokráciát és élhet vissza a menedékjoggal. Az ilyen helyzetbe kerülő országokkal szolidárisak, fellépnek az ellen, hogy a migránsokat politikai célra, eszközként használják, és a „kivételes helyzetekben megfelelő intézkedésekre van szükség”. (A lengyel kormány nemrég függesztette fel ideiglenesen a menedékjogot arra hivatkozva, hogy a belarusz vezetés hibrid háborúra használja a menedékkérőket.)

Megmaradt, hogy új módszereket fontoljanak meg az irreguláris migráció megelőzésére és megakadályozására az uniós és nemzetközi joggal összhangban. Az viszont új bekezdésként került a kedden kiszivárgott változathoz képest, hogy emlékeztetnek a schengeni övezet fontosságára a nemrég megváltoztatott szabályoknak megfelelően. (Több tagállam a szabályokat kijátszva – Ausztria egyszer formailag is az előírások megszegésével – gyakorlatilag 2015 óta hosszabbítgat félévente „ideiglenes” belső határellenőrzéseket. Tavaly Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter egyenesen kijelentette, hogy „Schengen már nem működik”. A schengeni kódex nemrég elfogadott felülvizsgálata ezt próbálná kezelni, de néhány hete a német kormány a solingeni késelés után kiterjesztette és szigorította az ellenőrzéseket a belső schengeni határain.)

Ahogy arról a csúcs előtt írtunk, a migráció már előre az ülés talán legfontosabb témájává vált. A csütörtöki kezdést megelőzően a keményvonalasok szűkebb körben külön találkoztak az olasz küldöttség európai tanácsi termében, írja a France24. Ide többek között Orbán Viktort és az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is meghívták.

A napot záró sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta, mennyire mélyen belementek a vitába. Von der Leyen, az uniós jogszabályokat javasló Európai Bizottság vezetője megerősítette, hogy hamarosan új visszaküldési irányelv-tervezetet fog beadni. Kiemelte, hogy most csak az elutasított menedékkérelműek ötödét sikerül kitoloncolni. Szerinte fontos, hogy az idén elfogadott menekültügyi és migrációs csomagot végrehajtsák, de a legtöbbet a migráció külső dimenziójáról beszéltek. Az Olaszországba vezető közép-mediterrán útvonalon harmadára, a Magyarországot is érintő nyugat-balkánin negyedére csökkent az irreguláris migráció, de a már Afrikában úton lévők hazatérésén is dolgoznának, jelentette ki. Úgy vélte, külön eset, ami Lengyelországgal, előtte Finnországgal és a baltiakkal történt, mert náluk orosz-belarusz hibrid támadásokról van szó állami szereplőkkel a hátuk mögött, és képesnek kell lenniük arra, hogy ez ellen ideiglenes intézkedésekkel védekezzenek. A visszaküldési központokról szóló javaslatáról – ami nagyon hasonlónak tűnik a külső hotspotokhoz, amikről Orbán beszélt a múlt héten – gyakorlatilag csak annyit árult el, hogy tárgyaltak róluk az elutasított kérelműek „kontextusában”. (Magyarul arra utalhatott, hogy nem itt bírálnák el a kérelmeket, mint ahogy az olaszok teszik albán táborokban és amit a magyar miniszterelnök is szeretne, de elég ködösen fogalmazott.)

A csúcs pénteken folytatódott volna a megmaradt témákkal, de az első nap végén gyakorlatilag mindenről kiadták a tervezett következtetéseket. Így a migrációról és az Ukrajnáról szóló rész mellett

  • szerintük az EU-ba érkező menekültek jókora részét kitevő szíriaiaknak meg kellene teremteni a feltételeket a „biztonságos, önkéntes és méltóságteljes” hazatéréshez;
  • az izraeli támadás alatt álló Libanonról kimondják, hogy a szuverenitását tiszteletben kellene tartani, de a Hezbollah se lőjön onnan rakétákat Izraelre;
  • azt kérték, mindenki hagyja dolgozni az ENSZ – többek között magyar katonákból álló – libanoni misszióját és senki ne lőjön rájuk (ez többször előfordult az izraeli csapatokkal);
  • aggódnak amiatt, hogy Oroszország belenyúl a demokratikus folyamatokba Moldovában, ahol a hétvégén népszavazást tartanának az EU-tagságról;
  • figyelmeztetik a grúz kormányt, hogy amit épp csinál, gyakorlatilag leállítja az uniós csatlakozási folyamatát;
  • felszólítanak minden uniós intézményt, hogy dolgozzon az uniós versenyképesség növelésén (ez a magyar tanácsi elnökség egyik kiemelt célja) és nevesítik, hogy ezzel a novemberi informális csúcson foglalkoznak majd, amit Budapesten tartanak;
  • egyeztettek az idei kiadott országspecifikus ajánlásokról, amiket évente adnak ki, így ezeket el tudják fogadni (Orbán valószínűleg erre utalt a három nagy csatája egyikeként, amit a jelek szerint végül simán átengedett, miután a miniszterei kétszer már amúgy is rábólintottak).
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!