Ukrajna olyan váratlanul csapott le orosz területekre, hogy Moszkva harmadik napja nem találja az ellenszert

Hasonló támadást korábban nem hajtott végre Ukrajna, mégsem kommentálta eddig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy az ukrán hadsereg reguláris erői Oroszország területére hatoltak be. A kedden indított akciót két nap után sem tudta felszámolni az orosz haderő, igaz, egészen pontos képe nincsen a külvilágnak arról, mi zajlik Kurszk megye Ukrajnával határos néhány településén.

A történtek hatással lehetnek az Oroszországból Ukrajnán át Európába, így Magyarországra tartó földgázszállításra is, mivel az ukrán akció érinti azt a határszakaszt, ahol a tranzitot biztosító vezeték halad át.

A beszámolók alapján a következő történhetett, habár még ezek alapján is sok a bizonytalan részlet. Augusztus 6-án hajnalban legalább háromszáz katona az ukrajnai Szumi megye felől átjutott a határon az oroszországi Kurszk megyébe. A két zászlóaljat további különleges egységek és légvédelmi eszközök is támogatták. Az erők csekély ellenállásba ütköztek, csak gyengén felszerelt határőrök és nemrég besorozottakból álló gyalogsági egységek léptek fel orosz oldalról.

Az amerikai háborúelemző agytröszt, az Institute for Study of War (ISW) tanulmánya arról ír, hogy az ukrán erők legalább 10 kilométeres mélységben hatoltak be Oroszország területére augusztus 7-én. Más források Bolsoje Szoldatszkoe térségében is jeleztek harcokat, ami már 28 kilométerre van az orosz határtól.

Az Oroszországból külföldre kényszerített Meduza.io szerint 7-én este az ukrán erők az ukrán határtól 20 kilométerre fekvő Szudzsa közelébe érhettek. Eközben elfoglaltak néhány falut, de Szudzsát már nem, ám a tüzérség távolabbról csapást mért a település civil részeire is. A lap úgy tudja, hogy a szudzsai határátkelőhelyen több tucat orosz határőrt is foglyul ejtettek az ukrán erők.

Az orosz Forbes szerint a harcok közeléből kétszáz lakost evakuáltak, legalább öt ember meghalt. A Dva Majora (Két őrnagy) nevű Kreml-párti Telegram-csatornán elismerik, hogy az ukrán erők aktívak, több falut elfoglaltak orosz területen. A hírek legalább tíz kis településről szólnak. Az ukrán erők, bár szenvedtek veszteséget Szudzsa közelében, legalább három helikoptert megsemmisítettek – mondta YouTube-csatornáján Roman Cimbaljuk újságíró.

Mindennek köze lehet ahhoz is, hogy az Egyesült Államok hosszú idő után több nyugati szövetségessel együtt május végén hozzájárult hogy Ukrajna a Nyugatról beszerzett fegyvereket oroszországi célpontok ellen is bevetheti.

Putyinnak meg kellett szólalnia, Zelenszkijnek nem

Míg ukrán részről a helyzetről kevesebbet hallani – Zelenszkij egyelőre nem kommentálta, csak közvetve tette meg az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Mihajlo Podoljak –, addig orosz részről az elnök és a vezérkari főnök nyilvánosan is tárgyalt az ügyről, amely mindenképp presztízsveszteség Oroszországnak, bár a Kreml a nyilvános térben igyekszik a történtek súlyát kisebbíteni.

A napokban épp 25 éve – először kormányfőként, majd ideiglenes államfőként – hatalomra került Putyin „terrorista akciónak”, „nagymértékű provokációnak”, „válogatás nélküli lövöldözésnek” nevezte a támadást. Azonban jelentőségéhez mérten, vagyis ahhoz képest, hogy az ukrán hadsereg reguláris erői behatoltak orosz területre és ott több kis települést elfoglaltak, visszafogottan beszélt róla:

Valerij Geraszimov vezérkari főnök online bejelentkezve azt mondta az orosz elnöknek, hogy az ellenség erőit felszámolták, legalább ezer katona tört át, százat megöltek, több mint kétszázat megsebesítettek, haditechnikájuk jelentős részét is megsemmisítették – írta a Kommerszant. A csütörtöki orosz beszámolók az ukrán veszteségeket 400 főre teszik, és 32-re teszik a megsemmisített tankok, páncélosok számát. Az állami kontroll alatt álló sajtó ezzel a sikerről szóló hírrel egyúttal cáfolta is Geraszimov Putyinnak adott szerdai jelentését, amely szerint az ellenség erőit már akkor felszámolták.

Ezt, legalábbis az ukrán erők teljes felszámolását azonban nemcsak ukrán beszámolók, hanem orosz oldalon álló források, például az úgynevezett Z-bloggerek Telegram-csatornái is megkérdőjelezik. Beszédes, hogy augusztus 7-én estig szárazföldi csapatokat sem tudott az orosz fél a térségbe irányítani, az ukrán erőkkel szembeni csapásokat a légierő végzi. A határszakaszt nem kontrollálják az orosz erők.

A Kreml propagandájának egyik legfőbb arca, Margarita Szimonjan, az egykori Russia Today, mára már holdinggá szélesített RT vezetője korábban az orosz katonák ukrajnai halálát is azzal bagatellizálta el, hogy sokan legalább így tesznek valamit az országért, és különben is, a Covid alatt sokkal többen haltak meg. Most az X-en a támadásra csupán annyit írt: „Imádkozunk mindannyian. Mindannyian imádkozunk.” Látványos fordulat ahhoz képest, hogy 2022-ben az orosz támadás első napjaiban váltig állította, hogy Kijevet már be is vették.

Egy furcsa előtörténete volt a támadásnak

Washington jelezte, hogy az amerikai vezetés nem tudott az ukrán támadási tervről. Hogy miről tudhatott, az egyelőre bizonyosan nem derül ki, de a történet része lehet egy szokatlan közjáték. Július utolsó hetében a New York Times arról írt, hogy a Kreml kezdeményezésére az orosz védelmi miniszter telefonon beszélt amerikai kollégájával, és ennek nyomán az amerikaiak lebeszélték az ukránokat egy készülő, közelebbről nem részletezett, az orosz területet érintő akcióról.

A lap értesülése szerint az amerikaiak nem tudták, mire készülnek az ukránok, de Moszkva tájékoztatása nyomán közbenjártak az ügyben, mert a Fehér Házat aggasztják az ilyen akciók, attól tartva, hogy „ez a háború kiszélesedéséhez vezethet, és így elidegenítheti az európai szövetségeseket” – írta a lap. Emlékeztettek, hogy voltak már látványos akcióik az ukránoknak, ezek közül kiemelkedik az orosz szárazföldi területeket az elfoglalt Krímmel összekötő kercsi hídon történt robbanás. Emellett volt több, az ukrán határhoz közel, orosz oldalon fekvő Belgorodot elérő támadás, de olyan is, amely Moszkvához közeli területet érintett, olajfinomítók ellen is rendszeresen történtek szabotázsok. Olyan hírek is voltak korábban, hogy a rendszerrel szemben álló orosz partizánok hatoltak be szárazföldön is orosz területre.

De egy ukrán reguláris katonák által végrehajtott szárazföldi támadás, települések elfoglalása egészen új szint, márpedig ez megtörtént, és nagyon úgy tűnik, hogy az orosz erők harmadik napja nem képesek ezt felszámolni. Közben az orosz állami sajtó – országon belül az állam közvetlen vagy közvetett kontrollján kívül eső sajtó lényegében nem létezik – Ukrajna „kapituláció előtti, kétségbeesett akciójaként” tálalja a történteket.

De mire jó egy ilyen támadás?

Egyelőre találgatnak Nyugaton is, de a legkézenfekvőbb feltételezés, hogy ezzel arra kényszerítik az Ukrajnában támadó oroszokat, hogy vonják el erőiket a frontnak arról a szakaszáról, ahol most a legnagyobb a nyomás az ukránokon. Donyeck megyében Toreck térsége, de Harkiv megye keleti részénél, a 2022 szeptemberében az orosz megszállás után visszafoglalt Kupjanszk térsége körül is ez a helyzet, bár az látszik, hogy nagy áttörésre az oroszoknak sincsen kapacitásuk. Az orosz védelmi minisztérium el is ismerte, hogy a betörés nyomán erőket csoportosított át Kurszk megyébe – írta a BBC.

„Nem hivatalos információim szerint Sziverszk felől vontak el katonákat, hogy átcsoportosítsák őket Kurszkba” – számolt be Mihajlo Zsirohov a YouTube-csatornáján. Az ukrán katonai szakértő szerint ezzel tulajdonképpen egyik célját az akció már bizonyosan teljesítette.

Ha Zelenszkij nem is, de az ukrán elnöki hivatal tanácsadója megszólalt a kurszki támadással kapcsolatban. Mihajlo Podoljak szerint az akcióval Ukrajna erősíti pozícióit az Oroszországgal később indítandó tárgyalásokon. A politikus azt is megjegyezte, hogy a terület az orosz társadalom egyfajta laboratóriumává válik, amely megmutatja, hogy valóban csak a Kreml tehet-e a háborúról, elnyomva az orosz társadalmat, vagy a társadalom valójában támogatta Ukrajna megtámadását. Podoljak szerint előbbi esetben az ukrán hadsereget virágokkal kellene fogadniuk a helyieknek, de nem hiszi, hogy ez megtörténik, ami bizonyítja, hogy az orosz társadalomnak igenis van felelőssége és szerepe Putyin rezsimjének működtetésében.

Az orosz fél reagált Podoljak kijelentésére: „Minket nem lehet megijeszteni. […] Az orosz fél (így a fegyveres erők is) teljesítik a főparancsnok által kitűzött feladatokat – lépésről lépésre megszabadítják az orosz földeket a náci pestistől” – idézte az ukrán Rtvi az orosz parlament védelmi bizottságának elnökhelyettesét. Andrej Kraszov szerint „az ellenséget szétzúzzuk, a földünket megszabadítjuk a mocsoktól, amely a békés lakossággal akart harcolni.” Kraszov harcias szavai azonban mégiscsak arról tanúskodnak, hogy érzékeny ütést kapott az orosz hadvezetés, elvégre 30 hónappal azután, hogy Ukrajna ellen Oroszország megindult, néhány napra tervezve a teljes katonai akciót, most Oroszország területén lévő falvak felszabadításának szükségességéről kell beszélnie.

Podoljak szerint az oroszok valójában nem állnak készen egy igazán széles fronton zajló harcra,

erőiket olyan mértékben az Ukrajna elleni újabb támadásokra koncentrálták, hogy saját országuk védelmére nem maradtak érdemben egységeik.

„Nem értik, hogy a háború, amelyet villámháborúnak gondoltak, már két és fél éve zajlik és bizonyosan nem Oroszország feltételei szerint ér véget. Ez még csak a kezdet, Oroszországnak éreznie kell, mit jelent a háború. Most a határ mentén legalább érzik. Nem értik, hogy lehetséges ez, hogy most nekik kell menekülniük. De hát maguk támadtak a mi országunkra, maguk azok, akik két és fél éve rakétákkal, drónokkal támadják a földünket. Maguk irtották ki emberek tízezreit” – üzente Podoljak Oroszországnak.

A gázszállítás Achilles-sarka?

A hírekben megemlítik az állítólag elfoglalt települések között Szverdlikovót is. Az alig ötszáz fős faluról lakóin kívül talán kevesen hallottak, kivéve a gázszállításban jártas szakembereket, ami jelzi is, miben áll a jelentősége. Alig 8 kilométerre onnan áll egy mérőállomás és a vezeték, amelyen keresztül Ukrajnán át megy az Európába tartó orosz gáz, amelynek jelenleg ez az egyetlen útvonala – írta Facebook-posztjában Szergej Vakulenko.

A Carnegie Intézet berlini központjának munkatársa szerint az állomás ukrán ellenőrzés alá kerülhetett, legalábbis ezt sejteti, hogy az onnan alig három kilométerre lévő – azaz az állomáson túl, a határtól beljebb fekvő – Gogolevka szintén ukrán kézre került. Igaz, a Meduza.io szerint itt érdemi tüzérségi támadást fejtettek ki az orosz erők.

„Véletlen? Nehéz megmondani, de ez akár alkalmat adhat a Gazpromnak arra, hogy fors majort jelentve leállítsa a szállítást. Vagy valaki szeretné, hogy a Gazprom így tegyen. Lehet, hogy ez az ukrán gáztranzithálózat üzemeltetőjének jön jól. De lehet véletlen egybeesés is.” Vakulenko felveti, hogy esetleg ezzel rá akarják bírni az egyes európai államokat, hogy álljanak el az orosz gáztól, „ha már maguktól ehhez nincs elég akaraterejük” – írta.

Azt csak három nap késéssel, napi adatokat összesítve lehet megtudni, hogy mennyi gáz áramlik át ezen a ponton, az viszont mérhető volt a szlovák–ukrán határnál óránként érkező adatokból, hogy a támadás másnapján 10 százalékkal csökkent a nyomás. Ez önmagában nem jelentős, más oka is lehet, de ha valóban Ukrajna kezén van és tartósan úgy is maradna az állomás, az kérdéseket vethet fel az Oroszországnak továbbra is fontos bevételt jelentő gázszállítás közeljövőjével kapcsolatban.

Eszkaláció helyett egyelőre dörgedelmes posztolás megy

Miközben Putyin lekicsinylően beszélt az ukrán akcióról, jóval nagyobb jelentőséget tulajdonított neki Dmitrij Medvegyev. Az egykori kormányfő, két putyini ciklus között afféle átmeneti elnökként szolgált politikus, jelenleg a nemzetbiztonsági tanács alelnöke a Kreml liberálisabb arcaként indult, majd politikai súlyát vesztve a háború kezdetétől Telegramon közölt bejegyzéseivel a háború héjáinak leghangosabb szószólója lett.

„Ettől kezdve a rendkívüli katonai hadművelet nyíltan területen kívüli jelleget ölthet. Most már nem csupán saját területeink visszaszerzéséről és a nácik megbüntetéséről van szó. Tovább lehet és kell is haladni a még létező Ukrajna földjein. Odesszáig, Harkovig, Dnyepropetrovszkig, Nyikolajevig. Kijevig és tovább” – sorolta a be nem vett ukrajnai városokat Medvegyev a Telegram-csatornáján. Szerinte azzal, hogy „a banderisták terrorista operációja” Oroszország területét érte, minden tabu ledőlt, Oroszországnak senkire sem kell tekintettel lennie, amikor megfogalmazza, hogy milyen katonai céljai vannak Ukrajnával szemben.

Igaz, az ukránok kiirtásáról, az atomfegyver bevetéséről korábban is író Medvegyevnél eddig sem látszott, hogy lennének előtte tabuk. Azonban ukrán oldalon is ledőlt egy tabu azzal, hogy reguláris szárazföldi erői, ha a háború méreteihez képest kis mértékben is, de megjelentek Oroszország területén.