Orbán és a többi EU-tagállami vezető szerint készek újabb szankciókra Oroszország ellen

Támogatják Ukrajna függetlenségét és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint továbbra is segítik anyagilag, katonailag és diplomáciailag, amennyire és ameddig kell, mondták ki az uniós tagállamok vezetői csütörtökön.

Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetéseiben sokadszor szerepelnek az ilyen fordulatok, ahogy az is, hogy a katonai támogatásnál figyelembe kell venni a tagállamok biztonság- és védelempolitikáját vagy az, hogy Oroszország nem győzedelmeskedhet.

A csütörtökön elkezdett találkozón személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mutatta be a győzelmi tervét az uniós állam- és kormányfőknek. Ezt Orbán Viktor már az ülés előtt kiderült részletek alapján több mint rémisztőnek nevezte. A következtetések erről csak annyi újat írnak, hogy egyeztették Zelenszkijjel az álláspontjukat. Megismétlik, hogy a (korábbi) ukrán békeformulán és a nemzetközi jogon kell alapulnia a tartós békének Oroszországgal, Ukrajna nélkül pedig nem lehet semmit kezdeményezni Ukrajnáról. A Szabad Európa szerint Zelenszkij a találkozó után azt mondta, hogy a 27-ből 18 európai tagállam vezetője reagált szóban, és „a többség teljes támogatásáról biztosította”.

Az állam- és kormányfők kérik a miniszteri Tanácstól, hogy gyorsan végezzenek az Európai Békekeret támogatási intézkedéseivel. Az alapból, amiből utólag térítenek EU-n kívülre vitt fegyverek, katonai felszerelések után pénzt, eddig hétszer döntöttek fizetésekről Ukrajnába vitt eszközök után. A legutóbbi, több mint egy évvel ezelőtti döntés óta a magyar kormány változatos indokokkal tartja fel az ilyen utalásokat, amelyekről egyhangúlag kell határozni – akár konstruktív tartózkodás mellett, ahogy azt legalább egyszer a magyar kormány tette. Egy nemrég nyilvánosságra hozott elképzelés szerint a befizetéseket kötelező helyett önkéntessé tehetik, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig kedden azt mondta, ez a magyar kormánynak is megfelelne.

Az állam- és kormányfők üdvözlik azt is, hogy haladtak az ukrán katonákat kiképző uniós misszió felhatalmazásának meghosszabbításával. Arra kérik a minisztereiket, hogy mielőbb frissítsék ezt a mandátumot. Szijjártó a héten azt mondta, hogy a most uniós területen zajló küldetéssel többen szeretnének katonai tanácsadókat küldeni Ukrajnába (azaz ott is képzéseket tartani), de ezt ellenzi. Itt szintén egyhangú döntés kellene.

A tagállami vezetők „kiemelik a fontosságát”, hogy a G7-ek az előzetes megállapodásukat betartva 45 milliárd eurós hitelt adjanak Ukrajnának a „jelenlegi és jövőbeni katonai, költségvetési és újjáépítési igényeire”. Ebből 35 milliárdot állna az EU lefoglalt orosz vagyon felhasználásával. Magáról az uniós hitelről – magyar elnökséggel – már megállapodtak a tagállamok. Ezt a magyar kormány egyedül akkor sem tudta volna blokkolni, ha akarta volna. Az uniós hitelnek az a lényege, hogy az uniós vagy ukrán adófizetők helyett gyakorlatilag az orosz vagyon felhasználásával fizessék vissza a kölcsönt. A G7-tag Egyesült Államok kormánya ugyanakkor tart tőle, hogy az EU-ban félévente meg kell újítani a szankciókat, amikkel az orosz vagyont is lefoglalták. Erről egyhangúlag döntenek, azaz egyetlen kormány is vétózhat, így inkább hároméves hosszabbításokat szeretne. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy erről csak az USA elnökválasztása után kellene dönteni. A Politico szerint ez ajándék lehet Donald Trumpnak, mert ha nyer, így kifarolhat a nem véglegesített egyezségből (még ha az uniós adófizetők rosszul is járnának, ha a hitelt nekik kellene állniuk).

A tagállami vezetők elítélték, hogy Oroszország a kulcsfontosságú energetikai és polgári létesítményeket lövi. Az ülésre érkezve Zelenszkij is arra figyelmeztetett, hogy jön a tél, a végkövetkeztetések pedig hangsúlyozzák, hogy még a tél beállta előtt növelni kell Ukrajna energiabiztonságát. Az állam- és kormányfők testülete elismeri a térségbeli tagállamok fontos szerepét ebben – a magyar kormány is előszeretettel szokta hangsúlyozni ezt, bár kereskedelmi alapon áramlik az energia hazánkból Ukrajna felé, itt írtunk a témáról bővebben.

„Az Európai Unió továbbra is kész, hogy még inkább korlátozza Oroszország hadviselő képességét, beleértve a további szankciókat”

– mondja ki a záródokumentum eddig elfogadott része. (A testület korábban már többször is üdvözölte az eddigi döntéseket a korlátozó intézkedésekről, amiknél egyhangúságra van szükség.) Az állam- és kormányfők ismét a szankciók teljes körű és hatékony betartására szólítanak fel.

Az állam- és kormányfők támogatják az ukrán reformokat az uniós csatlakozási folyamatban, valamint elítélik, hogy egyes országok további segítséget nyújtanak az orosz invázióhoz.

Az ülés következő témája a migráció, bővebben ebben a cikkünkben írtunk arról, miről vitatkoznak a tanácskozáson.