Alig maradnak itt az ukrajnai menekültek, alig kérnek segítséget az államtól, és azt is nehezen kapják meg

2022. május 09. – 14:53

frissítve

Alig maradnak itt az ukrajnai menekültek, alig kérnek segítséget az államtól, és azt is nehezen kapják meg
Az orosz invázió miatt menekülő ukránok a Asztély-Beregsurány határátkelőnél 2022. február 24-én – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az ENSZ szerint a háború kezdete óta mintegy 570 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, ami már önmagában is hatalmas szám, a kormány viszont még ennél is nagyobb számokat közölt korábban. Sőt, a rendőrség egy ideje azt is közli, hányan jönnek Románián keresztül, ezek alapján egymilliónál is több menekültet fogadtunk. Ehhez képest csak 20 ezren kértek nálunk egészségügyi ellátásra és anyagi támogatásra jogosító menedékes kérelmet, ami európai összevetésben is nagyon alacsony arány. Ezt az sem magyarázza, hogy a menekültek 80 százaléka nem Magyarországon akarja kivárni a háború végét. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekültek nem is tudnak arról, hogy jogosultak lennének ellátásra, mert a magyar hatóságok nem tájékoztatják őket megfelelően. Ráadásul egy új rendelet szerint nehezebben juthatnak hozzá a pénzbeli támogatáshoz.

Az UNCHR, az ENSZ menekültügyi szervezetének összesítése szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 568 ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra május 8-ig.

Hatalmas szám ez, a mostani menekültválság simán lekörözi a 2015-öst.

Összesen már közel 6 millió ember hagyta el Ukrajnát, történelmi léptékben is durva a helyzet. 2015-ben év végéig 391 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a magyar rendőrök, voltak napok, amikor 24 óra alatt 7-9 ezer ember lépte át a határt. Az ukrajnai háború első napjaiban a rendőrség adatai szerint ennek több mint duplája volt az érkező menekültek száma, 15-20 ezren lépték át a magyar–ukrán határt, de még március közepén is naponta 8-10 ezren jöttek.

Az elmúlt hetekben 4-6 ezer körül stabilizálódott ez a szám. Ezekből az adatokból is látszik, hogy lassul a menekülthullám: míg márciusban átlagosan naponta 108 ezren hagyták el Ukrajnát, addig áprilisban csak 50 ezren.

De mi történt ezzel a több mint félmillió emberrel, akik a statisztika szerint Magyarországra érkeztek?

A menekültek számával kavar a kormány

Továbbra is igaz, ami már a háború első napjaiban is látszott, hogy a menekültek többsége továbbutazik – jellemzően Nyugat-Európa felé. Legfeljebb 1-2 napig maradnak az országban, amíg kipihenik magukat, és kitalálják, hogyan tovább.

A magyar kormány viszont ennél több menekülttel számol. Gulyás Gergely azt mondta az április 21-i kormányinfón, hogy a háború kezdete óta 625 ezer ukrán menekült érkezett hozzánk, miközben az UNHCR csak 545 ezer embert regisztrált. A különbség abból adódhat, hogy a magyar kormány a magyar–román határon érkező menekülteket is beleszámolja a statisztikába. A rendőrség március 8. óta azt is közli, hogy Románia felől hányan jönnek olyanok, akik azt állítják, hogy Ukrajnából érkeztek. Voltak napok, amikor 15-16 ezren lépték át a magyar–román határszakaszt, az elmúlt hetekben 6 ezer fő körül alakult a napi forgalom. Vagyis már kicsivel többen jönnek Románián keresztül, mint közvetlenül Ukrajnából.

Ha viszont összeadjuk a két határszakasz teljes forgalmát (napi 10-11 ezer ember), akkor az jön ki, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió menekült érkezett hozzánk Ukrajnából.

A háború kezdeti szakaszában a kormány eleve úgy becsülte, hogy akár 900 ezer menekült is érkezhet Magyarországra. A statisztikát az is torzíthatja némileg, hogy vannak, akik többször lépik át a magyar–ukrán határt. Ez reális lehetőség, mivel a beszámolókból lehet tudni, hogy sokan mentek vissza Ukrajnába vagy ingáznak a háború sújtotta otthonuk és egy másik ország között.

Az UNHCR adatai szerint február 28. óta több mint 1,5 millió ukrán lépett be Ukrajna területére.

A budapesti ukrán nagykövetséget is zavarhatják az ellentmondásos adatok a Magyarországra érkező menekültekkel számával kapcsolatban. Hivatalos jegyzékben kérték a magyar kormánytól, hogy nevezzenek ki egy megbízottat a rendszeresebb és pontosabb adatközlés érdekében. A nagykövetség állítása szerint nem stimmelnek a kormány által közölt számok.

Az országba érkező mintegy 570 ezer menekült közül természetesen nem mindenki ment tovább, de hogy hány ukrán menekült lehet Magyarországon, arról nem közölt adatokat a kormány. Gulyás Gergely múltkor azt mondta, hogy a menekültek 80 százaléka ment tovább. Arról, hogy hány menekült tartózkodhat az országban, nem közöl adatokat a kormány. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az április 21-i kormányinfón azt is elmondta, hogy a katasztrófavédelem több mint 10 ezer embert (ebből 5000 gyerek) helyezett el addig.

Ha elfogadjuk a kancelláriaminiszter becslését, akkor jelenleg is 150-160 ezer ukrajnai menekültnek kéne Magyarországon lennie. Ennyi ember ellátása, elszállásolása már komoly terhet róna az államra, de valószínűleg nincsenek ennyien nálunk. Ehhez képest az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság május 6-i közleménye szerint a háború kitörése óta 20 275-en igényeltek úgynevezett menedékes státuszt.

Ez kevesebb, mint a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek 4 százaléka. Nagy kontraszt Orbán Viktor korábbi kijelentéséhez képest, miszerint:

„senki nem marad ellátatlanul”.

A miniszterelnök ezt még a konfliktus elején mondta Beregsurányban, a magyar-ukrán határátkelő közelében. Arról is beszélt, hogy a háború elől menekülők nemcsak biztonságot, hanem akár jövőt, így munkát és megélhetést is találhatnak nálunk hosszabb távon. (Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogyan írta felül saját menekültpolitikáját a kormány a háború miatt.)

Hetekig tart, mire megkapják a támogatást

A menedékes státuszt kérők száma azért fontos adat, mert a menedékes státusszal egészségügyi ellátás, iskola, szállás, étkezés, 22 ezer forintos pénzügyi támogatás, ingyenes nyelvoktatás jár a menekülteknek. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban a menedékes státusz igénylése korántsem zökkenőmentes. Erre jó példa, hogy a BOK Sportcsarnokban kialakított központi tranzitváróban, ahová a Budapestre vonattal érkező menekülteket irányítják, nincs ügyintézés, helyben nem lehet igényelni a menedékes státuszt, hiába van jelen az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. A menekülteknek a csarnoktól tömegközlekedéssel 30 percre található Harmat utcai irodáig kell eljutniuk, ami egy idegen városban, nyelvtudás és helyismeret nélkül nem feltétlenül könnyű feladat. Május 9-től valamivel egyszerűsödik a folyamat, mert onnantól a kormányablakoknál is beadhatják kérelmüket az érkezők.

Valóban kevés ez a több mint 20 ezer beadott menedékes kérelem? Magyarországon kirívóan kevesen igényeltek menedékes státuszt, még úgyis, hogy tranzitországnak számítunk – mondta a Telexnek a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogásza, Juhász Katalin. A civil szervezet korábbiösszesítéseszerint április közepéig Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, és még a háborútól közvetlenül nem érintett Spanyolországban is 2,5-szer többen nyújtottak be hasonló típusú kérelmet, mint nálunk. A több mint 3 millió menekültet fogadó Lengyelországban közel 850 ezer embernek volt menedékes igazolványa (úgynevezett PESEL-kártyája), amivel munkát vállalhatnak az országban, ezenfelül egészségügyi ellátásra, élelmezési és lakhatási segélyre lesznek jogosultak.

Juhász Katalin szerint a menedékes státuszt igénylők alacsony számának az információhiány és a nem megfelelő tájékoztatás lehet az oka. A Magyarországra érkező menekültek egy jó része nem is tud arról, hogy jogosult a menedékes státuszra és az azzal járó támogatásokra, szolgáltatásokra. A magyar–ukrán határon elsősorban a segélyszervezetekkel találkoznak a menekültek, de a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint professzionális jogi tájékoztatást a menekültügyi hatóság által működtett regisztrációs pontokon az igénybe vehető védelemről nem kapnak. Nincs, aki elmagyarázza nekik, mivel jár a menedékes státusz, miben más, mint a menekültstátusz vagy az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás. A segítőpontokon pedig, ahol a nagyobb segélyszervezetek dolgoznak, elsősorban tárgyi adományt, élelmiszercsomagot, szálláslehetőséget kaphatnak.

A 2015-ös menekültválság óta a kormány szisztematikusan leépítette a menekültügyi rendszert. Ez üt vissza most, nincs infrastruktúra, elég szakember az Ukrajnából érkező menekültek megfelelő ellátására, beleértve a tájékoztatásukat, magyarázta a Helsinki Bizottság szakértője. Pedig véleménye szerint sokan maradnának Magyarországon, és kérnék a menedékes státuszt.

Az első igénylőket mostanában értesítették az elbírálás eredményéről, az Idegenrendészeti Főigazgatóság május 6-i közleménye szerint eddig 10 261-en kapták meg a menedékes státuszt. (Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az április 21-i kormányinfón arról is beszámolt, hogy a háború kezdete óta 100 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki a hatóságok, de ezzel nem jár ellátás, támogatás.)

A menedékes kérelem elbírálási ideje 45 nap, ami azért is lényeges, mert egy kormányrendelet értelmében április végétől csak az elismert menedékeseknek jár a 22 ezer forintos rendszeres létfenntartási támogatás, vagyis az eljárás ideje alatt nem kaphatják meg a pénzt a rászorulók. Korábban ez nem így volt, a kérelmezők is kaphatták a támogatást, bár a hiányos szabályozás miatt nem volt egyértelmű, hogy az elbírálásig valóban folyósítják-e az összeget. A kormányrendelet gyakorlatilag ezt rendezi, az ukrajnai menekültek szempontjából hátrányos módon, ami Juhász Katalin szerint elfogadhatatlan, és szembe megy az uniós szabályozás szellemiségével.

A védelemnek azonnalinak kéne lennie, a regisztrációt követően a menedékes státusszal járó valamennyi jogosultságot meg kéne kapniuk az embereknek.

A kormány nem véletlenül hangoztatja a több százezer menekültről szóló adatokat. Csehország vezetésével kilenc tagország – köztük Magyarország is – azért lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy pénzügyi segítséget kapjanak az EU-tól a menekülthullám kezelésére. A cseh kormány 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forintra) becsülte a menekültválság költségeit. Gulyás Gergely is bedobott korábban egy hasonló adatot, a miniszter elmondása szerint a kormány eddig 40 milliárd forintot költött az ukrajnai menekültek ellátásra, aminek 2 százalékát fizette az EU.

A kormány narratívája azért is sántít a hozzánk érkező embertömegről, mert a háború kezdeti időszakában nagyrészt lelkes önkéntesek, civilek és a nagyobb karitatív szervezetek végezték a menekültek ellátását a Keleti és a Nyugati pályaudvarokon. Rengeteg menekült a magánemberek felajánlásainak köszönhetően jutott szálláshoz. És ahogy látjuk, a menekülteknek járó támogatásokat is szűkmarkúan méri a magyar állam.

Egyre többen maradnának nálunk

Budapesten a BOK-csarnok jelenti az állami menekültellátás „frontvonalát”. Itt ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, ingyenes wifit és tolmácsot kapnak az érkezők, pénzváltó és MÁV-jegypénztár is működik helyben. Innen indulnak buszok a pályaudvarokra és a reptérre. A menekültek a 24 órában nyitva tartó csarnokban juthatnak szálláshoz a hatóságok vagy a Migration Aid segítségével. A csarnok március 21-én, tehát egy hónappal a háború kezdete után nyitott meg. (A kormány szerint a menekülthullám nagysága korábban nem indokolta a helyszín megnyitását, holott március elején többen jöttek, mint most.)

A rendszer úgy néz ki, hogy a menekülteket szállító különvonatok csak Kőbánya felső vasútállomásig jönnek be a fővárosba, onnan busszal viszik őket tovább a BOK-csarnokig. Május 8-ig 33 ezer ember fordult meg a megnyitás óta a csarnokban, az első hétben naponta 1100-1200 embert fogadtak, ez a szám mostanában 500-600 körül alakul. Megkérdeztük a fővárosi kormányhivatalt, hogy mi lehet az oka a csökkenésnek, de nem kaptunk választ.

Horváth Viktória, a Migration Aid szóvivője elmondta: ők is tapasztalják, hogy egyre kevesebben jutnak el a BOK csarnokba, és emiatt a Madridi úti menekültszállójukra. A háború első heteiben telt házzal üzemelt a 300 férőhelyes szálláshely, az elmúlt hetekben viszont harmadennyi lakójuk volt. Nem tudják, mi lehet ennek az oka, mivel arról sincs elérhető nyilvános statisztika, hogy a menekültek közül hányan hagyták el az országot. Horváth Viktória szerint több oka is lehet, hogy a menekültek nem kerülnek be a rendszerbe. Lehet, hogy nem megfelelő a tájékoztatás és a koordináció, és emiatt nem találják meg a transzferbuszokat, amelyek bevinnék őket a BOK-csarnokba. Elképzelhető, hogy van egyfajta bizalmatlanság is a tranzitváróval szemben. Amíg a pályaudvarokon fogadták és látták el a menekülteket, az emberek tudták, mire számíthatnak Budapesten, szájról szájra terjedt az információ a menekültek között. A csarnok megnyitásával ez megváltozhatott.

Korábban a Migration Aiddel kapcsolatba kerülő menekültek 80-90 százaléka 1-2 éjszakára maradt csak Budapesten, de most már egyre többen keresnek hosszú távra szállást, több száz fős a várólistájuk. Sokan szeretnének Magyarországon maradni és dolgozni, szintén sokan várnak arra, hogy megkapják a menedékes kérelmüket, mondta a civil szervezet szóvivője. A növekvő igény miatt azt tervezik, hogy a Madridi úti szállón is helyeznek el hosszabb távra menekülteket. Az ide érkező gyerekek iskoláztatásáról ebben a cikkünkben írtunk.

Ezzel párhuzamosan olyan felajánlókat is keresnek, akik pénzért, de kedvezményes áron adnák ki a lakásukat menekülteknek. Ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy csökkent a kezdeti lelkesedés, kevesebb önkéntes és szállásfelajánló jelentkezik, ami érthető, hiszen az emberek könnyebben ajánlják fel a lakásukat 1-2 napra, mint hetekre vagy hónapokra. Horváth Viktória szerint fenntarthatóbbá kell tenni a menekültek segítését, mivel egyre komolyabb anyagi terhet jelent a civil felajánlóknak a menekültek elszállásolása, hiszen már több mint két hónapja tart a háború, és nem látni a végét.

Csak pár napra érkeztek, de végül itt várnák ki a háború végét

A fővárosi önkormányzat is szállásol el menekülteket, április végéig közel 1200-at. Március végén is hasonló adatokat közölt a főváros, aminek egyrészt az az oka, hogy egyre kevesebb menekült érkezik Budapestre, másrészt az eredetileg rövid távra kialakított szálláshelyeiken egy ideje már jórészt olyanok laknak, akik a háború végéig Magyarországon maradnának, mondta a Telexnek Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Ezt mutatja az is, hogy 80 százalékos kihasználtsággal működnek a szállások, nincs nagy fluktuáció a helyszíneken. Egy márciusi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívást a menekültek hosszú távú elhelyezése jelenti majd.

A fővárosi önkormányzat hat helyen szállásolt el menekülteket, összesen 500 férőhelyet alakítottak ki számukra. Szükség esetén még tudnának további szálláshelyeket nyitni, de most már inkább arra koncentrálnak, hogy szociális munkával támogassák a menekülteket, például hogy munkát találjanak, megkapják a Magyarországon kötelező oltásokat, be tudják iskolázni a gyerekeket, magyarázta a főpolgármester-helyettes. A főváros elsősorban nagy létszámú, kárpátaljai magyar és magyar ajkú roma családokat szállásolt el. A férfiak többsége a háború kitörése előtt is Magyarországon dolgozott, a harcok miatt áthozták a családjukat is.

A gyerekek között vannak olyanok is, akik már Magyarországon születtek.

Az ENSZ menekültügyi szervezete két fővárosi szálláshelyen is úgynevezett Kék Pontot hozott létre, ahol jogsegélyt és mentálhigiénés támogatást adnak a menekülteknek. A Telex kérdésére Kiss Ambrus elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat eddig több mint 100 millió forintot költött az ukrajnai menekültek ellátásra. A jogszabályok szerint minden elszállásolt menekült után 4 ezer forintos állami támogatásra lennének jogosultak (visszamenőleg is), de ezt az összeget még nem kapták meg a kormánytól.

Kövess minket Facebookon is!