Mindenki csak találgat, miért fogott minden korábbinál nagyobb fejcserékbe Zelenszkij

Alaposan átalakul a kormány Ukrajnában, ahol csütörtökön a külügyminiszter lemondását is megszavazta az ukrán parlament. Dmitro Kuleba előtt több másik, szintén kulcsfontosságú tárca vezetője távozott, mint például a stratégiai ágazatokért, így a hadiiparért is felelős Olekszandr Kamisin, bár egyikük sem tűnik el teljesen eddigi szakterülete közeléből.

Kuleba és a keddi miniszteri távozások bejelentése mindenképpen mély változásokat jelez Kijevben, alig két hónappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború alakulására nézve is kulcsfontosságú amerikai elnökválasztás előtt. A személycserék az elnöki hivatal hatalmának növelése felé mutatnak Ukrajnában, ahol az Oroszország által indított háború miatt sem parlamenti, sem elnökválasztást nem lehet tartani.

Kulebától Berlin is szomorúan búcsúzik

Kuleba a külügyminiszteri posztról leköszönve a Bloomberg szerint a NATO és Ukrajna kapcsolatáért felelős megbízott lesz. Nem szakad meg tehát minden kapcsolata a vezetéssel, de ez mindenképp visszalépés lesz karrierjében. Távozása miatt sajnálatát fejezte ki a német külügyminiszter, Annalena Baerbock is.

Kuleba helyére az elnöki hivatalt is megjárt, áprilisban a külügyminiszter helyettesének kinevezett Andrij Szibiha jött. Ő 2017 és 2021 között a diplomáciai kapcsolatok tekintetében a kiemelt jelentőségű török fővárosban, Ankarában volt nagykövet, majd az elnöki hivatalban dolgozott. Klasszikus diplomata karrierút áll mögötte.

Kuleba 2020 márciusától volt külügyminiszter, kulcsfontosságú szerepe volt Ukrajna nemzetközi megjelenítésében a háború kezdetén, és abban is, hogy az ország nyugati fegyverekhez jusson az Oroszország elleni védelemhez.

„Adják nekünk azokat az átkozott Patriotokat”

– mondta 2024 márciusában a diplomáciában szokatlanul, egy megtámadott ország képviselőjeként azonban nem annyira meglepően keresetlen szavakkal a Politicónak adott interjújában.

Eddigi kiemelt szerepe azonban épp oka is lehetett annak, hogy most hátrébb került. Önállóan vezette a külügyet, közvetlen csatornái voltak Washingtonhoz és Berlinhez is – ezt mutatja Barbock már idézett búcsúposztja is. Ezen felül ha az elnökkel nem is, de az elnöki hivatal vezetőjével a Politico szerint volt személyes konfliktusa, márpedig Jermak áll annyira közel az elnökhöz, hogy hasson rá a személyi döntésekkor.

Épp ezért lehet, hogy Volodimir Zelenszkij meglehetősen homályosan nyilatkozott Kulebáról a külügyminiszter hivatalos távozása előtt: „Új energiára van szükség, az országnak több irányban erősödnie kell (…) A nemzetközi politika sem kivétel ez alól. Nem tudom megmondani, pontosan mivel foglalkozik majd egyik vagy másik miniszter, felkínálnak-e nekik új posztokat. Ma erről korai beszélni.”

Nagy a mozgás a kormány és az elnöki hivatal között

Ehhez képest az elnök pártja, a Nép Szolgája (SZN) frakcióvezetője a Telegramon már szerdán több konkrétumról számolt be. David Arahamija előrejelzése beigazolódott, csütörtökön az euroatlanti integrációért felelős eddigi kormányfőhelyettes, Olha Sztefanyisina úgy ment, hogy már vissza is jött: mostantól jelenlegi feladatait megőrizve igazságügyi miniszter is lesz a tárca eddigi vezetője, Denisz Maljuszka helyett.

Olekszandr Kamisin sem vesztette el a bizalmat: a háború első szakaszában a rendkívül fontos szerepet játszó állami vasutak irányításáért felelt, mielőtt a hadiiparért is felelős miniszter lett. A parlamentben a lemondásáról szóló szavazás előtt azt mondta, hogy vezetése alatt jelent meg az ukrán hadiipari fejlesztésű „Paljanyicja” drón-rakéta is (a két eszköz tulajdonságait ötvöző fegyver neve egyfajta ukrán cipót takar).

Kamisin most az elnöki hivatalba kerül át, ahol továbbra is az infrastruktúráért és a védelmi iparért felel, bár nem derült ki Arahamija bejegyzéséből, hogy ezt pontosan milyen minőségében teszi és az új pozíciója mellett miért felel majd a miniszteri székben utódja, aki várhatóan a 31 éves Herman Szmetanyin lesz. Az ipari lánctalpas és kerekes járművek tervezőjeként Harkivban végzett szakember korábban a város páncélosokat gyártó üzemét, majd az Ukrán Védelmi Ipar nevű részvénytársaságot vezette.

Várhatóan szintén az elnöki hivatalba megy az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter és kormányfőhelyettes, Irina Verescsuk is, aki továbbra is foglalkozik ezzel a területtel, de már az elnöki hivatal egyik helyettes vezetőjeként. Verescsuk három éven át volt Denisz Smihal miniszterelnök kormányában. Új pozíciója ismeretében a kormányból való távozása az ő esetében sem jelenti, hogy elfogyott volna körülötte a levegő.

Az elnöki hivatalból a kormány felé is van átjárás: onnan távozik az eddigi helyettes vezető Olekszij Kuleba – nem rokona a távozó külügyminiszternek –, hogy regionális miniszter és kormányfőhelyettes legyen. A 41 éves politikus az orosz támadás idején a kijevi megyei állami adminisztráció vezetői posztjára került Zelenszkij döntésével, mielőtt az elnöki hivatalban folytatta, ahol alig egy évet töltött. Oda egyébként azután került, hogy súlyos korrupciós ügyek miatt távozott elődje, Kirillo Timosenko.

A külügyminiszter másik helyetteséből is miniszter lesz az átalakítással: úgy tudni, hogy Mikola Tocsickij a kulturális és információs minisztériumot veszi át. Az orosz dezinformáció kezelését is érintő minisztérium élére a már idézett Arahamija szerint nemzetközi tapasztalattal rendelkező emberre van szükség. Az 57 éves Tocsickij még a narancsos forradalommal hatalomra került Viktor Juscsenko elnök idején konzul volt San Franciscóban, majd Brüsszelben volt nagykövet és képviselte Ukrajnát az EU előtt.

Szerdán még nem szavazta meg, csütörtökön viszont már jóváhagyta a parlament az állami vagyonkezelő Vitalij Koval távozását is. Egy nappal korábban Zelenszkij megvált az elnöki hivatal másik helyettes vezetőjétől, Rosztiszlav Surmától. Marad viszont a hivatal élén a rendszeresen nyilatkozó Andrij Jermak. Az ő pozíciója sosem ingott meg 2020 februárja óta, amióta az elnöki hivatalt vezeti, a mostani átalakításokban is meghatározó szerepe lehet.

Ami békében a válság jele, háborúban csak a rutiné?

A fentieken túl a környezetvédelmi miniszter távozása, egy új minisztérium létrehozásának terve – az Ukrajnából külföldre menekültek hazatérésével foglalkozó tárca – is jelentősen megváltoztatja a kormány személyi összetételét. Mindez máshol kormányválságot jelentene, Ukrajnában azonban ezt nem látni, egész egyszerűen azért, mert a háború mindent zárójelbe tesz: az orosz rakétatámadások intenzívebbé váltak, Poltavában kedden 53 ember halt meg.

Ez egy olyan területe Ukrajnának, amely a magyar kormány augusztus 20-án életbe lépett rendeletmódosítása szerint nem háborús terület, így az onnan érkezők a továbbiakban nem jogosultak magyar állami támogatásra. A módosítás érinti a kárpátaljai menekülteket is. Közülük 2-3 ezer, főleg magyar roma került így utcára a menedékes házakból.

A BBC ukrajnai munkatársának véleménycikke szerint Ukrajna „szuperelnöki berendezkedésű” állam lett – az elnöknek eddig is erős jogkörei voltak, de a háború óta a gyakorlatban az elnök ereje az állam irányításában megsokszorozódott. Az elnöki hivatal döntései a mérvadóak, a kormányéi másodlagosak. „A vezetés minden lépése a hatalom központosítására irányul az elnök és az elnöki hivatala javára” – mondta a Politicónak Ivanna Klimpus-Cincadze, az ellenzéki Európai Szolidaritás képviselője, aki Zelenszkij elnökké válásakor kormányfőhelyettesi pozícióban az euroatlanti integrációért felelt. Ezen a területen egyébként 2019-ben épp Dmitro Kuleba követte, mielőtt külügyminiszter lett.

Zelenszkij eddig is törés nélkül vitt át fontos személyi váltásokat.

A napokban távozott az áramellátásért felelős Ukrenergo vezetője is. Volodimir Kudrickij is kulcsfontosságú pozíciót töltött be, hiszen a vállalat működése – amelyet az orosz rakétatámadások az infrastruktúrát célozva igyekeznek tönkretenni – az ország túlélésének záloga.

De a népszerűsége miatt érinthetetlennek tűnt Valerij Zaluzsnij sincs már a posztján, már nem ő a hadsereg főparancsnoka, hanem nagykövet az Egyesült Királyságban – igaz, utódja, Olekszandr Szirszkij is széles elismerésnek örvend. Változott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetése is, más lett az SZBU kárpátaljai vezetője is.

Átment a csere a védelmi minisztérium élén tavaly szeptemberben is, amikor az új miniszter a krími tatár származású Rusztem Umerov lett, miután a beszerzésekkel kapcsolatos korrupciós botrányok miatt távozott Olekszij Reznyikov. Augusztus végén leváltották a légierő éléről Mikola Olescsukot is, nem sokkal azután, hogy a hosszas várakozás után hadrendbe állított F-16-os vadászgépek egyike bevetéskor megsemmisült. Igaz, a védelmi miniszter azt állította, a távozásnak ehhez nincs köze, egyszerűen „rotációról” van szó.

Bidenhez új csapattal megy Zelenszkij

Mindezek az átalakítások nem sokkal Zelenszkij szeptemberben esedékes amerikai útja előtt jöttek, ahol az Egyesült Államok távozó elnökével is találkozik. Az Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett kiálló Joe Biden mégsem indul a november 5-i elnökválasztáson, igaz, a felmérések szerint ezzel növelte a Demokrata Párt esélyét a republikánus jelölttel, Donald Trumppal szemben.

A demokrata elnökjelölt, Kamala Harris mostani alelnök győzelme Kijevnek a támogatás fenntartásában nagyobb biztonságot jelentene, mint a volt elnök visszatérése. Trump újabb elnöksége az amerikai fegyverszállítmányok elapadásával fenyeget, elvégre tavaly is a republikánusok miatt késlekedett az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros csomag. Zelenszkij korábban elismerte, hogy Trumppal nehéz lenne az együttműködés. A kétségeket csak erősíti az alelnökjelölt J. D. Vance, aki korábban azt nyilatkozta, nincs jelentősége annak, mi történik Ukrajnával.

Zelenszkij tarthat Trump győzelmétől, ezért a feltételezések szerint minél több konkrét felajánlást próbálhat kijárni az újraválasztási tervek híján kevésbé kötött Bidennél, és ezt már az új ukrán csapattal a háta mögött akarja elérni – írta a CNN. Igaz, nem volt jele olyan ellentétnek a vezetésen belül, amely akadálya lett volna annak, hogy a kormány a jelenlegi összetételben is támogassa őt. Az ENSZ közgyűlése előtt felszólaló Zelenszkij reményei szerint találkozik Harrisszel és Trumppal is.

Elképzelhető, hogy az új csapat révén Trumppal is igyekszik szívélyesebb kapcsolatot kialakítani, készülve a republikánus jelölt esetleges győzelmére – ezek azonban Ukrajnában is csak újságírói találgatások.

A Foreign Policynek nyilatkozó Andrij Borovik, a Transparency International ukrajnai részlegének vezetője azt is megjegyezte, hogy ez a csapat annyira nem is új, hiszen sok benne a szimpla helycsere, ezért nem igazán látszik az átalakítás célja. Volt, aki azt jegyezte meg, hogy Zelenszkij a háború miatt elmaradt parlamenti és elnökválasztás híján így akar friss gondolatokat hozni a vezetésbe.

„Ez az ősz rendkívül fontos lesz Ukrajnának. És az állami intézményeinknek készen kell állniuk arra, hogy Ukrajna elérje a kitűzött célokat” – idézte a Foreign Policy Zelenszkij kedd esti videóüzenetét. Az ukrán elnök nyilatkozatai szerint a szeptemberi amerikai útján egy négylépcsős, győzelemhez vezető tervet mutat be Bidennek és az elnökjelölteknek, bár részleteket nem árult el.

Ukrajna katonai helyzete ellentmondásos: a keleti fronton az orosz erők nyomása egyre nő, az egész országot elérő rakétatámadások is intenzívebbek lettek, ugyanakkor az oroszok egy hónap alatt sem tudták felszámolni az ukrán erők oroszországi betörését, amely révén Kurszk megyében több tucat települést, több mint ezer négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt az ukrán hadsereg Oroszországban.

Zelenszkij a héten már jelezte: ezeket a területeket a béketárgyalásokra tartogatja Kijev, ami jelzi, hogy valamilyen módon az oroszokkal való megbeszélés terítéken van, bár nem látszik, hogy ez milyen feltételek mellett valósulhatna meg.

Zelenszkij korábban azt is kijelentette, hogy a jelenlegi szakaszban nincs értelme a párbeszédnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel „az agresszor állam vezetője” nem akarja befejezni diplomáciai úton az Ukrajna ellen kirobbantott háborút. Ismételten hangsúlyozta: a kurszki művelet fő célja, hogy Oroszországot rákényszerítsék a háború leállítására. A háború tárgyalásos úton ér majd véget, de ehhez Kijevnek erős pozícióban kell lennie, mondta.

Zelenszkij amerikai útja ennek feltérképezésére is irányulhat. Az elnök szerdán azt mondta, Ukrajna győzelme négy országon múlik: azokén, amelyek a fegyverszállítmányok mellé hozzájárulásukat is tudják adni, hogy a nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket szélesebb körben – azaz orosz területek ellen is – bevethessék. Ez a négy ország Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és természetesen az Egyesült Államok.