Kitart az ukrán erők kurszki betörése, de sokat is kockáztatnak vele

„Beszorultunk. Az emberek egymásnak segítenek, ahogy tudnak, a kormányt az egész nem is érdekli” – mondta a New York Times helyszíni tudósítása szerint egy orosz menekült, aki Ukrajna váratlan betörésével volt kénytelen elhagyni az orosz oldalon fekvő Kurszk megyében lévő otthonát sok tízezer civillel együtt.

Az ukrán erők múlt kedden hatoltak be az Ukrajnával határos orosz megyébe, és azóta már 30 kilométerre előrenyomultak Oroszország területén belül. Az oroszok egy második határ menti régióból, Belgorodból is elkezdték kimenekíteni a lakosságot hétfő délelőtt.

Az Oroszország által 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború legváratlanabb fejezete láthatóan felkészületlenül érte a Kremlt, amely kilenc napja nem tudja felszámolni az orosz vezetésnek taktikailag és presztízsben is egyre kellemetlenebb ukrán betörést. Ez komoly fegyvertény az ukránoknak, de nekik is kockázatos az akció.

A Kremlnek felszámolni továbbra sem sikerült a váratlan ukrán támadást, amely azonban az orosz erők átcsoportosításának kikényszerítésében csak részleges sikert ért el: a donyecki frontról lényegesen nem vont el orosz csapatokat, így a legnehezebb helyzetben lévő ukrán védőkre nehezedő nyomás nem csökkent.

Ezer négyzetkilométert haraphattak ki Oroszországból

„Drága honfitársak, bementem a Pjatyorocskába, hát, a kínálat nem valami nagy, az ATB sokkal jobb. Dicsőség Ukrajnának” – üzente egy ukrán katona Kurszk megye egyik településének boltja mellől. Az orosz és az ukrán bolthálózat összevetése ugyan csak viccelődés, az viszont nagyon is komoly helyzetet jelez, hogy ez a videó elkészülhetett:

Az ukrán erők több kis települést nagyobb orosz ellenállás nélkül foglaltak el és az orosz átcsoportosítás továbbra is lassan halad, miközben legkevesebb 130 ezer embert evakuált Moszkva az Ukrajnával határos Kurszk megye határ menti sávján, ahol 20 kilométeres szélességben több mint tíz kilométeres mélységben hatoltak előre az ukrán erők, sőt, helyenként a 27 kilométert is elérték – írta a Meduza.io. Az otthonukból elmenekülők száma elérheti a 200 ezret is.

Az ukrán fél szerint 74 települést vontak ellenőrzésük alá, orosz hivatalos nyilatkozatok szerint csak 28-at – bár utóbbi is olyan adat, amely két hete még valószínűtlennek tűnt volna.

Az ukrán erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij arról jelentett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy ezer négyzetkilométert foglaltak el Oroszországban.

Az első napok támadása után az ukrán hadsereg további erőket tudott összevonni, így folytatta az előrenyomulást, amely nem omlott össze, de továbbra is épp annyira kockázatos az ukrán oldalnak, mint amilyen váratlan volt az orosz félnek. Oroszországnak eddig nem kellett számolnia saját területén ukrán reguláris erőkkel, habár dróntámadások és partizánakciók azonban már eddig is előfordultak a határain belül.

Tavaly ősz óta jellemzően az orosz hadsereg volt a kezdeményező fél, miután tavaly nyáron részben elmaradt, a megvalósult formában pedig sikertelen lett az ukrán ellentámadás, amelyhez hasonlóval 2022 őszén még jelentős területeket szerzett vissza Ukrajna, visszaszorítva az orosz megszálló erőket.

Az ukrán előrenyomulás egyelőre elérte, hogy Kurszk megyéből az oroszok már ne tudják az ukrán oldal hátországát, utánpótlási vonalait támadni a viszonylag olcsó, kamerákkal felszerelt, távvezérlésű, úgynevezett FPV-drónokkal.

• Az ukrán erők elfoglalták Szudzsát, amelynek központját az oroszok öt napig tartották;
• Kurszk felé haladtak tovább, de Martinovka és Malaja Loknya környékén az orosz erők megállították őket – de visszaszorításuknak egyelőre nincsen jele;
• Malaja Loknyától nyugatabbra azonban a támadás halad tovább, hogy birtokba vegyék a Szudzsa és Lgov közötti utat;
• nem állt meg a támadás Kornyejevo felé sem, márpedig az ötezer fős közlekedési csomópont bevétele az eddigieknél is nagyobb fegyvertény lenne Moszkvával szemben.

Moszkva leginkább a légierőt vetette be az ukránok ellen, helikoptereket és Szu-34-es valamint Szu-25-ös repülőket, de az orosz szárazföldi erők váratnak magukra. A 810-es tengerészgyalogos dandárt, az egykori Wagner magánhadsereg néhány, Belaruszban állomásoztatott egységét vonták be, és néhány különleges egységet, ám ezek láthatóan nem elegendők arra, hogy az ukrán akciót felszámolják.

Ukrajna most jól áll Kurszknál, de visszaüthet az akció

A New York Times részletes cikkben számolt be arról, hogyan készítette elő Ukrajna a támadást, amely nemcsak az oroszokat, de Kijev nyugati szövetségeseit is meglepte. Az Egyesült Államok sem tudott előre az akcióról – amelyről a háború kiszélesedésétől és a kockázatoktól tartva valószínűleg lebeszélte volna Kijevet, ahogyan erre korábban tett már kísérletet. A lap szerint az amerikaiakat meglepte, hogy milyen jól halad az akció, de kétséges, hogy tartósan ukrán ellenőrzés alatt maradnának az elfoglalt területek. Megvan a kockázata annak, hogy ezzel csak még hosszabbá nyúlik a front, ami még nagyobb terhelést ró az egyébként is megfeszített ukrán erőkre.

A kapcsolat mindenesetre az amerikaiakkal folyamatos, Joe Biden elnök azt mondta, hogy 5-6 óránként kap folyamatos tájékoztatást a helyzetről, amely komoly dilemma elé állítja Vlagyimir Putyint – idézte az amerikai elnököt a Guardian.

Az ukrán vezetés napokig nem is kommentálta a történteket, Volodimir Zelenszkij először múlt szombaton beszélt az augusztus 5-én éjjel indított támadásról, majd hétfői videóüzenetében szólt róla ismét: „Oroszország háborút vitt a szomszédba, a háború most hazatért” – emlékeztetett a New York Times szerint. Az ukrán elnök ezzel arra utalt, hogy most azzal kell szembesülnie orosz civilek tízezreinek, amivel két éve Ukrajna milliói néznek szembe.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Ukrajna nem akar területeket elfoglalni Kurszk megyében, csak a saját állampolgárainak életét védi. Szerinte a kurszki offenzívával akadályozzák az újabb orosz egységek átcsoportosítását Donyeck megyébe, és nehezítik az országban harcoló orosz erők fegyver-, lőszer- és üzemanyag-utánpótlását.

Civil ruhában gyűltek az ukrán katonák

A támadás előfeltétele volt, hogy az ukrán hadsereg észrevétlenül halmozzon fel erőket a határ ukrán oldalán, Szumi megyében. Ezek gerincét a keleti fronton hosszú időn át szolgált 22-es gépesített lövészdandár adta, ehhez csatlakozott az eddig Harkiv megyében teljesítő 80-as és 82-es légideszantos dandár egy része. Ezek kisebb egységekben, zászlóaljakra bontva gyűltek a határnál, ahol azonban a megfigyelők nem ukrán, hanem orosz támadást vártak, legalábbis felmerült, hogy az oroszok itt nyithatnak a későbbiekben újabb frontot.

Az összevonást gyakorlatozásnak álcázták, mintha csak feltöltenék a csapatokat hogy ismét a keleti frontra irányítsák őket. A katonák lakóházakban szálltak meg, a városokba a tisztek inkább civil ruhában mentek be – mondta a New York Timesnak egy katona, aki csak kódnevén nyilatkozott az amerikai lapnak, ám az jól illett az akcióhoz: Tihij, azaz csendes.

Voltak ukrán egységek, amelyek csak az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy milyen akcióban vesznek részt. Sikerült elkerülni, hogy a lakosság lásson olyat a készülődésből, ami akár véletlenül, akár belső kémek útján kiszivárogva felfedte volna a készülő akciót.

A kurszki ukrán offenzívában részt vevő ukrán katonákkal beszélt a BBC helyszíni tudósítója is. A riportban azt írta, hogy míg a „Z” betű Oroszország inváziójának szimbóluma lehet, addig a háromszög Ukrajna legmerészebb visszaverési kísérletét jelképezi. Merthogy fehér háromszögeket ragasztanak vagy festenek fel minden olyan utánpótlást szállító teherautóra, harckocsira vagy személyszállító jármű oldalára, amely az orosz határ felé tart a Szumi régióban.

A BBC-nek egy Tomas néven bemutatkozó katona, aki a bajtársával együtt most tért vissza, azt mondta az offenzíváról, hogy az „király volt”. Elmondása szerint a drónegységük két napot töltött azzal, hogy előkészítse az utat a határon átnyúló behatoláshoz. „Parancsot kaptunk, hogy jöjjünk ide, de nem tudtuk, hogy ez mit jelent” – mondta az újságírónak. „Előzetesen elfojtottuk az ellenség kommunikációs és megfigyelési eszközeit, hogy szabaddá tegyük az utat.”

Ha látta is Moszkva, nem figyelt rá

Az orosz vezetést szokatlan kritika érte a ma már csak államilag ellenőrzött formában működő sajtóban is. „Jártam Kurszk megyében, láttam, hogyan épülnek ki az aknamezők, de fedezést biztosító tűzerő nélkül azok nem elég hatékonyak. Ki tervezte ezt meg? Ki gondolt erre? Lehetetlen egy ilyen akciót előkészíteni a tudtunk nélkül. Nem hiszem el, hogy nem tudtunk az ellenséges erők csapatösszevonásáról” – írta Andrej Guruljov. A nyugalmazott tábornok, jelenleg orosz parlamenti képviselő szerint ha volt is információ erről, nem kapott kellő súlyt, mert „senki sem szereti a jelentésekben az igazságot. Mindenki csak azt akarja hallani, hogy minden rendben van.”

„Nem értem, ha két hónapon át készültek erre az ukránok, miért nem láttuk? Nem Pápua-Új Guineában vagyunk” – fakadt ki a volt tábornok.

Egy orosz katonai tudósító válaszolt Guruljovnak, de ellenvetése végül a Kremlnek szóló kritika lett – ami azért is beszédes, mert az orosz haditudósítók ma az állami propaganda szolgálatában állnak, így ritka, hogy a hibákra mutassanak rá. Vlagyiszlav Surigin szerint készült jelentés, ám „legfelső szintről a jelentésre úgy reagáltak, hogy nincs szükség pánikkeltésre, egyébként is, fentről minden jobban látszik”.

Az ukrán ellentámadást az orosz külügyminisztérium különleges nagykövete terrorcselekménynek nevezte. Putyin „méltó választ” ígért az ukrán támadásra.

Az oroszok Donyeckre, az ukránok Kurszkra építenek

Lehetséges azonban, hogy az orosz vezetés látta, hogy mi készül, de mivel teljesítőképessége határán van – hiába 140 milliós ország, a mozgósításnak politikai akadálya van, a sorozottak kiképzésére és gyors felszerelésére sincsen korlátlan kapacitás –, inkább számolt a veszteséggel, de nem akart stratégiai változtatást végrehajtani.

Egyelőre ugyanis csak az Ukrajnán belül ezer kilométer hosszú frontvonal déli részéről vont el erőket a kurszki betörés megállításához, de keletről, a Donyeck megye még ukrán kézen lévő területeit támadó egységekből nem csoportosított át senkit.

Márpedig bevallottan ez lenne az elsődleges célja az ukrán akciónak, amely helyben, taktikailag ukrán szempontból sikeres ugyan, stratégiai szempontból azonban egyelőre nem ért célt.

Donyeckben, Bahmut eleste után nagy nyomás alatt vannak az ukrán erők Csasziv Jarnál, ahonnan az ideiglenes ukrán megyeszékhely Kramatorszk felé is megnyílna az út. Ez morálisan, de a frontvonal mozgását tekintve is nagy veszteség lenne az ukrán erőknek.

Kijev – de tulajdonképpen Moszkva is – versenyt fut az idővel: kérdés, hogy kitartanak-e keleten az ukrán erők addig, amíg Kurszk megyében elég messzire jutnak. Az lenne a céljuk, hogy Moszkvának mégis nagyobb erőket kelljen átcsoportosítania az ukrajnai keleti frontról is ahhoz, hogy megállítsa a saját területén előrenyomuló ukrán katonákat.