Dmitro Kuleba a Telexnek: A magyar–ukrán viszonyban minden probléma az orosz agresszióra vezethető vissza

Amikor sikerült tető alá hozni a gabonaszállításról szóló megállapodást a Fekete-tengeri orosz flotta blokádja idején Oroszországgal, akkor azt mondta, megünnepli egy szivarral. Most, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel lefolytatott tárgyalása után van oka ünnepelni?

Az interjú előtt épp rágyújtottam egyre. Rá szoktam gyújtani minden esetben, amikor van erre jó alkalom, és ma nagyon jó beszélgetésünk volt, nagyon nyílt és őszinte. Sikerült eloszlatnunk a köztünk lévő viszonyban fennálló kételyeket.

Szijjártó Péter az őt ért fenyegetésről számolt be az út előtt.

Igen, természetesen erről a fenyegetésről értesültünk. És arról is, hogy Magyarországon valamelyik politikus, nem emlékszem a nevére, azt mondta, hogy ha Ukrajna szétesik, akkor bejelenti igényét Kárpátaljára. Ilyesfajta radikális kijelentések mindkét oldalon jelen vannak. Minden országnak megvan a maga belpolitikai helyzete, minden országban elhangzanak különböző kijelentések, de nem engedhetjük meg, hogy ezek megzavarják a mi kétoldalú kapcsolatainkat.

Volt most olyan kijelentés, amelyet ön eddig még nem hallott Szijjártó Pétertől?

Itt mondta ki először, hogy a kisebbségekről szóló törvényben elfogadott változtatások megállították azt a negatív spirált, amely eddig jellemző volt az ukrán–magyar kapcsolatokra. Fontos volt az is, hogy hangsúlyozta Ukrajna területi egysége és szuverenitása melletti kiállását.

Nem lát ellentmondást a területi integritásról, a szuverenitásról szóló támogató nyilatkozat és a között, hogy a magyar kormány szerint a nyugati fegyverszállítmányok csak elnyújtják a háborút, ezért tárgyalni kell Oroszországgal?

Vannak ellentétek annak megítélésében, hogyan érhetjük el a békét, de egyetértünk Ukrajna területi egységének, szuverenitásának fontosságában.

Miközben Szijjártó Péter szerint a megoldás nem a harctereken születik, ott csak pusztítás van, ezért a békepártiság jegyében tárgyalni kellene Oroszországgal.

Itt valóban van közöttünk véleménykülönbség: szerintünk Oroszországot csak a harctéren elért eredményekkel lehet arra kényszeríteni, hogy érdemben tárgyalhassunk. Ha enélkül ülnénk tárgyalóasztalhoz, akkor Oroszország csak időt nyerne, amit felkészülésre használna fel, hogy még nagyobb lendülettel folytassa a harcot.

Nyugaton és Ukrajnában is minősítették már Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter nyilatkozatait oroszpártiaknak. Egyetért ezzel a jelzővel?

Ha ez beigazolódna, az nagy bajt jelentene az EU-nak és Magyarországnak is. De én úgy gondolom, hogy ők magyarpártiak. Ha oroszpártiak lennének, akkor Péter a mostani találkozón nem jelentette volna ki, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

Szijjártó Pétertől a sajtótájékoztatón megkérdezték, támogatja-e Ukrajna EU-s csatlakozását. Ő erre azt felelte, hogy „Sok vitánk van abban Brüsszelben, hogy hogyan nézzen ki az EU a jövőben. Ezeket a vitákat meg kell vívnunk, hogy megalapozott döntést hozhassunk.” Ön ezt igennek értelmezte?

Igen. Magyarországnak megvannak a saját bonyolult kapcsolatai az EU-val. Elmondtam Péternek: Nézd, ti tagjai vagytok ennek a nagy európai családnak, mi szintén szeretnénk a része lenni. De azok a viták, amelyek köztetek vannak, nem kell, hogy befolyásolják a mi egymás közötti kapcsolatunkat.

Biztonságpolitikai, gazdasági szempontból, az ukrajnai magyarok szempontjából világos, hogy Ukrajna EU-tagsága egybeesik Magyarország stratégiai érdekeivel. Hogy a sajtótájékoztatón Péter ezzel kapcsolatban nem mondhatott annál többet, mint amit elmondott, annak valószínűleg belpolitikai okai vannak. De biztos vagyok benne, hogy tisztában van a mi EU-s tagságunk fontosságával.

És Ukrajna esetleges NATO-tagságával?

A NATO-tagsággal kapcsolatban az ukrán fél megfogalmazta álláspontját, a magyar fél ezt nem kommentálta. De fontos, hogy 2017-ben Magyarország, személyesen Orbán Viktor kifejezetten támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását. Hogy most a külügyminiszter miért nem kommentálta, azt tőle kellene megkérdezni, de sokkal fontosabb, és ezt külön is szeretném kiemelni, hogy Magyarország nem blokkolja a közeledést, és Magyarország részt vesz azokban az újonnan alakult Ukrajna–NATO formátumú tárgyalásokban, amelyek folyamatban vannak.

A magyar kormány szerint az Oroszország elleni szankciók nem hoztak eredményt.

Az Oroszország elleni szankciók működnek, hatnak. Azonban, ha nem zárjuk be a kiskapukat, amelyekkel a szankciók kijátszhatók, akkor valóban kevéssé lesznek hatékonyak. Megjegyzem, bármilyen kijelentések is hangzottak el a magyar kormánytól, mégis támogatta mind a tizenhárom szankciós csomagot. Márpedig ezek elég fájdalmasak Oroszországnak.

Ugyanakkor nem titok, hogy Budapest és Kijev egészen másképp ítéli meg az oroszországi atomipart. A Roszatom elleni szankciók lehetőségére ra gondolok, hiszen a cég jelentős bevételt biztosít az orosz költségvetésnek. Magyarország szerint a Roszatomnak nincsen alternatívája, szerintünk lenne.

És az orosz kőolajnak van alternatívája? Szijjártó Péter megköszönte, hogy Ukrajnán keresztül a tranzit zavartalanul halad.

Az olajvezetékkel valóban az a helyzet, hogy nincsenek alternatív olajszállító útvonalak Magyarország és általában Közép-Európa felé. Erre megoldást kell találni, és fokozatosan feladni az orosz olajtól való függőséget.

Lát ilyen magyar szándékot?

Mi érintettük ezt a kérdést, beszéltünk arról, hogyan tudna Ukrajna együttműködni a Mollal a magyar energetikai érdekek figyelembe vételével.

Ez mit jelent?

Erről nem mondhatok többet, álláspontunkat kifejtettük a megbeszélésen. Úgy vélem, Magyarországnak is érdeke, hogy ne egyetlen forrástól függjön, bárhol is legyen az a forrás.

A kisebbségi törvény módosítása óta a magyar kormány kifogásainak fókusza mintha általánosságban az ukrajnai korrupcióra is helyeződött volna.

A mostani tárgyaláson semmilyen kifogás nem hangzott el a korrupcióval szemben. Másrészt elhangzott az, hogy a problémás kérdések megoldásához mindkét félnek jóhiszeműen kell hozzáállnia, ezen dolgozunk.

Miért nem évekkel ezelőtt módosított a kisebbségi törvényen Ukrajna? Ez elejét vehette volna a vitáknak.

Ukrajnában, ahogy Magyarországon is, van egy adott politikai helyzet. Ahogy Magyarországon vannak politikai erők, amelyek ukránellenes nyilatkozatokat tesznek, akkoriban nálunk is voltak olyan politikai erők, amelyek a törvényt abban a formában akarták életbe léptetni. De ne feledkezzünk meg egy dologról: Szijjártó Péter azt mondta, 2015-ben kezdődtek a viták. Csakhogy ez egyenes következménye a 2014-es eseményeknek, amikor Oroszország Ukrajnára támadt azzal az ürüggyel, hogy védelmet kell nyújtania az orosz nyelvű lakosságnak.

Ezután az ukrán társadalom akkor nagyon érzékenyen reagált a nyelvi kérdésre és annak politikai felhasználására. Tehát tulajdonképpen azok a viták, amelyekkel magyar–ukrán viszonyban küzdünk és azok a problémák, amelyeket meg akarunk oldani, valójában az orosz agresszió következményei. De elindultunk azon az úton, amelyen ezek a viták rendezhetők.

Az orosz oldalon megsemmisült – vagy megsemmisített – Il-76-os szállítógép lezuhanásáról kapott már Ukrajna pontosabb információt? Van bizonyíték arra, hogy valóban 65 ukrán hadifogoly volt a gépen?

Erről továbbra sem tudunk biztosat. Az mindenesetre furcsa, hogy csupán öt holttestet szállítottak el a helyszínről. Hogy lehet, hogy ők megmaradtak, a többi holttest meg elégett? Ezzel együtt a tárgyalások nem szakadtak meg, Ukrajna továbbra is dolgozik a fogolycseréken.