Szijjártó az új ukrán külügyminiszternek: Nem tudom elképzelni, mennyire nehéz lehet egy háborúban álló ország külügyminiszterének lenni

Alig négy héttel az ukrán kormánynak a háború kezdete óta egyik legnagyobb átalakítása után máris Budapestre látogatott az új ukrán külügyminiszter. A Dmitro Kulebát váltó Andrij Szibiha – aki korábban az elnöki hivatalban dolgozott, majd idén a külügyminiszter helyettese lett szeptember eleji miniszteri kinevezése előtt – két órát tárgyalt Szijjártó Péterrel.

A külügyi és külgazdasági miniszterrel folytatott találkozója után – a tervezettnél háromnegyed órával később kezdve – közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen csak rövid beszédet mondtak a megbeszélést ismertetve, de újságírói kérdések nem hangozhattak el.

„Saját tapasztalatból mondom, nem könnyű külügyminiszternek lenni, de azt nem tudom elképzelni, mennyire nehéz lehet egy háborúban álló ország külügyminiszterének lenni” – kezdte látványos empátiával beszédét Szijjártó Péter, aki „sok erőt, kitartást, állhatatosságot” kívánt „ezen embert próbáló munka eredményes elvégzéséhez.”

Szijjártó külön megköszönte, hogy Szibiha első külföldi útját Magyarországra tervezte, ez csak technikai okokból nem valósult meg, mert múlt héten mindketten az ENSZ közgyűlésén voltak New Yorkban. A külügyi és külgazdasági miniszter azt mondta, „Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az orosz–ukrán háborúban.”

„Magyarország a lassan ezer napja dúló háborúban a békéhez vezető legrövidebb utat keresi”, hogy minél előbb véget érjen „emberek, családok millióinak szenvedése”. Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, „amely a béke elérésének minél gyorsabb lehetőségét hozza magával”, hogy a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton „minél előbb le lehessen zárni.”

Szijjártó az „orosz–ukrán háború” kifejezésen túl egyszer sem említette Oroszországot, így azt sem, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozataként szenvedi el a háború.

Szijjártó bemondott egy nagyon magas számot

A külügyminiszter szót ejtett Magyarország „történetének legnagyobb volumenű humanitárius akciójáról”, amelyet addig folytat, amíg arra szükség van. Arra nem tért ki, hogy ezt a támogatást egy kormányrendelettel épp szűkítette, földrajzilag kizárva több olyan területet Ukrajnából, amely a kormány szerint nem számít háborús övezetnek, így az onnan érkezők nem jogosultak automatikusan segítségre. Igaz, ennek legnagyobb elszenvedői kárpátaljai magyar–ukrán kettős állampolgárok, jellemzően romák.

„1,4 millió a Magyarországra a háború elől menekülve Ukrajnából érkezett emberek száma” – jelentette ki Szijjártó, nem térve ki arra, hogy ezeknek elsöprő többsége nincs az országban, így az sem tudható, mennyien vannak és mennyien kapnak állami segítséget menekültként. Annyit elmondott, hogy 14 855 ukrán gyerek nyári táborozáshoz kapott segítséget és, hogy „Magyarország 66 milliárd forint költségvetési forrást fordított az Ukrajnának nyújtott támogatások finanszírozására.” Ukrán gyerekeket fogadó óvodákról és iskolákról beszélt, valamint az első kéttannyelvű, ukrán–magyar iskoláról.

Szijjártó szerint Magyarország kész részt venni az újjáépítésben

Bár a magyar–ukrán viszony mélyponton van, Szijjártó azt mondta, hogy Magyarország „készen áll részt venni Ukrajna újjáépítésében”, ez már zajlik is. Ezen felül Magyarország „fenntartja az ukrán energiaellátás biztonságához szükséges energiaszállítási kapacitásait”, így akadálytalanul áramolhat a villamosenergia és a földgáz Ukrajna felé. Igaz, ez kereskedelmi alapon történik, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Magyarországról két és fél év alatt 3 milliárd köbméter földgáz ment Ukrajnába, és „június óta a legnagyobb villamosenergiaimport-forrás Ukrajna számára.” Ez 45 százalékot jelent az importból, ez „Magyarországról, Magyarországon keresztül” jutott Ukrajnába.

Ezután határátkelő-kapacitások fejlesztéséről beszélt Szijjártó, legvégül kitérve a kárpátaljai magyar kisebbség nemzeti jogainak védelmére, amely alapvető ahhoz, hogy az építő kapcsolatok jószomszédi viszonyba forduljanak át. „Magyar vállalatok negatív diszkriminációjára ne kerüljön sor” – mondta.

Szibiha megköszönte a Magyarországról kapott segítséget

Szibiha is hasonlóan barátságos szellemben tartotta meg beszédét. A külügyminiszter szinte mindent megköszönt Magyarországnak: „Hálásak vagyunk a szuverenitásunk támogatását és a 14 szankciós csomag jóváhagyását illetően. Köszönjük a segítséget, amit Magyarország ad, ezeket soha nem fogjuk elfelejteni. Köszönjük Magyarország részvételét Ukrajna újjáépítésében, aknamentesítésében.” Mindezt és az első budapesti ukrán–magyar kéttannyelvű iskola megnyitását a Volodimir „Zelenszkij és Orbán Viktor közötti megegyezések megvalósításának látjuk.”

Szibiha többször kitért arra, hogy Ukrajna célja a NATO- és az EU-tagság, ezekről Szijjártó a beszédében nem utalt. Ebben a tekintetben a barátságos megállapítások némiképp egymás melletti elbeszélések voltak, ám felfogható úgy is, hogy megindult a tapogatózás a két ország között a kapcsolatok jobbítására.

„A béke eléréséért mindent megteszünk, köszönjük Magyarországnak, hogy támogatja Ukrajna területi integritását az orosz agresszióval szemben is” – mondta Szibiha. Megköszönte az EU-integrációhoz nyújtott magyar támogatást, noha ez épp az a terület, amelyen a magyar kormány ellentmondásosan nyilatkozik.

Szibiha közölte, hogy „Ukrajna kötelezettséget vállalt magára a magyar kisebbség jogainak biztosításában”. Ez azért is fontos, mert a magyar kisebbség is „védi fegyverrel a kezében Ukrajnát. Ez bizonyíték arra, hogy a magyar kisebbség a mi erősségünk, a mi Erős Pistánk.”

Utoljára Szijjártó az előddel találkozott

Szijjártó utoljára januárban találkozott hivatalban lévő ukrán külügyminiszterrel, akkor még Dmitro Kulebával, Ungváron. A tapogatózó találkozás nem jelentett látványos fordulópontot a feszült magyar–ukrán kapcsolatokban, bár Szijjártó kimondta, hogy a kormány kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Magyarország a kárpátaljai kisebbség jogainak megfelelő biztosítását hiányolva kritizálja Kijevet, ahol viszont úgy értékelik, hogy a magyar kormány nehezíti az Ukrajnára támadó Oroszország elleni védekezést, lassítva az EU-tól érkező támogatások elfogadását és ellenezve a nyugati fegyverszállítmányok eljuttatását, kifogásolva az Oroszország elleni szankciókat. Mindez legalábbis egybevág az orosz érdekekkel, mert kimutathatja, hogy az EU-n és a NATO-n belül sincsen teljes egység az Ukrajna elleni háború megítélésében.

Ugyanakkor januárban Dmitro Kuleba a Telexnek adott akkori interjújában azt mondta, szerinte a magyar kormányfő nem oroszbarát – bár Orbán Viktort érik ilyen politikai vádak az EU-n belülről –, hanem magyarbarát politikus. A békülékeny megjegyzést Orbán látványosan utasította vissza, kijelentve, hogy „nincsen szükségünk az ukránok kóserpecsétjére”. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is azt nyilatkozta, hogy szerinte a magyar kormányt nem lehet oroszbarátsággal vádolni, csupán a magyar érdekek követéséről van szó. Ezt a megállapítást – ellentétben a kijevivel – Orbán nem utasította el.

Orbán nem tett megjegyzést akkor sem, amikor az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét átvéve előbb Kijevbe, majd váratlanul Moszkvába utazott. Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatóján Orbán nem javította ki az orosz elnököt, amikor elhangzott, hogy a magyar kormányfő többek között az EU-t képviselő minőségében érkezett Moszkvába. Később erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a diplomáciában megszokott udvariasság, hogy ilyen pontosítást nem tesznek egy ilyen helyzetben.

Orbánt azonban az EU részéről sok kritika érte a váratlan oroszországi vizit miatt, amelyet Orbán békemissziónak nevezett. Az ENSZ közgyűlése alatt jelentették be, hogy magyar ötletre alakult meg a kínai–brazil vezetésű Béke barátai csoport is.

Az azonban továbbra sem világos, hogy a tűzszünet mellett kiálló magyar kormány milyen feltételek mellett képzeli el a harcok beszüntetését, ha egyszer az orosz fél érdemi javaslattal nem állt elő. Sőt, korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy ha tárgyalnának, akkor sem állnának le a harcokkal, amelyekkel el kívánják érni, hogy a Krím félsziget mellett Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék egészét csatolják Oroszországhoz – többek között azokat a részeket is, amelyeket Oroszország nem tudott elfoglalni az Ukrajna ellen 31 hónappal ezelőtt indított háborújában.

A magyar kormány hozzáállása Ukrajna védekezéséhez az olykor megfogalmazott jogos önvédelem elismerése ellenére egyértelműen negatív. Különösen látványossá vált ez a hozzáállás a kormányfő politikai igazgatójának nagy nemzetközi visszhangot kiváltó nyilatkozata óta. Orbán Balázs ugyan bocsánatot kért az 1956-os párhuzam miatt – de csak azután, hogy Orbán Viktor is hibának minősítette azt –, amelyre hivatkozva hibásnak tartotta Ukrajna védekezését. Ám nyilatkozatának Ukrajnára vonatkozó részét továbbra sem vonta vissza – amellett, hogy a tagadástól a beismerésig tartó úton továbbra sem magyarázta meg, mire gondolt a félreérthető megfogalmazásúnak minősített történelmi párhuzammal. Hétfőn reggel a háza előtt kérdeztük Orbán Balázst az ügyben.