A háborút lezáró tervet mutat be Zelenszkij az amerikai elnöknek

Összesen már száz orosz települést és 1294 négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt Kurszk megyében, mondta az ukrán erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij a három hete indított betörésükről az orosz területre. Eddig 594 orosz katonát ejtettek foglyul, írja a BBC.

Szirszkij is azt mondta, a betörés egyik fő célja az volt, hogy az oroszoknak máshonnan, főként a Donbaszból kelljen csapatokat átirányítaniuk. Az oroszok azonban elsősorban máshonnan irányítottak át erőket.

A Kremlnek komoly presztízsveszteséget jelent a kurszki offenzíva, nemcsak azért, mert több mint 150 ezer embert kellett evakuálniuk a térségből, de azért is, mert a felvételek szerint 18-19 éves sorkatonák is fogságba estek, noha Moszkva ígérete szerint a frontra közülük nem kerülnek katonák.

Ugyanakkor stratégiai váltásra még nem kényszerült az orosz vezetés az eddig elveszített terület miatt, amely nagyjából annyi, mint amennyit Oroszország az utóbbi hónapokban súlyos áldozatok árán elfoglalt Ukrajnában. A támadásról és annak lehetséges hatásáról Rácz András Oroszország-szakértővel is beszéltünk augusztus közepén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök később arról beszélt, hogy a műveletnek több célja is van, de mindegyiket egyelőre nem fedheti fel. „A kurszki hadművelet több dolgot hozott. Mindenekelőtt (az orosz erők) leállították Harkiv megye megszállását. Rendelkeztünk olyan információkkal, amelyek szerint a harkivi régióban, majd utána északon újabb ütközőövezetet akartak kialakítani. Konkrétumokat ugyan nem tudtunk, de a hírszerzésünktől és a partnerországok hírszerző szerveitől olyan információkat kaptunk, hogy az Oroszországi Föderáció tervei között szerepelhet Szumi és Csernyihiv megye megszállása. A kurszki hadművelet megoldotta ezt a kérdést, nem történt meg a szumi és a csernyihivi régió megszállása. Ráadásul jelentős számú orosz katonát győztünk le” – fejtette ki az MTI szerint az elnök.

Zelenszkij hozzáfűzte, hogy a kurszki művelet összefügg a második békecsúccsal is, amelyet Ukrajna Oroszország képviselőinek részvételével szeretne megtartani. Azt is kijelentette, hogy a jelenlegi szakaszban nincs értelme a párbeszédnek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel „az agresszor állam vezetője” nem akarja befejezni diplomáciai úton az Ukrajna ellen kirobbantott háborút. Ismételten hangsúlyozta: a kurszki művelet fő célja, hogy Oroszországot rákényszerítsék a háború leállítására.

Zelenszkij azt mondta, hogy be fogja mutatni az Egyesült Államokban a tervét arról, hogyan akarja lezárni a háborút. A kurszki betörés is része a tervnek, de beletartoznak gazdasági és diplomáciai lépések is. A háború tárgyalásos úton ér majd véget, de ehhez Kijevnek erős pozícióban kell lennie. A fő cél pedig arra kényszeríteni Oroszországot, hogy fejezze be a háborút. A tervet Joe Biden elnök mellett Kamala Harris alelnökkel, a demokrata elnökjelölttel és Donald Trump volt elnökkel, a republikánus elnökjelölttel is ismerteti.

Zelenszkij azt is bejelentette, hogy végrehajtották az első tesztet a saját gyártású ballisztikus rakétájukkal. Az eddig Ukrajna által használt ballisztikus rakétákat az Egyesült Államoktól kapták.

Oroszország hétfőről keddre virradóra egy második hullámban is légi támadást indított, a kijevi, szumi, hmelnickiji és mikolajivi régiókban is robbanásokat jelentettek, legkevesebb öten pedig meghaltak. Zelenszkij azt mondta, hogy mindenképpen válaszolni fognak ezek a csapásokra és minden más támadásra.

A háború eddigi legnagyobb rakéta- és dróntámadását hajtotta végre Oroszország Ukrajna ellen hétfőn. Az ország csaknem minden megyéjét célozták a hiperszonikus Kinzsal rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal végrehajtott akcióban. A CNN szerint hétfőn hét ember meghalt, csaknem félszázan megsebesültek, lakóházak semmisültek meg, kedden csak Zaporizzsjából három halálesetet jelentett a megye kormányzója. A támadások célpontja elsősorban a civil infrastruktúra, főként az áramhálózat volt. Áramkimaradások voltak Kijevben is.