A 2015-ös európai menekültválság sehol nincs az ukrajnaihoz képest, de még történelmi léptékben is durva a mostani helyzet

Óriási tömeg a budapesti Keleti pályaudvaron, rengeteg menekült, bizonytalanság, reménykedés, félelem, kaotikus pillanatok. 2015 szeptemberében járunk, az európai menekültválság, vagy ha úgy jobban tetszik, migránsválság egyik emlékezetes pillanatában. Ez volt az az időszak, amikor ömlött a kormánypropagandából, hogy az országot elárasztják a menekültek, és valóban, az ember a saját szemével is láthatta, ahogy a sok ember összegyűlt a pályaudvaron, majd nagyobb csoportokban indultak el gyalog az M1-esen.

A helyzet napról napra alakult, a magyar határkerítés a szerb határon éppen elkészült, hogy megfékezze a tömeges határátlépést, Németország kijelentette, hogy a szíriai menekülteket nem fogják visszaküldeni abba az országba, ahol az EU-ban először regisztrálták őket, nem sokkal később pedig jött a „röszkei ostrom”.

De itt állítsuk meg egy pillanatra a történetet, és nézzük meg, hogy milyen számokról beszélünk 2015-öt illetően, mekkora is volt tulajdonképpen a „migránsáradat”.

A rendőrség honlapján elérhető egy összesített adat, mely szerint 2015. szeptember 2-ig abban az évben 159 968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon. Év végére összesen 391 384 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. Voltak napok, amikor 24 óra alatt 7-9 ezer ember lépte át a határt.

De tegyük hozzá: ők szinte mindannyian továbbmentek, a magyar költségvetésre, ellátórendszerre csak pár ezer menekült rótt terhet hosszú távon.

És mi a helyzet Európával?

Milyen számokkal szembesült az EU 2015-ben? Annyiból nem egyszerű a dolog, hogy az EU-nak nincs szűrőrendszere arra, hogy összekapcsolja, ha valaki többször lép be illegálisan az EU-ba, úgyhogy itt kettéválnak a statisztikák:

• 2015-ben 1 millió 820 ezer illegális határátlépést detektáltak a tagállamok mindösszesen,
• ami az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint valójában egymillió embert jelenthet, a becslést pedig arra alapozzák, hogy aki Görögországban belépett az Unió területére, azt utána a nyugat-balkáni útvonalon újra jelzi a rendszer a belépéskor.
• Mindehhez 2015-ben összesen 1 321 600 menedékjogi kérelmet adtak be az EU területén.

Lehetetlen tehát egyetlen pontos adatot adni, a három szám együtt, nagyságrendileg tudja megmutatni, mi is történt 2015-ben Európában.

A jelen: milliók Ukrajnából

Ugorjunk 2015 szeptemberéből hat és fél évet. Oroszország megtámadja Ukrajnát, a háború elől tömegek kezdenek el menekülni a lerohant ország nyugati határain át az Európai Unió területére.

Emlékeznek még arra, hogy 2015-ben a csúcsot a napi 7-9 ezer ember jelentette Magyarország határain? A február 24-i invázió napjától Magyarországra Ukrajnából a rendőrség adatai szerint naponta csaknem húszezren érkeztek, ez a szám az utóbbi napokban tízezer körülire mérséklődött.

Az akkori és a mostani helyzet nyilvánvalóan alapjaiban más, az egyik esetben távoli országokból érkeztek, nem is mindenki közvetlenül a háború elől indult útnak, most a szomszédból, konkrétan a rakéták elől menekülnek, és rengetegen magyar nemzetiségűek, de mi most maradunk a létszámoknál, pusztán azt igyekszünk megmutatni, hogy a 2015-ös hullámhoz hogyan aránylik a most érkezők száma.

A március 13-án hozzáférhető adatok szerint a menekültek száma átlépte a 2,5 milliót, az előzetes becslések szerint egyébként négymillió is lehet majd az Ukrajnából elmenekültek száma.

Az UNHCR folyamatosan frissített adatai szerint Lengyelországba érkeztek a legtöbben, az elmúlt bő két hétben 1 655 503-an. Magyarországra 246 206 ember jött. Magyarország egyébként talán az egyetlen ország, amely mindkét hullám frontvonalába került, 2015-ben azért, mert a balkáni útvonal belépőországa voltunk, most pedig azért, mert Ukrajnával határos ország vagyunk, és jelentős magyar kisebbség él ott.

Magyarországot ez a mostani menekültválság sokkal jobban érinti, hiszen tőlünk nem feltétlen utazik tovább mindenki Nyugatra. Itt írtunk arról, hogy a migránsok ellen kampányoló kormány egy hét alatt változtatta a kommunikációban menedékké Magyarországot. Miközben soha nem látott magasságokba emelkedett a humanitárius hozzáállás a magyar kormány kampányoló politikusainak körében, az orosz invázió elől menekülők menekültkénti ellátását a 2015 óta Magyarországon bevezetett jogi környezet nehezíti.

Ha a menekültek számát nézzük, az EU-ra összességében sokkal nagyobb feladat vár az ukrán helyzet miatt, mint az elmúlt években bármikor, beleértve a szíriai menekültek beáramlását, az 1991-ben kirobbant délszláv és az 1999-es koszovói háború okozta sokkot is.

Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa azt nyilatkozta, az Ukrajnából érkező menekültek második hulláma még az elsőnél is kiszolgáltatottabb lesz. „Ha a háború folytatódik, akkor olyan emberekkel fogunk találkozni, akiknek sem erőforrásaik, sem kapcsolataik nincsenek, és nem marad más választásuk, mint a menekülés. Az európai országok számára még bonyolultabb lesz kezelni ezt a helyzetet, és még nagyobb szolidaritásra lesz szükség Európában és azon kívül is”, mondta.

Mindez egyébként világviszonylatban, a legújabb kori történelemben is jelentős menekültkrízisnek számít. Az elmúlt fél évszázadban még a legsúlyosabb válságokban sem kellett ennél jelentősen több embernek elmenekülnie az országából.

Most jóval több a segítség

Míg hat éve Magyarország és általában az EU is zárta a határait, miközben Törökországgal is megállapodott, hogy lehetőség szerint minél kevesebb menekült jöjjön, most egészen más a helyzet.

Magyarország azonnal megnyitotta a határait, aztán az Európai Unió arról döntött, hogy három évig befogadnak ukrán menekülteket anélkül, hogy előzetesen menedékkérelmet kellene benyújtaniuk, pár nap múlva jött a hír, hogy a tagországok különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek, még akkor is, ha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón erről azt mondta, Magyarország nem támogatja a kezdeményezést.

Minden érintett ország százmilliós-milliárdos nagyságrendben ad segítséget az érkezőknek, Lengyelország például 1,75 milliárd dolláros alapot állít fel, 300 zlotyt (csaknem 24 ezer forint) kap minden menekült, az őket befogadó lengyel családok pedig havi 1200 zlotyt (bő 95 ezer forint) két hónapon át. Minden országban dolgoznak a nemzeti és nemzetközi segélyszervezetek, és a civilek is igyekeznek tenni a menekültekért.