Varga Mihály szerint álhír, hogy blokkolnák az Ukrajnának járó 50 milliárd dolláros G7-hitelt

Magyarország a novemberi amerikai elnökválasztás utánra halasztaná az Oroszország elleni uniós szankciók ütemezéséről szóló döntést – írta meg a Reuters. A hírügynökség szerint Varga Mihály pénzügyminiszter kedden egy sajtótájékoztatón azt mondta, a kérdés eldöntésével azért kell megvárni az amerikai választások eredményét, hogy egyértelművé váljon, „a leendő amerikai kormányzat milyen irányba megy ebben a kérdésben.”

A Reuters, illetve a Euronews cikkükben Varga szavaiból azt a következtetést vonták le, hogy Magyarország ezzel az amerikai elnökválasztásig blokkolná az Ukrajnának a nyári G7-csúcson megszavazott 50 milliárd dolláros hitelt is.

A Reuters ugyanis uniós tisztviselőkre hivatkozva azt írja, a szankciók megújításának ütemezését az Egyesült Államok kezdeményezte, a jelenlegi hat hónapról háromévenkénti intervallumra módosítanák, hogy az EU-hoz hasonlóan biztosítani tudja a 20 milliárd dolláros hozzájárulását a hitelhez. A fennmaradó 10 milliárd dollárt a G7-tagok, Kanada, Nagy-Britannia és Japán biztosítanák, akik már csatlakoztak a programhoz.

Varga Mihály kedd délután Facebook-oldalán reagált a hírre. Bejegyzésében a szankciókkal kapcsolatos szavaira nem reflektált, azt viszont álhírnek nevezte, hogy Magyarország blokkolta volna az Ukrajna támogatását célzó uniós hitelt. „A valóság ezzel szemben az, hogy nem történt ilyen, az ezzel kapcsolatos jogszabályt a Coreper és az Európai Parlament tárgyalását követően várhatóan még októberben elfogadják” – írja bejegyzésében a pénzügyminiszter.

A kérdés tisztázása miatt megkerestük a Pénzügyminisztériumot. Válaszukban megerősítik Varga Mihály korábbi kijelentését, miszerint, valótlanság, hogy Magyarország blokkolná az Ukrajnának járó hitelt.

„A hivatkozott sajtótájékoztatón a szankciók időtartamának növelése kapcsán hangzott el a novemberi amerikai elnökválasztás, nem pedig az Ukrajnának nyújtott hitelről. A szankciók időtartamának növeléséről végül az amerikai elnökválasztás után tárgyalnak.”

– írja válaszában a minisztérium. Hozzátették, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa csupán tájékoztatást kapott a hitel folyósításával kapcsolatos tárgyalások előrehaladásáról. Válaszukban ráerősítenek Varga posztjára, miszerint az ezzel kapcsolatos jogszabályt várhatóan még októberben elfogadják – az Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) és az Európai Parlamentben lefolytatott vitákat követően.

A G7-országok vezetői még júniusban egyeztek meg az Ukrajnának év végéig nyújtott, 50 milliárd dolláros hitelről, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek. A csúcson Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá. Az amerikai-ukrán megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető.

Ahogy arról korábban írtunk, az EU 35 milliárd euróval járulna hozzá az 50 milliárd dolláros (45 milliárd eurós hitelhez) a szankciókkal lefoglalt orosz vagyont felhasználva. Többek között a New York Times keddi cikke alapján is az Egyesült Államok novemberi elnökválasztása miatt sietnének, hogy még idén végezzenek a részletekkel, de a tengerentúlon aggódnak, hogy az uniós szankciókat félévente meg kell újítani. Ilyenkor egyhangúlag döntenek, azaz akár egy tagállam kormánya is kihúzhatná a szőnyeget a hitelnél használt vagyon alól egy vétóval.

A cikk szerint a megoldás az lehetne, hogy hosszabb időszakra, egy vagy három évre hosszabbítsák meg a szankciókat. Ehhez is egyhangú döntés kellene, vagyis a magyar kormány a minősített többség miatt hiába nem tudna bekavarni magánál a hitelnyújtásnál, a jegybanki vagyonra kivetett szankcióknál már igen.