Szijjártó megerősítette, hogy magyar kimaradás oldhat meg egy több mint egyéves patthelyzetet

Nagy a baj és még a jelenleginél is sokkal nagyobb lehet rövid időn belül, azt hiszem, ebben most egyetértünk – jelentette ki az uniós külügyminiszterek hétfői ülésének szünetében Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető Ukrajnáról beszélve közölte: az oroszok egyre intenzívebbé teszik a hadműveleteiket, közeledik a tél, miközben Ukrajna energetikai infrastruktúrája soha nem volt ennyire rossz állapotban, a szankciókat pedig egyre durvábban kerülik ki egy jelentés szerint, amit meghallgattak.

Szijjártó: Megpróbálják kiiktatni az egyhangú döntéshozatalt

„Majdnem ezer nap kudarca után itt lenne az ideje annak, hogy a háborúpárti megközelítést a békepárti” váltsa. Ma ismét egy „háborúpárti brüsszeli álláspont rajzolódott itt ki”, ami többségben volt – mondta a 27 tagállami miniszter luxemburgi üléséről. Fegyverszállításokról, újabb szankciókról van szó és több kérdésben megpróbálják kiiktatni az egyhangú döntéshozatalt – jelentette ki.

Néhány napja az Euronews arról írt, hogy az EU-n kívüli tagállami fegyverszállításokat utólag térítő Európai Békekeretnél olyan megoldáson dolgoznak, amivel kihagynák a magyar kormányt. A kifizetésekhez egyhangú döntésre van szükség. A magyar kormány eddig hét kifizetést engedett át Ukrajnába vitt eszközök, fegyverek után – legalább egyszer konstruktív tartózkodással –, de változatos érvekkel több mint egy éve tartja fel az utalásokat. Ahogy arról korábban írtunk, a konstruktív tartózkodás azt jelenti, hogy az adott tagállam nem köteles alkalmazni a határozatot, de elfogadja, hogy köti az EU-t.

Az alaphoz minden tagállam a gazdasági teljesítménye arányában járul hozzá (Magyarország nagyjából egy százalékkal). Az Euronews szerint a hozzájárulásokat kötelező helyett önkéntessé tennék. A lap egyik forrása arról beszélt, hogy ez a magyar vezetésnek is elfogadható lehet, és az az elképzelés az egész mögött, hogy egy tagállam ne blokkolhasson.

Szijjártó elismerte, hogy Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő letett egy önkéntes hozzájárulásokról szóló tervet az asztalra. Mi ezt már két és fél éve szorgalmazzuk, az önkéntes hozzájárulásokra átállást támogatjuk – jelentette ki a miniszter.

Megismételte: azt még konstruktív tartózkodással sem engedné át, hogy az EU (most uniós területen végrehajtott) katonai kiképzőmissziójában tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a Béke Barátai csoportban a magyar mellett a francia vezetés is részt vesz, emiatt szerinte többen nem is mertek nekiesni az ülésen. Úgy látta, orvosolnak minden kritikát az álláspontjukkal szemben azzal, hogy a csoport nyilatkozata szerint a területi egységet és a szuverenitást tiszteletben kell tartani.

Libanon: Figyelemmel követjük a helyzetet

Biztossá kell tenni, hogy ne történhessen még egyszer olyan ördögi terrortámadás, mint egy éve – emlékeztetett a gázai Hamász vérfürdővel kísért tömeges túszejtésére tavaly októberben. Azóta a dél-libanoni Hezbollah is többször lőtt rakétákat Izraelre. Válaszul nemrég intenzívebb hadműveletek indultak a szárazföldön is a Hezbollah ellen, aminek a katonai ágát az EU korábban terrorszervezetnek minősítette.

Szijjártó közölte: figyelemmel kísérik a libanoni műveleteket és fontos, hogy ne eszkalálódjon a helyzet, az ottani családok pedig ne szenvedjenek egy terrorszervezet hibájából. Arról nem beszélt, hogy egy nappal korábban egy uniós nyilatkozat figyelmeztette Izraelt: ne támadja a többek közt magyar katonákkal működő dél-libanoni ENSZ-missziót, aminek már több tagja is megsérült.

Albániával megindul érdemben a csatlakozási folyamat

Végül a miniszteri Tanács soros magyar elnökségének logója alatt a féléves időszak külügyi céljairól beszélt. Komoly eredménynek nevezte, hogy Kazahsztánnal a vezetése alatt megtartják az együttműködési tanács következő ülését. (A keddi lesz a tanács 21. ülése.) Amikor a kormány a 2010-es évek elején felvette a kapcsolatot a térséggel, szerinte sokan kinevették vagy bírálták, most viszont egymásnak adják a kilincset. „Nem érzünk emiatt elégtételt, csak mondom, hogy mi egy 10-12 évvel korábban ébredtünk.”

Szijjártó kiemelte azt is, hogy kedden Albániával ülnek össze kormányközi konferenciára, ahol megnyitják az első csatlakozási fejezetcsoportot. Ezt úgy értékelte, hogy megindul az érdemi csatlakozási folyamat. Felrótta, hogy Albánia és a térségbeli országok átlagosan is 15 éve várnak a tagságra. (Albánia 2009-ben adta be a csatlakozási kérelmét, Edi Rama miniszterelnök korábban rendszeresen kritizálta a felvételi folyamat lassúságát. A csatlakozáshoz a jelölteknek át kell venniük a 35 részre osztott uniós joganyagot, a fejezetek megnyitásához és lezárásához egyhangú tagállami döntés kell.)

Szijjártó ugyanakkor nem tette hozzá, hogy ezzel Albánia eddig közös útja elválik Észak-Macedóniáétól, ami a magyar elnökség célját veszélyezteti, hogy minden nyugat-balkáni ország érdemben előrelépjen a csatlakozási folyamatban. Észak-Macedóniában a legutóbbi választáson nyertes VMRO-DPMNE kormánya újra akarja tárgyalni a korábbi vitás ügyeket rendező megállapodáscsomagot, de ezt a bolgárok ellenzik. A VMRO-DPMNE volt elnökét, a sikkasztás miatt elítélt Nikola Gruevszkit korábban Magyarországra szöktették, ahol menedékjogot kapott. A magyar kormány hitelt adna az országnak, miután a párt visszaszerezte Észak-Macedónia vezetését.

Amikor Szijjártót arról kérdezték, hogy az albán tárgyalások megkezdése lendületet adhat-e a többi térségbeli országnak, közölte: az uniós tagállami vezetők jelentős része ugyan nyíltan a bővítés támogatásáról beszél, zárt ajtók mögött már „nem ez a tónus, hanem a kifogások, akadályok, kritikák”. Szerbiával is szeretnének eljutni egy kormányközi konferenciáig, Montenegróval lezárnának pár fejezetet, és Észak-Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina is „megérdemel egy-egy kormányközi konferenciát. Rajtunk nem fog múlni.”