Az erők elvonása az egyik fő cél, de az orosz lakosság ingerküszöbét is átütötte az ukránok kurszki betörése

Ukrajna augusztus 6-án betört Oroszország kurszki térségébe, a Kreml borzasztó zavarban van, nagyon lassan reagált a szinte akadálytalan ukrán előrenyomulásra, ami a saját képét a biztonságra építő Vlagyimir Putyin elnöknek is pofon. Azonban az orosz erők átcsoportosításának kikényszerítésében csak részleges sikert értek el az ukránok, a donyecki frontról egyelőre nem irányítottak át orosz csapatokat.

Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg folytatja a felőrlő előrenyomulást Csasziv Jar és Pokrovszk felé, ezért az ukránok sokat is kockáztatnak a kurszki akcióval. A Nyugatról kapott F-16-os repülők is szolgálatba álltak Ukrajnában, azonban az még időbe telik, hogy ténylegesen éreztessék hatásukat. Rácz Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, Oroszország-szakértővel beszéltük át az orosz–ukrán háború alakulását.

Célok: tehermentesítés, presztízs, morál

Ukrajna oroszországi betöréséről Rácz András azt mondta, az ukránok eddig péntekig maximum 1000 négyzetkilométert foglaltak el. Összevetésül: csak Kurszk megye 30 ezer négyzetkilométer körüli terület, és ez egy kisebb orosz megyének számít, így elmondható, hogy „nagyon pici terület, amit eddig elfoglaltak az ukránok”. A térség terepe nehéz, szabdalt, erdők, folyómedrek, mély szakadékok tarkítják, rengeteg tó és mocsár is van errefelé, „nem egy könnyen járható terület”.

Hogy mire számíthatnak az oroszok, milyen mélységig törnek előre az ukránok, arra Rácz azt felelte, az oroszok elkezdtek erődítéseket építeni az ukrajnai Szumit és az oroszországi Kurszkot összekötő R200-as út mentén, 40-45 kilométerre a határtól. Látszik, hogy itt akarja meghúzni a vonalat Oroszország, ennél tovább nem engednék az ukránokat. Kurszk városát biztosan nem érik el, a kelet-nyugati tengely E38-as főutat se biztos. Kurcsatov városa mellett ráadásul ott áll a kurszki atomerőmű, „ezt sem fogják hagyni, hogy elérjék az ukránok”. Rácz hozzátette:

„Nem számítok arra, hogy Kurszk megyében bármilyen fontosabb infrastrukturális pontot elérjenek az ukrán csapatok.”

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó az offenzíváról azt mondta, hogy az egyik cél egy pufferzóna kialakítása a határ mentén. Ezt úgy felépíteni, hogy tartani lehessen az orosz ellentámadásokkal szemben, rengeteg erőt igényelne Rácz András szerint, aki szkeptikus a nagyobb pufferzóna kialakításával kapcsolatban. Ismeretlen terep és ellenséges lakosság mellett kéne kiépíteni egy tartható vonalat. Az ukrán erők jelenleg a Donbaszban kiépített vonalak mentén se tudják feltartani az oroszokat.

Podoljak aztán a BBC szerint arról is beszélt, hogy Ukrajnának nem áll érdekében megszállni a betörés során elfoglalt területeket, a cél többek között az, hogy Moszkvát „igazságos béketárgyalások” megkezdésére késztessék a háború lezárásához.

„Az erőelvonás az egyik fő cél” – mondta Rácz, erről már korábbi Facebook-posztjában is írt. A keleti fronton, a Donbaszban kritikusan nehéz a helyzet a pokrovszki főirányban, közel vannak az oroszok ahhoz, hogy elvágják a konsztantyinyivkai főutat. A nyomás csökkentésére alkalmas lehet ez a kurszki csapás. Azt még nem látni, hogy az oroszok a pokrovszki főiránytól is elvonnának erőket, erről egyelőre csak pletyka terjed.

Csasziv Jar a második legfontosabb irány az orosz erőknek keleten, de „a bevetett erők száma alapján Pokrovszk a prioritás”. A zaporizzsjai és herszoni déli körzetből vonnak el inkább erőket az északi ukrán előrenyomulás megállításához.

A másodlagos cél politikai jellegű lehet Oroszországon belül. Rácz szerint a kurszki támadás „átütötte az orosz lakosság ingerküszöbét”. A föderatív, sok entitásból álló Oroszországban minden ősszel van egy egységes választási nap, amikor a sok föderális szubjektumban helyi, lokális választásokat tartanak. A következő ilyen szeptember 8-án lesz, Kurszk megyében is kormányzót kell választani, a jelenlegi Alekszej Szmirnov ugyanis csak ügyvivő (az elődje, Roman Sztarovojt a tavaszi orosz kormányátalakításkor szállítási miniszter lett). Rácz szerint a helyzet az ukrán jelenlét miatt veszélyes a Kremlnek:

„Ha az egyik megyében nem lehet megtartani a választást, az presztízsszempontból óriási veszteség.”

Oroszország területe ellen ilyen léptékű támadás a II. világháború óta nem volt. „A büszke, erős Oroszország a saját területét sem képes megvédeni” – magyarázta Rácz az abszurd helyzetet, aminek előállításával az ukránok célja az lehet, hogy bizonytalanságot keltsenek. Tizenkét nap eltelt, a Kreml mégsem követi Joszif Sztálin világháborús irányvonalát, miszerint a külső támadás miatt egységbe szólítja a nemzetet, jelenleg inkább kisebbítik a történteket. „Ha nemzetegyesítésre használnák ezt, azt már megtették volna.”

Fontos még, hogy az ukránok érzékelhető veszteségeket okoztak az orosz légierőnek az első napokban, vittek magukkal ugyanis erős csapatlégvédelmet, több orosz helikoptert és vadászbombázót is lelőttek. Eközben nagyszámú hadifoglyot ejtettek, péntekig legalább ezret. Az eddigi összes fogolycsere a háború során kb. 3000 embert érintett, így a mostani hadifogolyejtések nagynak számítanak, és az orosz hadifogságban lévő ukrán katonák kiváltása szempontjából fontos lesz ez. Ráadásul az orosz foglyok egy jelentős része lehet fiatal újonc.

Cél lehet még, hogy az ukrán lakosság morálját képes legyen javítani az offenzíva. Szinte csak rossz hírek voltak az utóbbi hónapokban, a tavaly nyári offenzíva kudarca óta. Darabokban az energetikai rendszer, kemény tél lesz, „nagyon kellenek a jó hírek”. Rácz ukrajnai forrásai azt mondják, hogy

„ez egy moral boost, végre mi is tudunk támadni, meg tudjuk lepni az ellenséget”.

Az ukránok esetleges visszavonulásáról a kurszki területről azt mondta Rácz András, hogy „Oroszország nyilván lassan, darabosan, hibákkal terhelve össze fog tudni vonni annyi erőt, hogy megkezdhesse az ukránok kiszorítását”. Nagy komplex gépesített támadó műveleteket már nem tudnak végrehajtani, lassan mennek majd előre. Ennek oka a képességhiány mellett, hogy „nem lehet agyatlanul siklóbombákkal szétlőni mindent a saját országukban”, kímélnék a polgári infrastruktúrát, „ez lehetőséget ad a rendezett visszavonulásra” az ukrán csapatoknak.

Szerinte ők eközben elaknásítanak majd területeket, felrobbantanak hidakat (az ukránok pénteken már felrobbantottak egy kulcsfontosságú hidat az oroszországi Szejm folyón). Ha visszatérnek az ukrán oldalra, a Szumi körzetben a határ már jól meg van erősítve. Az oroszok határátlépésétől Rácz szerint rövid távon nem kell tartani, amikor „májusban legutóbb új frontot nyitottak” Harkivtól északra, „az is befulladt”. Viszont minden bizonnyal az eddiginél komolyabb erőket kell majd a határ közelében állomásoztatniuk.

Putyin méltó választ ígért a kurszki behatolásra, Rácz szerint muszáj valamiféle látványos választ adniuk az oroszoknak. Valószínűleg az ukrán polgári infrastruktúra és a városok lesznek a célpontok, amiket észak-koreai ballisztikus rakétákkal támadhatnak majd. Vasárnap augusztusban harmadszor lőtték ballisztikus rakétákkal Kijevet, de mindegyiket leszedte az ukrán légvédelem. Fontos következmény lehet még az elbaltázott orosz védekezés miatti felelősségre vonás. Oroszországban Rácz szerint nem azonnal történnek a felelősségre vonások, az ugyanis a hibák beismerése lenne. „Fognak fejek hullani, de nem azonnal”, például kérdés a kurszki kormányzó sorsa, hisz a polgári lakosság evakuációja kész káosz volt.

Keleten a helyzet változatlan

Ukrajna jelenleg a Donbaszban, Donyeck városától északnyugatra vívja legkeményebb ütközeteit, az orosz főerők errefelé támadnak kitartóan. Konsztantyinyivka nehezen védhető Rácz szerint, ellenben a két szomszédos város, Szlovjanszk és Kramatorszk rettenetesen meg van erődítve. Összevetésül: Csasziv Jart egy éve ostromolják az oroszok, ez tízezres város volt békeidőben, ellenben Kramatorszk 150 ezres. Csasziv Jar eleste után még van egy ukrán védvonal, így a másfél éve ostromolt város eleste még kevésbé lenne katasztrófa. Itt vannak jól védhető folyók, utak, erdők, panelnegyedek.

A keleti frontot itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

Pokrovszk érzékenyebb pont. Ha elesik, „onnantól egy északi irányú csapással el lehet jutni oda, hogy a Konsztantyinyivka–Kramatorszk–Szlovjanszk-vonalat hátba lehessen támadni. Ezen a téren főleg a Pokrovszk–Konsztantyinyivka út kulcsfontosságú. Hogy mi vár itt az ukránokra, jól jelzi, hogy a BBC arról írt, elkezdik evakuálni Pokrovszkból a civil lakosságot.

Közben Ukrajna körülbelül tíz F-16-os repülőt kapott az utóbbi hetekben Rácz András szerint. Haderejük hónapok óta szisztematikusan pusztítja az orosz légvédelmet, de az így is nagyon erős, emiatt korlátosak a lehetőségek. „A szűk keresztmetszet a kiképzett pilóták száma”, hisz az ukránoknak húsznál kevesebb F-16-os pilótájuk van, nem engedhetik meg a veszteséget. Épp emiatt „nem valószínű, hogy a front környékén hajtanának végre műveleteket, ez túl kockázatos az orosz légvédelem miatt”.

Inkább a hátország légvédelmét erősítik, már javult is a drónok és robotrepülők elleni védelem. Rácz az április közepi Izrael elleni iráni támadás esetét hozta fel, ahol az iráni lövedékek és eszközök zömét szintén repülőkkel lőtték le. Ukrajna esetén fontos még megemlíteni, hogy nem tudjuk, nagy hatótávolságú fegyvereket kaptak-e. Ha ez változni fog, az ukránok nem fogják bejelenteni, „ki fogják használni a meglepetésfaktort”.

Beszélgetésünkkor friss információ volt, hogy az oroszok kilőttek egy HIMARS rakéta-sorozatvetőt. Rácz András szerint ez elsősorban azért fontos fejlemény, mert eleve nem túl sok HIMARS-uk van az ukránoknak, ez tehát nem elhanyagolható veszteség (39 ilyen eszközt adott át az USA Kijevnek, és Németország még néhány, hasonló képességű MARS-II rendszert). Az oroszok drónnal követték a HIMARS-egységet, majd ballisztikus rakétákkal lőtték ki.

Rácz úgy tudja, Donyeckben is kilőttek már ilyen rendszert, legalább háromra rúg az eddigi HIMARS-veszteség. Az orosz haderő a közelmúltban több ilyen, drónfelderítésre alapuló, sikeres Iszkander-csapást is végrehajtott. Ez ellen a fenyegetés ellen Ukrajnának egyelőre nem látszik, hogy lenne hatékony ellenszere.

Az oroszok szombaton arról beszéltek, hogy a Szejm folyón megsemmisített híd volt az első alkalom, hogy szerintük az ukránok a dél-oroszországi területet amerikai rakétavetőkkel, valószínűleg HIMARS-rendszerrel támadták.

Amerika, energia, Afrika

Ukrajna fél szemmel közben az amerikai választási kampányt is figyeli, hisz nem mindegy, ki kerül hatalomra Washingtonban az év végére. Rácz szerint „ukrán szempontból egyértelműen kedvezőbb lenne a demokrata győzelem”. A washingtoni ukrán nagykövet, Okszana Markarova veterán diplomata, felvette a kapcsolatot republikánus körökkel is, viszont a Trump-stábbal kevésbé van kapcsolata, Donald Trump és Zelenszkij egyszer beszélt eddig csak telefonon. Trump ott is azt mondta, egy nap alatt lezárná a háborút. Az ukránok azért „mindkét esetre készülnek”, így a republikánus győzelemre is, több vasat tartanak a tűzben – mondta Rácz.

Ukrajna elfogadott egy 20 milliárd dolláros tervet is, ami alapján radikálisan megnövelnék a megújulóenergia-termelését 2030-ig. Rácz szerint voltak már ilyen energiaforrásaik, de azok főleg a déli területeken maradtak, amiket megszálltak az oroszok. Kijev célja minél jobban leválni a szénhidrogénekről, ebben minden megawatt számít. A tengerpart miatt a szélerőművek ideálisak lennének, de a napelemparkokban is van potenciál. Magyarországon évi 2000 a napsütéses órák száma, Dél-Ukrajnán belül Odesszában 2300, Herszonban 2200, és Mikolajivban is hasonló. Tehát „ilyen erőműveket nagyobb léptékben az odesszai régióba, illetve Herszon és Mikolajiv megyékbe lehetne telepíteni”.

Közben Afrikában is zajlik az oroszok és az ukránok háborúja, legutóbb Maliban ukrán segítséggel az egykori Wagner-csoport (most Afrika Hadtest, oroszosan Afrika Korpsz) tagjait mészárolták le tuareg felkelők, 84 zsoldos meghalt. „Ukrajna egy ideje hajt végre különleges műveleteket az afrikai orosz érdekeltségek ellen” – magyarázta Rácz András.

Az oroszok a regionális stabilitás gyengítésére mennek, az Afrika Korpsz sok esetben destabilizál, példának ott van Mali, Líbia, Közép-Afrika, Szudán. Ugyan egyes lapok az afrikai nemzetek rosszallásáról írnak a mostani ukrán-tuareg akció miatt, Rácz azt mondta, „nem tartom kizártnak, hogy vannak afrikai országok, amik örülnek” a történteknek. Sokkal gyengébb eleve már az orosz jelenlét, az ukrajnai háború elszívja az embereket és a technikát, sok volt wagneres pedig leszerelt a később repülőjével lezuhant Jevgenyij Prigozsinhoz kötődő rövid lázadás után.

Oroszország máshogy is kihasználja Afrikát Rácz szerint, szudániak, szomáliaiak, líbiaiak is harcolnak az orosz oldalon Ukrajnában.

Az afrikai országokban is toboroznak, „harci feladatokra, árokásásra pénzért visznek embereket”. Emellett az Oroszországban dolgozó vendégmunkásokat is a frontra kényszerítik vagy csalogatják. India miniszterelnöki szinten tiltakozott hasonló esetek miatt, de „az eritreai vagy szudáni diplomácia gyengébb” Rácz szerint, nem tud ellentartani Moszkvának. Jellemző, hogy Narendra Modinak Putyin meg is ígérte az indiai miniszterelnök moszkvai látogatásakor, hogy véget vet ennek a szokásnak.