Körülbelül 80 millió forintot költött az ukrajnai menekültek megsegítésére a főváros

A fővárosi önkormányzat 2000 ukrajnai menekültnek segített szállással és/vagy étkezéssel az orosz–ukrán háború kitörése óta. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt egy keddi háttérbeszélgetésen, ahol a főváros menekültügyi intézkedéseit mutatták be. Elmondása szerint a főváros még a háború kezdete előtt elkezdte a felkészülést egy lehetséges menekülthullámra, kidolgozták a szálláskapacitásokat.

A főváros három helyszínen biztosít rövid távú szálláshelyet az Ukrajnából érkező menekültek számára, ezen felül két vidéki helyszínen hosszú távra szállásoltak el családokat. A fővárosi szálláshelyeken elhelyezett menekültek átlagéletkora 21 év, nagyrészt (56 százalék) nők. Az eddig látott trendeknek megfelelően ezeken a szálláshelyeken is csak pár éjszakára maradnak a menekültek, az egyik helyen viszont „bennragadtak” az emberek, nem tudtak továbbutazni vagy másik szállást szerezni maguknak, magyarázta Kiss Ambrus. Több mint 21 ezer adag ételt osztott ki a főváros a menekültek között. Ez azt jelenti, hogy naponta 500-600 menekültet látnak el étellel, és szükség esetén 1000 főre is emelkedhet ez a szám.

Pontos számokat nem tudott mondani, de Kiss Ambrus úgy becsülte, hogy a fővárosi önkormányzatnak eddig körülbelül 80 millió forintba került a menekültek ellátása, és ebben már a kárpátaljai Beregszász városának juttatott adományok is benne vannak.

A főváros, a karitatív szervezetek és a civilek együtt 27 helyszínen, összesen 900 férőhelyet működtetnek Budapesten, ebből 220 férőhelyet a fővárosi önkormányzat biztosít. Ezek nagyjából 80-90 százalékos kihasználtsággal működnek. Úgy számolnak a fővárosi önkormányzatnál, hogy végszükség esetén akár 3500 embert is el tudnának helyezni Budapesten, de az az igazi kérdés, hogy tudnak-e megfelelő minőségű szociális munkát biztosítani az ellátás mellé, mondta Kiss Ambrus.

Közel egy hónappal a háború kitörése után hétfőn nyitotta meg a kormány a BOK sportcsarnokban a központi tranzitvárót. Addig nagyrészt a civilek és a karitatív szervezetek látták el információval, szálláslehetőséggel, fuvarra, étellel-itallal az Ukrajnából érkező menekülőket. Kiss Ambrus szerint elsősorban a Keleti pályaudvar tehermentesítése miatt nyitotta meg a kormány a tranzitvárót, a Keleti nem volt alkalmas a menekültek ellátására. A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy hétfőn 1000 menekült fordult meg a csarnokban, míg a pályaudvarokon csúcsidőben 6000 ember haladt át egyetlen nap alatt.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton – melyet hétfőn mi is bejártunk és bemutattunk – ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A tranzitváró megnyitásával párhuzamosan a civileknek ki kellett üríteniük a Keletit és a Nyugatit, a csarnokban folytathatják a munkát. Kiss Ambrus úgy gondolja, hogy a civilek azért nem maradhattak a pályaudvarokon, mert ha ugyanazokat a szolgáltatásokat biztosították volna, mint korábban, akkor kevesebben mentek volna a BOK csarnokba.

A fővárosi önkormányzatot csütörtökön értesítette a kormány az 5200 négyzetméteres csarnok megnyitásáról, a pénteki bejáráson viszont ők is ott lehettek. A főváros elsősorban a logisztikában – azaz a menekültek buszokkal történő szállításában – vesz részt a tranzitváró működésében. „Szürreális” – mondta arra, hogy a tranzitváróban egymás mellett dolgozik a rendőrség és a kormány által többször is Soros-szervezetként megbélyegzett Migration Aid, ami a menekültek elszállásolását koordinálja.

Kiss Ambrus „igényesnek” nevezte a tranzitváró kialakítását, ugyanakkor problémának látja, hogy nem sikerült csökkenteni azoknak a helyszíneknek a számát, ahol a menekültek ellátása történik. A Nyugatiba érkező vonatok nem állnak meg Kőbánya felső vasútállomáson, ahonnan buszokkal a BOK csarnokhoz szállítják a menekülteket, így akik a pályaudvaron szállnak le, könnyen elkeveredhetnek a városban. A határról érkező külön vonatok csak a kőbányai állomásig jönnek be, viszont a menetrendszerinti járatokon is lehetnek menekültek.

Azt is problémának tartja Kiss Ambrus, hogy nincsenek arra vonatkozó információk, hogy az állam fel lenne készülve menekültek hosszú távú elhelyezésére. Erre utal szerinte az is, hogy eddig közel 7 ezer embert helyezett el a katasztrófavédelem, holott ennél sokkal több menekült érkezett az országba. Elmondása szerint a kormány eddig nem kereste a kapcsolatot a fővárossal menekültügyben, de a Magyarországon maradó menekültek miatt szükség lesz a párbeszédre.

A kormány becslései szerint akár 900 ezer menekült is érkezhet Magyarországra. Kiss Ambrus rémisztőnek nevezte ezt a forgatókönyvet, szerinte az állam nem tudna ennyi embert ellátni. Azt is viszont elképzelhetőnek tartja, hogy még lesznek nagyobb menekülthullámok.

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint hétfőig több mint 317 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra.