Az Ukrajnából menekült gyerekek hazai oktatása egyszerre mutatja a civilek összefogását és az állam tehetetlenségét

2022. április 25. – 07:00

Az Ukrajnából menekült gyerekek hazai oktatása egyszerre mutatja a civilek összefogását és az állam tehetetlenségét
A Zugligeti Béke Tanodában játékosan oktatják a hátrányos helyzetű kárpátaljai gyerekeket – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Ukrajnából menekült gyerekek oktatása sehol sem egyszerű feladat, különösen a nyelvi akadályok, kulturális különbségek miatt. A cél az lenne, hogy az itt maradók sikeresen integrálódjanak a hazai oktatásba, de ehhez egyelőre nincsenek meg a feltételek. A felzárkóztató képzéseket jellemzően civilek kezdeményezték, és ezeken a helyeken önkéntes tanárok oktatják most is az ideérkezőket. Az állam ugyan ad valamennyi támogatást, de arról egyelőre nincs szó, hogy rendszerszinten megszervezték volna a menekültek oktatását. A Zugligeti Béke Tanoda, a Kőrösi Csoma Sándor gimnázium, a Piarista Gimnázium vagy az ELTE délutáni átmeneti iskolájának tapasztalatai azt mutatják: ugyan sok ide érkező család jövője még bizonytalan, de már ezek az átmeneti képzések is nagyon sokat jelentenek a gyerekeknek.

Az orosz–ukrán háború elől menekülő gyerekek közül 268-an járnak óvodába, 1050-en tanulnak iskolában Magyarországon, ezek a diákok közel 600 intézményben vannak szétszórva – ezt Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára mondta még április 7-én az InfoRádiónak.

A menekült gyerekek oktatását sehol nem egyszerű megoldani, főleg a nyelvi-kulturális különbségek miatt. Az olyan befogadó országoknak, mint Ausztria, Németország vagy Franciaország már évtizedes gyakorlata van ebben, a magyar iskolák azonban egyáltalán nincsenek felkészülve erre a feladatra.

A tanodás gyerekek a délelőtti órák után együtt sétálnak át a közeli szálláshelyre – Fotó: Huszti István / Telex A tanodás gyerekek a délelőtti órák után együtt sétálnak át a közeli szálláshelyre – Fotó: Huszti István / Telex
A tanodás gyerekek a délelőtti órák után együtt sétálnak át a közeli szálláshelyre – Fotó: Huszti István / Telex

Több dologtól függ az oktatás megszervezése: egyrészt meddig szeretnének a menekültek az országban maradni, másrészt beszélik-e a magyar nyelvet, és attól is, hogy esetleg a saját iskolájukban online folytatódott-e tovább az oktatás. Ha csak rövidebb ideig maradnak Magyarországon, esetleg átutazóban vannak, nem kell bekapcsolódniuk a hazai közoktatásba. 16 éves korukig azokra az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozik a tankötelezettség, akiknek vagy van magyar állampolgárságuk, vagy igényeltek itt menekültstátuszt. Ezeket a gyerekeket a törvény szerint köteles felvenni a lakóhelyükhöz tartozó állami iskola.

Az államtitkár szerint az idejövő fiataloknak nagyjából a fele ukrán–magyar állampolgár, magyarul is tud. A menekült fiatalok érettségi vizsgát tehetnek Magyarországon, egy rendkívüli eljárásban április 20-ig jelentkezhettek a magyar nyelvű érettségire.

Abban tehát egyetértés van, hogy az integráció lenne a cél, de ez jelenleg sok, Ukrajnából menekült gyerek esetében még nem lehetséges pont a nyelvi akadályok miatt. Az állam ugyanakkor az ehhez szükséges felzárkóztató képzésekhez nem sok segítséget ad. Ezt a munkát önkénteseket végzik civil szervezetek kezdeményezésére. Maruzsa államtitkár szerint ukrán nyelvű képzést nem tudnak széleskörűen biztosítani, mert nincs olyan iskola, ahol erre lennének szakképzett tanárok. Ugyanakkor kiemelte: az állam támogatja azokat az iskolákat, amelyek menekült gyerekeket oktatnak. A tanulók havi átlaglétszáma alapján gyerekenként 130 ezer forintot kapnak minden hónapban a fenntartók, de csak akkor, ha minden gyereknek heti öt óra egyéni felkészítést tartanak.

22 tanköteles gyerekből kettőt vettek fel a közoktatásba

Az egyik ilyen civil kezdeményezésre indult oktatás a Zugligeti Béke Tanodában zajlik. Korosztály szerinti csoportbontásban foglalkoznak itt önkéntes tanárok 32 kárpátaljai gyerekkel, akik közül a legkisebbek óvodások. Öt egyetemi oktató, jó nevű általános iskola tanítónője, gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, pedagógia szakos hallgatók tanítják közösen a menekülteket – mondja Moldován Szilvia, a tanoda alapítója, pedagógiai vezetője.

Moldován Szilvia, a tanoda alapítója ellenőrzi a gyerekek feladatait – Fotó: Huszti István / Telex
Moldován Szilvia, a tanoda alapítója ellenőrzi a gyerekek feladatait – Fotó: Huszti István / Telex

Az itt lévő gyerekek halmozottan hátrányos helyzetű romák, és már Ukrajnában szegregáltan oktatták őket. A tanoda alapítója azt mondta: ezeket a gyerekeket korábban beültették az utolsó sorba, és hozzájuk sem szóltak a tanárok. Ezzel ellentétben most figyelnek rájuk, a tanárok célja az, hogy „lássák, ez az iskola, amikor tanulunk, szeretve vannak”. Van olyan középiskolás korú diák, aki nem tud se olvasni, se írni:

„Ezek a gyerekek annyira hátrányos helyzetűek, hogy a papír zsebkendő ismeretlen volt számukra, a társaság fele pedig most evett először almát.”

Maczné Pletser Ágnes, a Zugligeti Béke Tanoda szakmaközi koordinátora szerint az itteni gyerekek többszörösen traumatizáltak. Egyrészt a cigányságuk, másrészt Ukrajnában a magyarságuk miatt, és erre jött még rá a háború. Ágnes szerint a valódi szegénység nem azt jelenti, hogy valakinek nincs ötezer forintja a pénztárcájában, hanem azt, hogy nincs holnapja, nincs jövője.

A náluk lévő gyerekek ebből a kilátástalanságból jöttek, őket helyezték Budapest egyik legjobb módú környékére, a XII. kerületbe. Mostanra természetessé vált, hogy a tanodás gyerekek a játszótéren együtt játszanak a környékbeli gyerekekkel. „A cigány lányok, akik a kistesójukat fogják a karjukban, melléjük fognak egy-két zugligeti gyereket is, és úgy hintáznak” – meséli Szilvia. Szerinte ott már mindenki befogadta a gyerekeket, de nagyon súlyos társadalmi feszültségek fognak még előjönni a kulturális különbségek miatt.

A Kárpátaljáról menekült gyerekekkel a szálláshelyen is önkéntesek foglalkoznak – Huszti István / Telex
A Kárpátaljáról menekült gyerekekkel a szálláshelyen is önkéntesek foglalkoznak – Huszti István / Telex

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az állam hogyan járul hozzá a menekült gyerekek tanításához. Ez azért fontos kérdés, mert az itt tanulóknak jellemzően van menekültstátuszuk, tehát a tankötelezettség rájuk is vonatkozna. Ágnes szerint jelenleg nem lehet megfelelni a törvényi kötelezettségnek, mert egyelőre még olyan alapvető készségek fejlesztésén van a hangsúly, mint például a szövegértés. Szilvia arról beszél, hogy a náluk lévő 22 tanköteles korú gyerekből kettőt vettek fel a közoktatásba: „az a tapasztalat, hogy odamennek a lakóhelyükhöz tartozó iskolába, és ott azt mondják, nincs hely”. Ágnes ezt azzal egészítette ki, hogy hivatalosan felveszik őket, de aztán magántanulói státuszba kerülnek, mert nincs se hely, se tanár, aki tudna velük foglalkozni.

„Hát hova vigyünk egy 15 éves kisfiút, aki nem tud írni, olvasni?”

– teszi fel a kérdést Szilvia. Szerinte ezek a családok azt sem tudják, mi az a közoktatás, még a villamosra sem mernek felszállni. Azt mindketten kiemelték, hogy közös cél az ideérkezők integrálása. Azonban ha ehhez nem kapnak állami segítséget, maximum a tanév végéig tudják fenntartani adományokból a tanodát.

A menekült gyerekeket a családjukkal együtt szállásolták el egy közeli idősek otthonában. Mikor beléptünk az otthonba, feltűnt, hogy minden ukránul van kiírva az épületben. Kissné Márté Zsuzsa, a Fővárosi Önkormányzat Kútvölgyi úti Idősek Otthonának vezetője elmesélte, hogy 30 óra alatt telepítették át az időseket, és készültek fel a menekültek fogadására. Az intézmény vezetője azt mondta: ők arra készültek, ukránok fognak jönni, nem kárpátaljai magyarok.

Kissné Márté Zsuzsa, a Kútvölgyi úti Idősek Otthonának vezetője sok időt tölt a bent lakó gyerekekkel – Fotó: Huszti István / Telex
Kissné Márté Zsuzsa, a Kútvölgyi úti Idősek Otthonának vezetője sok időt tölt a bent lakó gyerekekkel – Fotó: Huszti István / Telex

Ebédidőben érkeztünk a szállóra együtt a gyerekekkel, a délelőtti tanítás után. Miközben a gyerekek lelkesen mutatták a rajzaikat, már a délutáni oktatás kezdetét várták.

Most az a lényeg, hogy próbálják a traumatizált gyerekeket stabilizálni

Magyarország egyetlen, külföldi, magyarul nem beszélő diákokat integráló iskolájában a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban 15 Ukrajnából menekült gyerek tanul. Az itt tanító tanárok annyival vannak könnyebb helyzetben, hogy a diákok 35 százaléka külföldi, így van tapasztalatuk a tanulók integrálásában. Ebbe az iskolába olyan menekült diákok érkeztek, akik szüleik nélkül kényszerültek elhagyni Ukrajnát, az iskola szállást is ad nekik. A Baptista Szeretetszolgálatnál dolgozó kollégák közül néhányan vállalták, hogy a menekült diákok nagykorúvá válásáig, magyarországi tartózkodásuk idejére gyámjai lesznek ezeknek a gyerekeknek – ezt már Berczeledi Zsolt, az iskola igazgatója meséli.

A Kőrösi Gimnáziumban az Ukrajnából menekült diákoknak is tanítás van délelőtt – Fotó: Huszti István / Telex
A Kőrösi Gimnáziumban az Ukrajnából menekült diákoknak is tanítás van délelőtt – Fotó: Huszti István / Telex

Az iskolában szülői és céges adományokból alakítottak át tantermeket kollégiumi szobákká. Az itt tanulók teljes ellátást és oktatást kapnak, valamint orosz nyelvű iskolapszichológus is foglalkozik velük. Az iskola igazgatója azt mondta: „most az a lényeg, hogy próbáljuk őket lelkileg stabilizálni, és felkészíteni őket a következő tanévre, ezért magyar és angol nyelvet tanulnak”. Előfordul, hogy a gyerekek a beszélgetések alatt gyakran elsírják magukat, volt olyan is, akinek poszttraumásstressz-rohama volt a háború borzalmai miatt.

Az igazgató szerint a kormány tisztességes összeget ad a csak ukránul beszélő menekült gyerekek magyar nyelvoktatására, de két probléma is van ezzel. Egyrészt ahhoz, hogy ezt a támogatást megkaphassák az intézmények, a diákoknak menekültstátusszal kell rendelkezniük, amit nem mindenki igényel meg. Mivel ebbe az iskolába többen gyám nélkül érkeznek, nekik előbb még gyámot kell szerezniük a menekültstátusz igényléséhez. Az igazgató szerint ilyen adminisztratív nehézségek miatt csak nehézkesen lehet megigényelni a támogatást. A másik probléma: az érettségi évében érkező menekültek nagy része nem beszél magyarul, így a kormány hiába nyitja meg az érettségi jelentkezésének lehetőségét, ők a magyar érettségi követelményeit nyelvismeret hiányában nem fogják tudni teljesíteni.

A cél itt is az lenne, hogy a következő tanévtől ezek a gyerekek be tudjanak illeszkedni a magyar közoktatásba. Sok múlik azonban azon, hogyan alakul a háború, és meddig maradnak egyáltalán itt a menekültek.

Az iskolában régi osztálytermeket alakítottak át szálláshelyekké a menekülteknek – Fotó: Huszti István / Telex Az iskolában régi osztálytermeket alakítottak át szálláshelyekké a menekülteknek – Fotó: Huszti István / Telex
Az iskolában régi osztálytermeket alakítottak át szálláshelyekké a menekülteknek – Fotó: Huszti István / Telex

Mikor a kollégiumban jártunk, ezt a bizonytalan helyzetet megerősítették a gyerekek is: a jövőjükről a legtöbben nem tudtak még biztosat mondani, de élvezik az itt töltött időt. Sokkal szívesebben is beszélnek róla, mint a hátrahagyott életükről. A 17 éves Alla a legrégebbi lakó a kollégiumban, már több mint egy hónapja van itt. Ő azért kényszerült egyedül elmenekülni Kijevből, mert a nagymamája fekvőbeteg, és az anyukájának ott kellett maradnia gondoskodni róla:

„Most mindannyiunknak egy másik élete van, itt új esélyt kaptam arra, hogy tanuljak, éljek, megismerjek új embereket. Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek.”

Magyarul tanulnak az ukrán gyerekek

Több egyházi iskola szervez hasonló felzárkóztató képzéseket a menekülteknek, köztük van a budapesti Piarista Gimnázium is. „Mikor meghirdettük a képzést, arra számítottunk, hogy kárpátaljai gyerekek fognak majd jelentkezni, de végül csak ukránul beszélők jöttek” – mondja Horváth Bálint, az iskola igazgatója. Itt körülbelül húsz 6–11 év közötti gyerek tanul minden délelőtt, sok iskolából jöttek önkéntes tanárok hozzájuk. Elsősorban itt is magyarul tanulnak a gyerekek, de emellett sportolnak, kézműveskednek, ebédet kapnak. Az iskola igazgatója azt mondja: nagyon vegyesek az ideérkezők ambíciói. Ez a képzés is inkább egy felkészítés a szeptembertől kezdődő iskolai tanévre, Horváth Bálint szerint most ez a legfontosabb cél.

A Kőrösi Gimnáziumban nyelvi felzárkóztató órákat tartanak az ukrán gyerekeknek – Fotó: Huszti István / Telex
A Kőrösi Gimnáziumban nyelvi felzárkóztató órákat tartanak az ukrán gyerekeknek – Fotó: Huszti István / Telex

„Ezek a gyerekek olyan helyzetbe kerültek, amiről mi nem sokat tudunk. Két hét után kezdenek el feloldódni, és a közösség jelenleg fontosabb nekik, mint az, hogy matematikát tanuljanak”

– mondja az igazgató. Eddig egy gyereket vettek fel a rendes gimnáziumba, de ő kárpátaljai magyar volt, így beszélte a nyelvet.

Válság idején gyakran a civil társadalom reagál először

Az egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) indított délutáni átmeneti iskolát 40 menekült gyerekkel. Kristina Kocyba, a projekt vezetője azt hangsúlyozza: az oktatásnál a nyelveken van a hangsúly, mert nem beszélnek a gyerekek magyarul. Sőt, a gyerekek oktatása közben az anyukák is nyelvórákon vesznek részt. Itt többnyire tanár szakos hallgatók tanítják a gyerekeket, de három, Ukrajnából menekült tanár és önkéntesek is dolgoznak a felzárkóztatásukon. Ők is adományokból fedezik a költségeiket, amiről a projekt vezetője azt mondja:

„Válság idején gyakran a civil társadalom reagál először, de nem lehet rá a végtelenségig támaszkodni, egy bizonyos ponton az államnak fel kell mentenie a civil társadalmat a feladatok alól, és felelősséget kell vállalnia.”

Ők azt várják, hogy jövő szeptemberre legyen egy rendszerszintű szisztéma arra, hogyan lehet a menekült gyerekeket integrálni a magyar oktatási rendszerbe. Náluk várólista van a bekerüléshez, így valószínűleg az eddiginél nagyobb szükség lenne a felzárkóztató képzésekre. Ők a jelenlegi felállásban a nyári szünetig tudják működtetni az ideiglenes iskolát, utána nyelvtanfolyamokat szeretnének szervezni a menekülteknek. Május másodikától az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziummal együtt folytatják a menekültek oktatását, ami azt is jelenti, hogy az ukrán gyerekeknek lehetőségük nyílik a magyar gyerekekkel együtt tanulni.

Korábban a székesfehérvári Digitális Tudás Iskolájában forgattunk, ahová 16 ukrán menekült gyereket vettek fel. Erről szóló riportunkat itt nézheti meg:

Kapcsolódó