„Most mondjuk azt egy családos nőnek, hogy nálatok egyszer bombáznak csak, menj haza?”

Módosította a kormány az ukrajnai menekülteket érintő kormányrendeletet. A rendelet szerint két fontos elem változik az amúgy is kivéreztetett rendszerben: egyrészt ezentúl csak bizonyos ukrajnai régiókból lehet majd állami segítséget kapni Magyarországon, másrészt pedig a Máltai Szeretetszolgálatot kivéve minden magyar segítőszervet kiszórtak az eddigi rendszerből. A rendeletben új fogalmat vezetett be a kormány, az úgynevezett háborús területet, amely „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” takarja. Ezzel a kárpátaljai menekültek véglegesen kiesnek a magyar állami menekültrendszerből.

Az új rendelet szerint az, hogy mi tartozik háborús övezetbe, egy havonta frissülő listából fog kiderülni. Ezt Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter közreműködésével. Az így összerakott listát Navracsics Tibor közigazgatási miniszter küldi majd meg a hatóságoknak, illetve téteti közhírré a minisztérium oldalán. Az első ilyen lista lapunkhoz is eljutott, ebből már első ránézésre is kiderül, hogy nem tudni, mi alapján áll pontosan össze: kerültek ki olyan régiók is a listáról, amiket továbbra is érinthet az orosz offenzíva.

A Telex birtokába került listán 13 ukrán megye szerepel, amelyen az látszik, hogy a frontvonal egésze beleesik a zónába, de hiányoznak belőle olyan területek, amelyek távolabb vannak attól, noha rendszeresen ki vannak téve orosz tüzérségi fenyegetésnek. Például a fronthoz közelebbi Poltava vagy az ország nyugati részén lévő Lviv.

A rendelet hivatalosan augusztus végén lép életbe, és egy másik újdonságot is tartalmaz. Innentől a Máltai Szeretetszolgálat felelőssége lenne a menekültellátás (állami szintű) megszervezése.

A módosítás értelmezhető úgy, hogy a Máltai ezentúl majd köthet új szerződéseket más szállókkal, nemcsak a sajátjait használhatja majd. Erről a Migration Aid vezetője, Siewert András úgy fogalmazott, szerinte „erre rá is lesznek szorulva, mert nincsenek olyan szabad kapacitásaik, ahol el tudnak szállásolni annyi embert, amennyi kikerül az eddigi szálláshelyekről, de jogosult marad az ellátásra”.

Az új rendeletben ezentúl változatlan, hogy milyen állami segítséget kapnak a menekültek. Továbbra is határátlépés után egyszer vehetik maximum egy hónapra igénybe az állami rendszert, kivéve, ha 65 év felettiek, kiskorúak, fogyatékossággal élnek vagy várandósok. Ők addig lehetnek a rendszerben, amíg ukrajnai lakóhelyük háború sújtotta területen található. Aki nincs a listán, annak viszont az államtól semmi nem jut.

Egy kérdéssel kezdődött

Áprilisban adatokat kért be a kormány mindenkitől, akivel támogatási szerződésben állt arról, hogy a náluk elszállásoltak honnan érkeztek. Az adatbekérőkön az utolsó bejelentett ukrán lakcímét (megyét és várost) kérték a menekültektől, ami már önmagában zavart okozott: rengeteg ukrán volt ugyanis először belső menekült, tehát először a front elől Ukrajna nyugati régiójába ment el, majd később hagyta el az országot. Így hiába állt valakinek a szétbombázott háza a keleti fronton, az utolsó bejelentett lakcíme hivatalosan már lehetet például Kárpátalja is. „Már ekkor lehetett sejteni, hogy valami készül, korábban ilyen adatokat soha nem kértek be” – mondta el nekünk Siewert András. Mint Siewert elmondta,

„az egész szakmát sokkolta, hogy milyen arányban érinti ez a döntés a menekülteket. A teljes kárpátaljai lakosság kikerült így a menekült ellátási rendszerből”.

– Siewert szerint pont ők azok, akik jellemzően közösségi szállásokon vannak, és akiknek a rendelettel esélytelenné fog válni, hogy Magyarországon maradjanak. A magyar árak Ukrajnánál magasabbak, az ingatlanárak elszálltak. Az pedig korábban is jellemző probléma volt, hogy a magyar főbérlők amúgy sem fogadtak szívesen ukrán menekülteket. Így az itthon lévő kárpátaljai menekültek most „vagy kikerülnek az utcára, vagy visszamennek Ukrajnába” – mondta Siewert.

Ugyanígy látja a helyzetet a Helsinki Bizottság is, akik szerint a kormány áprilisban „még tagadta a szigorítást, hogy aztán most bármiféle egyeztetés nélkül adjon ki erről rendeletet”. Mint írják, amellett, hogy az állam kiszorítja a kárpátaljai családokat, ráadásul csak hat napot ad majd azoknak méltányossági elbírálást kérni, akik eddig állami támogatott szálláson voltak, de már nem jogosultak rá.

A kárpátaljai családok jellemzően még akkor jöttek el Ukrajnából, amikor a kettős állampolgárságú férfiak elhagyhatták az országot: az azóta megváltozott helyzetben viszont ők abba a helyzetbe kerülnek, hogy Magyarországon támogatást nem kapnak, de ha hazamennek, besorozzák őket. A kettős állampolgárságú menekültek helyzete eddig is nehéz volt, de ellátási jogosultságot legalább kaptak – most ez is megy a levesbe.

A kormányrendeletre vonatkozó első listáról Siewert azt mondta, hogy „a listát magát sem értjük. Kárpátalját kiveszik, azt értem, de Harkivval szomszédos területek is vannak, ahol nemrég bombáztak, mégsincs a listán”. Vannak köztük olyan régiók is, ahol nem mindennaposak az orosz támadások, de van, hogy bombáznak. Siewert szerint így az új rendelet szürreális helyzetet teremt, ahol

„Most mondjuk azt egy ilyen régióból menekült családos nőnek, hogy nálatok csak hetente egyszer bombáznak, úgyhogy menj haza?”

– vetette fel Siewert. Az új rendelettel a Magyarországon élő menekültek nagyjából 75 százaléka eshet ki a támogatottsági körből a szervezet szerint. A rendelet másik, a Máltai Szeretetszolgálatra vonatkozó részéről pedig ők amennyit beszéltek a Máltaival a rendelet óta, abból az derült ki, hogy alsóbb, intézményvezetői szinten közülük is sokakat váratlanul ért ez a döntés.

Egy kivéreztetett rendszer

A szervezetek szerint az új kormányrendelet egyik oka szimplán a költségcsökkentés, „valószínűleg nincs pénz az államkasszában, ott kezdik a spórolást, ahol a legkisebb lesz az ellenállás, az érintettek a legkevésbé tudnak tiltakozni” – mondja Siewert. A nagytotálban viszont belepasszol ez a rendelet abba is, ahogy eddig módszeresen építette le a magyar kormány a hazai menekültrendszert.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint tarthatatlan az új rendelet, „vissza kell vonni az előkészítetlen és könyörtelen szabályozást”. Szerintük a kormány Oroszország ukrajnai inváziója óta „előszeretetettel döngeti a mellét, hogy 1,3 millió fő érkezett Magyarországra”, de arról már kevésbé beszélnek, hogy a többségük nem maradt itt. Adataik szerint a háború óta 44 ezren kértek Magyarországon védelmet, a Helsinki pedig hiába kérdezte a minisztériumoktól, hogy hány államilag finanszírozott férőhelyen vannak menedékesek, választ nem kaptak.

„Tehát nem tudjuk, hogy a kormány által áprilisban még tagadott, most bevezetett szigorítások hány ukrajnai menedékest, valamint kettős állampolgárt fognak sújtani. Így az sem sejthető, mennyit spórol meg ezzel az állam.”

– írta a Helsinki. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint ráadásul az új szabályozás szembemegy az uniós jogszabállyal, „ami nem teszi lehetővé a különböző jogosultságokban a korábbi lakóhely alapú különbségtételt, emellett ez a jogelvonás diszkriminatív, így Alaptörvény-ellenes is. A jogosultság fennmaradásáról szóló döntési folyamat átláthatatlan és önkényes”.

A 2015-ös menekültválság óta a kormány szisztematikusan üresíti ki a menekültügyi ellátást. Ez ütött vissza a háború kitörésekor is, amikor kiderült, hogy nincs infrastruktúra és elég szakember az Ukrajnából érkező menekültek megfelelő ellátására, tájékoztatására. Emiatt sokan nem is maradtak Magyarországon, kevesen kértek segítséget az államtól, akik megtették, azok is csak nehezen kapták meg.

Magyarországon rengeteg Ukrajnából érkező menekült a civilek felajánlásainak köszönhetően jutott szálláshoz Magyarországon, magánemberek és szervezetek is fogadtak be családokat. Előbbinél, a magánszállások esetében több ország is támogatta állampolgárait Lengyelországtól a briteken át, Magyarországon viszont ilyen segítség nem érkezett. Az állam ezután sem túlozta el a segítségnyújtást: bár megnyitották a BOK-csarnokot egy időre a menekülteknek, de ez is megszűnt egy idő után. 2022-ben úgy látszott, jelentős probléma, hogy az állam nem készült fel semennyire a menekültek hosszú távú elhelyezésére.

A háború után pár hónappal ráadásul a menedékes kérelem elbírálását is kormányrendelet módosította. Ennek értelmében csak az elismert menedékeseknek járt a 22 ezer forintos rendszeres létfenntartási támogatás, vagyis az eljárás ideje alatt nem kaphatták meg a pénzt a rászorulók. Ez számottevő különbség volt, lévén a kérelem elbírálási ideje 45 nap. A módosítás előtt ez nem így volt, a kérelmezők is kaphattak támogatást, a hiányos szabályozást pedig végül az ukrajnai menekültek kárára foltozta be a kormány.

A helyzet változatlan maradt, annyira, hogy Budapest egyik legnagyobb menekültszállója, a Migration Aid Madridi úti szállása például rendszeresen küszködött a fennmaradással. Többször merült fel, hogy pénzszűkében vannak, tavaly májusban pedig bejelentették, hogy be kell zárniuk az általuk üzemeltetett XIII. kerületi menekültszállót. „Az inflációs áremelkedések a szállót is nehéz helyzetbe hozták. Olyannyira, hogy minden erőfeszítésünk ellenére nem sikerült olyan forrást, lehetőséget találnunk, amely a továbbiakban tervezhető módon biztosította volna a működtetés költségeit” – írták akkor. A szállást végül ismét nem az állam, hanem a civilek mentették meg: ukrán menekültek és magyarok ajánlottak fel pénzt, hogy megmaradhasson a menekültszálló az amúgy is siralmas menekültrendszer körülményei között.

De hogy velük például most mi lesz, azt sem tudni. A Migration Aidhez tartozó menekültek nem is tudnak még a döntésről, mert azt sem lehet egyelőre tudni a rendelet alapján, hogy pontosan hányan érintettek. Átláthatatlan az is, hogyan fogja igazolni valaki, aki először belső menekült volt, hogy az eredeti lakcíme a listán érintett régióból való. Ugyanígy homályos az is, hogy mit jelent, hogy a Máltai jogosult egyedül szerződéseket kötni: „úgy érezzük, ez megint egy ad hoc, átgondolatlan rendelet volt a kormány részéről” – mondja Siewert. Miközben továbbra is vannak ukrajnai menekültek, naponta érdeklődnek szállásról, de azt se tudni, hogy velük mi lesz.

A felmerülő kérdésekről megkérdeztük az érintett minisztériumokat is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.