Az eddigi legnagyobb rakétatámadást indította Oroszország Ukrajna ellen

A háború eddigi legnagyobb rakéta- és dróntámadását hajtotta végre Oroszország Ukrajna ellen hétfőn, és a támadások folytatódtak kedd reggelre virradóra is. Az ország csaknem minden megyéjét célozták a hiperszonikus Kinzsal rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal végrehajtott akcióban. A CNN szerint hétfőn hét ember meghalt, csaknem félszázan megsebesültek, lakóházak semmisültek meg, kedden csak Zaporizzsjából három halálesetet jelentett a megye kormányzója. A támadások célpontja elsősorban a civil infrastruktúra, főként az áramhálózat volt. Áramkimaradások voltak Kijevben is. Az ukrán energetikai miniszter, Herman Haluscsenko szerint a rendszer kritikus állapotban van, az áramellátás biztosítása akadozik, ez a városokban a vízellátásra is kihat, áram híján a szivattyúk működtetése sem folyamatos. Ukrajna a korábbiaknál is nehezebb ősz és tél elé nézhet.

„Néhány polgári objektumot kazettás bombával támadt a terrorista állam” – jelentette ki az ukrán elnök az orosz támadásról szóló hétfő esti üzenetében. Volodimir Zelenszkij szerint ez is megnehezíti a helyreállítást, mivel a tűzoltók munkájának megkezdése előtt aknamentesítőknek kell felderíteniük a helyszíneket. Az elnök közölte: a hétfői támadást Oroszország 127 rakétával és 109 drónnal hajtotta végre – ami az Oroszország által Ukrajna ellen két és fél éve indított háború legnagyobb összehangolt támadását jelenti. Igaz, az ukrán légvédelemért felelős parancson, Mikola Olescsuk szerint ebből 102 rakétát és 99 drónt leszedtek az ukrán erők.

A kedd hajnali támadás elleni védekezésről beszámolva Olescsuk közölte: öt cirkálórakétát semmisítettek meg, amiket orosz területről, Volgográd megyéből indították Tu-95MC stratégiai bombázókról- Emellett 60 drónt is lelőttek.

Oroszország a támadás tényét elismerte, de azt állította, hogy kizárólag katonai célpontokat, illetve az ukrán hadiipar ellátásáért felelős infrastruktúrát lőtte. Ezt is válaszcsapásnak nevezte, mondván, Ukrajna oroszországi civil infrastruktúrát támad.

Dnyiprótól Kárpátaljáig orosz drónok és rakéták

Hétfőn Kijevben valamint Odessza, Vinnica, Zaporizzsja, Kremencsuk, Dnyipro, Hmelnickij, Kropivnickij és Krivij Rih, Lviv, Rivne és Ivano-Frankivszk megyékben voltak robbanások a Reuters szerint. A helyi hatóságok robbanásokról számoltak be az északnyugati Luck városában, ahol egy lakóház is megsérült. Az oroszok Kárpátalját is támadták. Viktor Mikita kormányzó hétfő délelőtt megosztott egy videót, amin az látható, hogy az ukrán fegyveres erők 650. számú kárpátaljai különálló légvédelmi géppuskás zászlóalja egy teherautóra szerelt géppuskával lő egy orosz robotrepülőgépre, amit egy légvédelmi rakéta is eltalált.

Kedden is országszerte légiriadót rendeltek el, éjszaka drónok, reggel rakéták érkeztek Ukrajna légterébe délről és északról is. Több helyről jelentettek robbanást, Kijev és Szumi felett is semmisítettek meg orosz rakétákat. Jelentések szerint kedd délelőttre rakéták nem, kizárólag Shahed-drónok maradtak ukrán légtérben.

Moszkva tehát Ukrajna hátországával szemben is fokozza a nyomást – ami egyébként kérdésessé teszi a magyar kormány augusztus 20-án életbe lépett rendeletének megalapozottságát, amely szerint az Ukrajna nyugati részéből érkezettek a továbbiakban nem jogosultak segítségre, mivel nem háborús területről jöttek. (A módosítással főleg a kárpátaljai magyar romák jártak rosszul, a Kocson működő menekültszállásról kitessékelt családokról itt nézheti meg videónkat.)

Kijevben az energiaellátás infrastruktúráját is támadták, 20 lakóház is megsérült. Találat érte Kijev közelében egy vízi erőmű gátját is. Ez a szakértők szerint rakétákkal, külső támadással nem semmisíthető meg, így a fővárost nem fenyegeti az áradás veszélye. Herszon alatt tavaly nyáron az oroszok megsemmisítették a Dnyeperen lévő erőműrendszer déli pontján fekvő gátat, ám azt belülről robbanthatták fel. Az orosz propagandaoldalak írnak ugyan arról, hogy a vízi erőmű megsemmisíthető lenne rakétákkal, a dezinformáció elhárítására létrehozott hivatal vezetője, Andrij Kovalenko szerint azonban ez nem igaz. Ehhez akár húsz alkalommal is ugyanazon a ponton kellene eltalálni a gátat – írta az Unian.

Kijevben azonban így is komoly áramkimaradások voltak és a Dnyeper jobb partján, a város nyugati felében helyenként a vízellátás is akadozott, írta a Telegramon Vitalij Klicsko polgármester.

Az orosz támadás után az ukrán védelmi miniszter közölte: Ukrajna már a válaszcsapást készíti elő. Rusztem Umerov szerint ezt saját gyártmányú eszközökkel fogják végrehajtani, ugyanakkor megjegyezte, hogy szükség lenne a nagyobb hatótávolságú tüzérségi képesség növelésére és arra, hogy az országba fegyverszállítmányokat küldő nyugati államok feloldjanak minden korlátozást, lehetővé téve ezzel, hogy a fegyvereikkel célba vehessenek orosz területeken lévő katonai objektumokat is.

Lukasenko Putyint segítve erőket von össze Csernobil közelében

A hétfőn kezdődött orosz támadás órákkal azután indult, hogy Ukrajna felszólította a Moszkvával szövetséges Belaruszt, hogy maradjon ki a háborúból, amelybe a jelek szerint Oroszország közvetlenül is bevonhatja a 30 éve Alekszandr Lukasenko által vezetett országot.

Az elmúlt két hétben ugyanis Belarusz hadgyakorlat álcája alatt erőket vont össze az ukrán határnál – állítja az ukrán külügyminisztérium. „Felhívjuk a belarusz vezetés figyelmét, hogy ne kövessen el saját országára nézve tragikus hibát Moszkva nyomásának engedve. Hagyjon fel a barátságtalan lépésekkel és vonja vissza az ukrán határ közeléből csapatait olyan távolságba, amelyek meghaladják az országban lévő tüzérségi rendszerek hatótávolságát” – áll az ukrán külügy Telegramon posztolt közleményében. Belarusz az ukránok információi szerint rakétarendszereket, páncélosokat, légvédelmi eszközöket, és részben a Vlagyimir Putyin elleni lázadás után Belaruszba távozott egykori Wagner magánhadsereg volt katonáiból álló csapatokat vont össze a belarusz-ukrán határnál, Homel megyében. Ennek legközelebbi pontja alig 12 kilométerre esik a csernobili atomerőműtől, így az 1986-ban felrobbant blokk nukleáris anyagától a külvilágot óvó betonszarkofágtól és az arra 2016-ban épített acélkupolától.

Minszk segít a Kremlnek, de közvetlenül nem harcol

A nukleáris baleset miatt lakhatatlan, szennyezett terület – amely részben átnyúlik Belaruszba is – önmagában is veszélyes terep lenne harcok esetén, a 4-es reaktor sérülése nélkül is. Az erdőtüzek radioaktív hamut vihetnek a légtérbe, ami ellen békeidőben is óvni kellett a területet, de ez a kockázat esetleges harci eseményekkel súlyosan megnövekedne.

Azt nem tudni, valójában mire készül Belarusz: 2022. február 24-én átengedte az orosz csapatokat a belarusz-ukrán határon, hogy elfoglalják Kijevet. A csekély ukrán ellenállásra építő terv kudarcot vallott, a főváros ukrán kézen maradt, március végére a környékéről is visszahúzódtak Belarusz felé az orosz erők. Azóta onnan nem is indítottak támadást.

Az erők mostani összevonása több potenciális forgatókönyvet sejtet. A legkézenfekvőbb, hogy átcsoportosításra kényszerítse az ukrán erőket, amelyek Kelet-Ukrajnában Donyeck megyénél nehéz helyzetben vannak, az oroszországi Kurszk megyében viszont újabb településeket foglalnak el, az ukrán katonai vezetés szerint ezer négyzetkilométert ellenőriznek. A kényszerű átcsoportosítás értelemszerűen vagy a donyecki, vagy a kurszki fronton gyengítené az ukrán erőket. (A kurszki akcióval az ukrán erők részben azt akarták elérni, hogy az orosz erők Donyeck megyéből hozzanak át erőket, ez azonban nem történt meg, Moszkva enélkül számolná fel az ukrán betörést, három hete eredménytelenül.)

A másik lehetőség egyelőre kevésbé valószínű, nevezetesen, hogy a belarusz hadsereg tényleg támadást indítana Ukrajna felé. Ilyet eddig Belarusz nem tett, saját katonái nem vettek részt az Ukrajna elleni orosz invázióban. A Lukasenko-rezsim irányítása alatt élő ország ezzel minden korábbinál komolyabban, közvetlen harcoló félként vonódna be a háborúba. A hatalmát diktatorikus eszközökkel védő belarusz elnöknek négy éve megingott a helyzete az elcsalt elnökválasztás utáni több százezres tiltakozási hullám alatt, de Oroszország jóváhagyásával végül, erőszakot is bevetve felülkerekedett, az ellenzéket börtönbe és külföldre kényszerítette, és a civil ellenállás legkisebb jelére ma is beveti a hatóságokat. Eddig azonban igyekezett kimaradni a háborúban való közvetlen részvételből.

Ukrajna jelezte, hogy amennyiben támadás éri Belarusz felől, az ott állomásozó csapatok az ukrán erők célpontjává válnak. Kérdés persze, mekkora kapacitása van erre az ukrán hadseregnek, amelynek figyelmét leginkább Oroszországnak áll érdekében Belarusz felé terelni. Igaz, eddig Putyin nem forszírozta nyilvánosan, hogy Belarusz vállaljon közvetlen szerepet a háborúban.

Lukasenko még augusztus 18-án védelmi kényszerrel indokolta a 9,6 milliós posztszovjet köztársaság hadseregének harmadát (12-16 ezer katonát) érintő csapatösszevonást, arra hivatkozva, hogy Ukrajna 120 ezer katonát állított fel a belarusz határ közelében. Ukrajna már akkor attól tartott, hogy az orosz-belarusz erők – amelyek szükség esetén lényegében a Kreml irányítása alá vonhatók össze az Orosz-Belarusz Szövetségi Állam keretében – támadást indítanának Ukrajna ellen. A belarusz elnök azonban azt nyilatkozta, hogy ezután kölcsönösen visszavonták erőiket a felek, csak azokat hagyva a határ közelében, amelyek a háború kezdetén is ott állomásoztak. Lukasenkónak nyilatkozatában egy szokatlanul békülékeny, akár Moszkva felé is kritikaként értelmezhető mondat is volt. Moszkva ugyanis az ukrán vezetés és a társadalom „nácitlanítására” is hivatkozva indította meg két és fél éve az inváziót, Lukasenko viszont most azt mondta: Ukrajna már meghaladta a nácitlanítást. „Nincsenek már ott ezek a nackók. Nácitlanítva van már Ukrajna. Maradt persze még néhány nackó, de ezek már nincsenek a fő áramban”.

Ehhez képest az ukrán katonai vezetés szerint a helyzet továbbra is változatlanul feszült a határszakaszon. Az ukrán határőrség parancsnoka, Andrij Demcsenko ugyanakkor elismerte, a hírszerzés nem látta jelét annak, hogy a belarusz oldalon lévő erők aktív akcióra készülnének – írta az RBK-Ukrajina.

Jevhen Mahda ukrán politológus szerint sem valószínű, hogy a belarusz reguláris erők betörnének Ukrajnába. „De egy orosz speciális egység belarusz egyenruhában végrehajtott, esetleg belarusz erőkkel megtámogatott akcióját el tudom képzelni, amelynek célja például a rivnei vagy a csernobili atomerőmű elfoglalása” – idézte őt a litván LRT orosz nyelvű kiadása.