A migránsok ellen kampányoló kormány egy hét alatt változtatta menedékké Magyarországot

„Csak azoknak a menekülteknek van üzenetem, akik itt vannak. Magyarország jó barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek, ha itt segítségre van szükségük, számíthatnak ránk”

– mondta Orbán Viktor múlt csütörtökön Beregsurányban. A miniszterelnök az elmúlt napokban sokak, vélhetően épp a fideszes szavazótábor megdöbbenésére hangoztatta azt, hogy Magyarország befogadó ország, a háború elől menekülők pedig nemcsak biztonságot, hanem akár jövőt, így munkát és megélhetést is találhatnak nálunk hosszabb távon, sőt elhangzott az is:

„senki nem marad ellátatlanul”.

Mindez ugyanakkor aligha tűnik természetesnek Magyarországon 2015 óta, hiszen a kormány az utóbbi években sokszor hangsúlyozta: nem kérnek az akár szintén háború és fegyveres agresszió elől menekülőkből, sőt óriásplakátokra is írták, hogy

„ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”.

Az akkori értelmezések szerint természetesen azok nem vehetik el a magyarok munkáját, akik a kormány meglátása szerint nem erőszak elől menekültek el, hanem „csak” a jobb élet reményében érkeztek ide, még ha egyébként épp háború vagy éppen terror taszította is nyomorba a hazájukat.

Egészen a háború kitöréséig a Fidesz választási kampányának egyik hangsúlyos eleme maradt a menekültekkel való riogatás. Az egyik fő üzenet az volt, hogy ha a baloldal kerül kormányra, akkor Márki-Zay Péter „beengedi a migránsokat”. Február 24. után egy csapásra ált át a teljes kormányzati propaganda a menekültek azonnali befogadására. A váratlan irányváltást a tábornak is meg kellett magyarázni. Egy kazincbarcikai fórumon Semjén Zsolt magyarázta el, miért és hogyan kell és lehet különbséget tenni az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között.

Rendelettel írták át az előző korszak menekültügyi törvényét

A kárpátaljai magyarság jelentős érintettsége, valamint a földrajzi közelség egyetlen csapásra újraírta a kormány menekültpolitikáját, hiszen a Vlagyimir Putyin által Ukrajna ellen indított háború első napján a magyar jogszabályi környezet még úgy állt: a mi országunkba menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehetett benyújtani immár 2020 májusa óta. Azokat pedig, akik jogszerűtlenül jutnak be és vannak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük, vagy 90 napnál tovább tartózkodnak az országban), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára vitték, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik ők.

„Magyarországnak mindig is ez volt az álláspontja, hogy az első biztonságos országban kell a menekülteket elhelyezni. Ez volt a balkáni háborúban és a 2015-ös migrációs hullámban is”

– jelentette ki a kormányinfón múlt héten Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter érvelése a kommunikáció szintjén talán megállta a helyét, a törvények betűje szerint azonban nem, hiszen egyébként nem kellett volna módosítani a jogszabályi környezeten, méghozzá több lépcsőben. Az orosz–ukrán háború miatt Magyarországra érkező menedékkérők befogadása érdekében ugyanis a 2020-as menekültekre vonatkozó törvényt egy rendelettel írta felül a kormány. Ennek eredményeképpen a hazánkba érő, háború elől menekülő emberek ma már úgynevezett menedékes státuszt kérhetnek az országban.

Az első biztonságos ország

Magyarországra a múlt héten több mint százezer, mostanra pedig már csaknem 200 ezer menekült érkezett a háború elől. Ez a szám lényegében percről percre nő, így az alaposan menekültellenessé hangolt társadalmi környezetben a kormány vélhetően nem véletlenül kezdte el szétválasztani egymástól a jogilag eddig alig különböző „menekültet” és „migránst” – hivatalos és informális csatornákon zajló kommunikációjában egyaránt.

A magyar kormány és az országgyűlés ugyanis 2015 nyarától kezdve fokozatosan vezette be a kormányzati retorikában az „illegális migrációt”, azaz a civil szervezetek szerint sokkal inkább a menekültkénti befogadást korlátozó lépéseket. A fizikai határzár felállításán túl több lépésben módosultak a menedékjogi eljárás szabályai is azért, hogy Magyarországon papíron is kizárólag azok kaphassanak menekültstátuszt, akik arra a Genfi Egyezmény alapján jogosultak: hazájukban valódi üldöztetésnek vannak kitéve, és akik esetében Magyarország a legközelebbi ország, ahol az üldözés veszélye már nem áll fenn.

Az első biztonságos ország ezen – a Genfi Egyezményben is rögzített – alapelvét 2018-ban az országgyűlés az alaptörvény szövegébe is beírta, ezzel fejezve ki: ragaszkodik az első biztonságos ország elvéhez, azaz ahhoz, hogy menekültstátusz igénylésére csak a származási országhoz legközelebb eső biztonságos országban legyen lehetőség. Ebből a gyakorlatban az következett, hogy Magyarországra háborús menekült jogszerűen nem juthatott, hiszen csakis biztonságos országon keresztül érkezhetett a határainkra bárki.

A civil jogvédők szerint tehát a magyar kormány úgy kívánta másra hárítani a Genfi Egyezményből és az alaptörvényből kötelező felelősségét, hogy rendeletben nyilvánította biztonságos harmadik országnak például Görögországot, Macedóniát és Szerbiát. Ezután a kabinet lényegében felszámolta annak az intézményi lehetőségeit is, hogy bárki legálisan be tudjon lépni Magyarország területére úgy, hogy menedékkérelemért folyamodik.

Most mindenkit beengednek az országba Ukrajna felől

A most Magyarország határaihoz érkező, elsősorban ukrán vagy harmadik országbeli, illetve ritkább esetben kettős állampolgárságú – azaz a ma még kisebb számban érkező kárpátaljai magyar – menekülteket azonban egytől egyig beengedik az országba, amit nyilván mind emberi, mind pedig nemzeti és európai jogi értelemben is indokol az Ukrajnában zajló háború és az emberi élet védelmét szolgáló erkölcsi kényszer.

Mindennek ellenére önleleplező, hogy még az ő helyzetüket is most kell jogszabály-módosításokkal rendezni. Már február 25-én megjelent ugyanis a Magyar Közlönyben egy rendeletmódosítás, miszerint ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából menekülők a menedékjogi törvény egyik pontja alapján, amely kimondja: azok, akik „hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás (…) miatt elmenekülni kényszerültek”, ideiglenes védelemre jogosultak.

A ma is hatályos törvény alapján ezt ukrán állampolgárok kizárólag a kijevi magyar nagykövetségen igényelhették volna, az érvényes okmányokkal (útlevéllel) érkező ukránok pedig csak 90 napot tartózkodhatnának legális beutazóként a schengeni övezetben. Mindez azok számára, akik ma mindenüket, az otthonukat és akár városukat, egzisztenciájukat elhagyni voltak kénytelenek, aligha jelentett volna menedéket Magyarországon. A probléma orvosolásához a magyar törvény módosítására lett volna szükség, a kormány azonban – élve a koronavírus miatt továbbra is érvényben lévő veszélyhelyzeti felhatalmazásával – egy kormányrendelettel írta felül a hatályos jogszabályokat.

Ez a rendelet azonnal hatályba is lépett, a vészhelyzet végéig van érvényben – ami jelen állás szerint június elseje – de valószínű, hogy valamilyen formában a kabinet meghosszabbítja majd. Ez az ideiglenes védelem tehát minden, Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárra, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik. A módosítás után a kormány arról is intézkedett, hogy a magyar hatóságok eleget tudjanak tenni a menekültek befogadását és az idevágó ellátást érintő kötelezettségeknek, azaz hogy a határon be lehessen nyújtani a szükséges kérelmeket, elintézni a papírokat.

Új fogalom: menedékes státusz

Ez az úgynevezett menedékes státusz több ponton is eltér a menekült státusztól – utóbbiért a kérelmet eredetileg csak a kijevi nagykövetségen nyújthatták volna be az azért folyamodó ukrán és nem ukrán, harmadik országból érkező állampolgárok. Ahogy a Magyar Helsinki Bizottság is magyarázza honlapján, a menedékesek esetében nem kell egyenként, részletesen megvizsgálni, hogy milyen veszély fenyegeti őket, hanem gyakorlatilag automatikusan védelmet kapnak az országban. A menekült státusz elnyerése jóval időigényesebb folyamat, amihez egyedi mérlegelés után lehet hozzájutni. A már idézett kormányrendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy azokat az ukrán állampolgárokat is megilleti-e a védelem, akik nem Ukrajna területéről (pl. Szerbiából) menekülnek most Magyarországra – a Helsinki Bizottság álláspontja szerint azonban erre a válasz egyértelműen igen kell, hogy legyen.

A mostani szabály természetesen azokra is vonatkozik, akik nem ukrán állampolgárok, de jogszerűen – például vízummal – tartózkodtak Ukrajna területén. Ahogy a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában elmondta: a most hazánkba érkezők 70-80 százaléka csak átutazik az országon, nem tervez pár napnál tovább itt maradni. Ha valaki mégis marad, akkor van szüksége az említett menedékes státuszra. Nekik biztosítják a magyarországi tartózkodást, mert akik ukrán útlevéllel rendelkeznek, 90 napig vízummentesen lehetnek Magyarország területén akkor is, ha nem kérnek menedékes státuszt. Ők nem részesülnek a menedékkérőknek járó támogatásokban, de fontos, hogy amennyiben szükségük van rá, a vízummentes időszak alatt ők is benyújthatják még e státusz iránti kérelmüket.

A Magyarországra érkezők helyzetét vizsgálva az is fontos, hogy a menedékes státuszra vonatkozó kérelmek elbírálásáig a menekülteket befogadóállomásokon helyezik el, ahol orvosi ellátást és étkezést is adnak. Aki tud magának szállást találni rokonnűál, barátnál, ismerősnél, természetesen oda is mehet. Miután hivatalosan is hozzájutnak ehhez a státuszhoz, a védelem teljes ideje alatt lakhatás (befogadóhelyen), egészségügyi ellátás, a gyereknek oktatás és havi pénzbeli támogatás is jár. Mindezeken túl kapnak – a magyar állampolgárokétól eltérő – személyi igazolványt is.

Nyolcvanezer betöltetlen állás vár az érkezőkre

Ugyanakkor a menekült státusszal rendelkezőkkel ellentétben a menedékeseknek külön munkavállalási engedélyre van szükségük ahhoz, hogy dolgozni tudjanak. Ennyiből még nem igazán lehetett világos, kire gondolhatott Orbán Viktor akkor, amikor arról beszélt – és nyomában Gulyás Gergely is ezt tette –, hogy Magyarország minden itt letelepedő menekültnek tud munkát adni:

„Azok, akik Magyarországra menekülnek és itt fognak élni átmenetileg vagy hosszabb időn keresztül élni, őket várják a betöltetlen állások, amiből ma közel 80 ezer van Magyarországon, ebből sok az építőiparban”

– fogalmazott a miniszter, és szavai nyomán az is kiderült, a hazánkba érkezők munkavállalásával egy külön munkacsoport foglalkozik a kormányon belül.

Talán éppen e munkacsoport, vagy inkább a civil jogvédők, javaslataira reagálva újabb menekültügyi rendeleteket fogadott el a kormány. Ezek a március 7-i keltezésű Magyar Közlönyben jelentek meg. Ezek között is megerősítették, hogy menedékesként ismerik el az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárokat és azokat a hontalanokat, harmadik országbeli állampolgárokat, akik nemzetközi vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában, és ezek

a menedékesek most már közmunkások, közfoglalkoztatottak is lehetnek.

Rosszabb helyzetből indultak a kettős állampolgárok

Noha az országba érkező menekültekről számos civil szervezet is gondoskodik, sőt önkormányzatok is segítenek a tájékoztatásban, elszállásolásban, élelmezésben, adományok osztásában, hamar kiderült egy probléma a rendszerben. Akiknek magyar állampolgárságuk (is) van, értelemszerűen probléma nélkül jöhettek át a határon, teljes jogú magyar állampolgárként érkeznek az országba, ők azonban a rendszer által nyújtott, háborús menekülti segítséghez (befogadóhely, ellátás, szociális juttatások, stb.) nem juthatnak hozzá.

Magyarország mint Ukrajnával szomszédos befogadó ország, speciális helyzetben van. A háború előtt 120-150 ezer magyar élt Ukrajnában, a túlnyomó többségük Kárpátalján. Sokuknak van magyar állampolgárságuk is, a magyar állampolgárok viszont értelemszerűen nem kaphatnak menedékjogot, így most ideiglenes védelmet sem, és nem részesülhetnek a menekülőknek járó ellátásokban, nem kapnak az államtól szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást.

Orbán Viktor múlt pénteken arról beszélt, mivel sokuknak van magyar vagy más európai kapcsolatuk, rokona vagy baráti körük:

„Velük nincs teendőnk.”

Pedig sokan vannak, akik magyarországi kapcsolatok, jövedelem és szállás híján egy ideig bizonyosan ellátatlanul maradnak. Éppen emiatt már a napokban felhívták a kormány figyelmét a civil jogvédő szervezetek arra, hogy változtatni kell a jogi környezeten a magyar ellátórendszerből kiszoruló háborús menekülők érdekében.

„Felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen ellátást, lakhatási és egyéb támogatást biztosít a magyar állampolgárságú menekülők számára. Az Ukrajnából menekülő magyarok ne csak az útlevelük szerint legyenek itthon Magyarországon, de gyors segítséget kapjanak ahhoz is a kormánytól, hogy valóban otthon érezhessék magukat nálunk”

– közölte a Magyar Helsinki Bizottság még a múlt héten. Az újabb menekültügyi rendeletekben a kormány erre is reagált, így március 8-ra rendeződni látszik a helyzet. Mostantól a magyar jog is lehetővé teszi, hogy:

az Ukrajnából érkező magyar állampolgároknak valamennyi ellátást, kedvezményt biztosítani kell, „ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül”.

Az egyelőre kérdéses, hol is vannak ilyen nagyszámú menekült elszállásolására alkalmas befogadóhelyek, illetve menekülttáborok. Arra ugyanis szintén a civilek hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a magyar menekültügyi ellátórendszer kapacitásai jelentősen csökkentek. Ezért a következő napokban és hetekben várható, hogy az átmeneti vagy korábban bezárt táborok megnyitását is tervezi a kabinet az ideérkezők elhelyezése érdekében.

Az, hogy a leépített ellátórendszer a hirtelen Magyarországra özönlő tömeget nehezen tudja kezelni, az ezen a győri példán keresztül már korán világossá válhatott. Arról ugyanakkor, hogy pontosan hol is helyezik el a menekülteket a jelenlegi szabályok alapján, és az ellátórendszer felépítését – a befogadóhelyek bezárást követően –, pontos információt Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón még nem tudott mondani. A miniszter ott csupán arról beszélt, hogy egyelőre ott tartanak, összeírják a kapacitásokat, és ő maga a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a határhoz minél közelebb történne az elhelyezés.

Hogy mindezzel Magyarország valóban szembemegy-e eddigi menekültpolitikájával, egyelőre nagy kérdés, hiszen a kormány tagjai közül a múlt héten többen is elkezdték hangoztatni, hogy különbséget kell tenni az Ukrajnából menekülők és az „illegális migránsok” között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén azt mondta, hogy

„az illegális migránsok gyakran agresszívan viselkednek, és a zöldhatáron akarnak átlépni, de az Ukrajnából érkező menekültek a határátkelőhelyekhez jönnek, és fegyelmezetten, türelmesen várakoznak”.

Orbán Viktor péntek reggeli interjújában pedig vélhetően saját híveit igyekezett azzal nyugtatni, hogy az Ukrajnából menekülő harmadik országbeliek – hiszen a határon találkozott kínai, nigériai, indiai diákokkal is – nem maradnak Magyarországon, ők repülőgépekkel hazamennek majd bilaterális megállapodások alapján. A kormányfő szerint Magyarország menedék, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyarok és az otthonukat elvesztő ukránok számára, így noha az ideérkezők 70-80 százaléka továbbmegy, azokat, akik maradni szeretnének, el kell látni.