Csak kérdőjelek vannak az orosz szállítógép megsemmisülése körül

Egyre több a kérdés annak az orosz szállítógépnek a lezuhanása körül, amely az Ukrajnával határos Belgorod megyében lévő Jablonovo mellett semmisült meg szerdán. Videófelvétel is készült róla, már a gép zuhanása közben:

A felvételen a 20. másodpercben látható az égen egy füstfelhő – ez indokolhatja, miért vette elő a felvétel készítője a telefonját. Mire bekapcsolta a kamerát, a gép már elhagyta azt a pontot, ahol a távolabbi füstfelhő volt látható, és már csak néhány másodpercnyire volt a becsapódástól.

A hírről Ukrajnában először az Ukrainszka Pravda számolt be, névtelen forrásra hivatkozva megjegyezve, hogy az ukrán félnek köze van a megsemmisítéshez.

Kijev mégsem állítja, hogy leszedte a gépet

Miután az orosz állami Ria Novosztyi úgy számolt be a történtekről, hogy a gépen 65 ukrán hadifogoly is volt három kísérő és a hatfős személyzet mellett, az ukrán portál módosított a korábbi szövegen, és kivette belőle azt a részt, amely szerint a gép megsemmisülésében az ukrán hadsereg szerepet játszhatott. A változtatást a lap jelezte is: „Az anyag korábbi verziójában az Ukrán Fegyveres Erőkben lévő forrásra hivatkozva az állt, hogy a gép lezuhanásához az Ukrán Fegyveres Erőknek közük van. Ugyanakkor lapunk másik forrása ezt nem erősítette meg.”

A fenti videót közölte az orosz Ria Novosztyi is, bár a kettő között van egy apró, de talán nem lényegtelen eltérés: az orosz verzióban a képen kicsit nagyítottak, a felvétel egy része így nem látható, így az a fentebb már említett füstfelhő sem, amely felé a kamera fordul. (Abban a verzióban a felvétel készítőjének a hangja sem hallatszik. A nő egyébként rémülten azt mondja: „Ljonya, egyenesen rátok [esik]! Őrület!”)

Az ukrán hírek eleinte arról szóltak, hogy az oroszok az Il-76-os gépen Sz-300-as rakétákhoz szállíthattak alkatrészeket. Ezek a rakéták – sok egyéb tüzérségi eszköz mellett – nagy fenyegetést jelentenek Ukrajnának, hatótávolságuk a 200 kilométert is eléri, és 10 kilométer magasságig is feljutnak, elfogórakétaként is szolgálnak. A gép megsemmisítése ebben az esetben az ukrán fél szempontjából valóban sikerként lett volna elkönyvelhető.

Az ukrán hírszerzéstől arról is beszéltek, hogy a gépre öt magas rangú katonai vezetőnek kellett volna felszállnia, de az utolsó pillanatban ezt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta, alternatív közlekedési eszközöket kínálva a VIP-katonáknak.

Az ukrán védelmi minisztérium nem ismerte el, hogy lelőtték volna a gépet, egyelőre vizsgálják az esetet. Az ukrán vezérkar azonban szerdán közleményt adott ki, ami szerint „továbbra is folytatja a szállító járművek megsemmisítését és a légtérellenőrzést a terrorveszély elhárítása érdekében, beleértve a Belgorod-Harkiv irányt is”.

Az ukrán haderő érintettségét közben azonnal elkezdték emlegetni az orosz források. Az orosz parlament védelmi bizottságának vezetője egyenesen arról beszélt, hogy Ukrajna Patriot rakétával semmisítette meg a gépet, vagy IRIS-szel – azaz ezzel azt sugallta, hogy Ukrajna amerikai vagy német szállítmányból kapott fegyvert vetett be Oroszország területén. Súlyos állítás, de bizonyíték nincsen rá – jegyezte meg a BBC Andrej Kartapolov nyugalmazott vezérezredes és korábbi védelmiminiszter-helyettes nyilatkozatáról.

Az orosz külügyminisztérium közleménye pedig már azt állította, hogy Ukrajna annak tudatában semmisítette meg a repülőt, hogy a gépen ukrán hadifoglyok voltak. „A történtek újfent rámutatnak a kijevi neonáci diktatúra lényegére. Főnökeinek semmit sem számít az emberi élet. Az embereket csak felhasználható anyagnak tekintik, és nyugati gazdáik utasítására készek megölni őket a nyugatról kapott fegyverekkel” – idézte az Izvesztyija az orosz álláspontot.

Lett volna fogolycsere?

Moszkva szerint egy szerdán esedékes fogolycserére szállították volna a gépen lévő ukrán foglyokat. Az ilyen fogolycseréknél azonban kölcsönösen információt cserélnek a felek a szállításról, épp azért, hogy az biztonságosan menjen végbe. Ilyen értesítést Ukrajna a géppel kapcsolatban állítólag nem kapott. Igaz, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője azt elismerte, hogy szerdára valóban volt tervben fogolycsere, amely végül nem történt meg.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország felelőssége lett volna, hogy „az elért megállapodások értelmében biztosítsa az ukrán katonák biztonságát”, a tájékoztatás hiánya pedig arra utal, hogy „Oroszország szándékosan veszélyeztette a hadifoglyok életét és biztonságát”. A gépen éppúgy lehettek rakéták, ahogy emberek is – ismerte el az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviseletében Andrij Juszov.

Az orosz parlament külügyi bizottságának vezetője szerint a megsemmisült gép mögött nem sokkal egy másik is repült, fedélzetén 80 ukrán hadifogollyal, az a gép azonban még időben visszafordult.

Kartapolov szerint a történtek után is tervben van a fogolycsere. „Oroszország az ördöggel is kész tárgyalni” az Ukrajnában lévő orosz foglyok érdekében – idézte a korábbi védelmiminiszter-helyettest az Rbc.ru. (Kartapolov egyébként az orosz hadsereg vezérkari főnökének helyettese is volt 2014-ben, amikor az orosz katonai támogatást élvező donyecki szeparatisták területéről indított rakéta megsemmisítette a Malaysia Airlines gépét, fedélzetén 298 emberrel. A vezérezredes volt az első, aki orosz részről annak idején nyilatkozott az ügyben, amelyben felelősségét az orosz fél a mai napig nem ismeri el.)

Hol vannak a holttestek?

Miközben Ukrajna láthatóan visszavett az érintettségéből szóló hírekből, tény, hogy egyelőre Oroszország nem mutatott fel bizonyítékot arra, hogy a gépen 74 ember lett volna, köztük 65 ukrán hadifogoly. Az Ukrainszka Pravda arról írt, hogy az orosz hír alapján 74 halott ellenére csak öt holttestet szállítottak át a belgorodi hullaházba. Az ukrán hírszerzés értesülései szerint a katasztrófavédelmiseket sem engedték a helyszín közelébe. Igaz, Belgorod megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov első bejegyzése arról szólt, hogy a nyomozók és a katasztrófavédelmisek is a helyszínen vannak.

Az orosz fél nem hivatalosan nyilvánosságra hozta a 65 halott hadifogoly nevét. A lista az orosz állami RT vezetője, az orosz állami propaganda meghatározó embere, Margarita Szimonjan Telegram oldalán jelent meg.

Ehhez képest az orosz ellenzéki Ilja Ponomarjov, egykori orosz parlamenti képviselő egy posztjában arról ír, hogy a listán 17 olyan ember neve van, akiket egy korábbi fogolycsere során az oroszok már átadtak Ukrajnának. (Ponomarjov 2016 óta él Ukrajnában, ahol állampolgárságot is szerzett.)

Ponomarjov értesülését azonban egyelőre senki nem erősítette meg. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának nevében Andrij Juszov azt mondta, hogy a listát nem kommentálják, amíg hivatalosan meg nem kapják. A „propagandisták különféle listáit” nem tekinti érdemi közlésnek.

A harctéren túl az információs háború is folytatódik

Arról, hogy a gépen lehettek egyszerre rakéták és emberek is, Juszov azt mondta: „Bármi elképzelhető, nem lehet kizárni akár a tudatos provokációt sem, ahogy azt sem, hogy ukrán hadifoglyokat élő pajzsként használtak fel a rakétarendszerek szállításához, amellyel utána ukrán városokat semmisítenek meg” – mondta. Furcsának találta azt is, hogy a gép az orosz állítások alapján csak harmadrészt volt megtöltve, ebben az esetben nem kézenfekvő egy ekkora gép használata. Juszov ezzel arra utalt, hogy a gép többi részében bőven lehetett hely rakétáknak is.

A hírszerzési főigazgatóság nevében nyilatkozva Juszov hozzátette azt is, hogy az Il-76-tal egy időben egy AN-26-os és egy AN-72-es gép is a közelben volt, azaz két nagy teherszállító gép, ami az ukrán fél szerint erősíti a gyanút, hogy az oroszok valóban katonai eszközöket szállítottak a térségbe.

Hogy foglyokkal vagy anélkül, és hogy a gép megsemmisülése baleset volt-e vagy ukrán katonai akció, az egyelőre nem deríthető ki.

Szerda esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, tájékoztatást kért a belgorodi repülőgép-szerencsétlenséggel kapcsolatban, mindent megtesznek, hogy megismerjék a tényeket, és ragaszkodni fognak a nemzetközi vizsgálathoz is. „Nyilvánvaló, hogy az oroszok szórakoznak az ukrán foglyok életével, hozzátartozóik érzéseivel és társadalmunk érzelmeivel”.

Az a háborús helyzetben azonban bizonyos, hogy Zelenszkij felszólításának egyelőre lehetetlen érvényt szerezni, ezt Moszkva is egyértelművé tette: Oroszország kérésére ugyanis csütörtökön – magyar idő szerint este 9-kor – összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassák a repülőgép ügyét. Azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) orosz képviselője, Alekszandr Lukasevics azt mondta: sem az EBESZ-t, sem az ENSZ-t nem hívta meg Oroszország a repülőgép ügyének kivizsgálására. „Minek is tennénk? Kit hívnánk? Azokat, akiket megfertőzött ez az ukrán-nyugati méreg? Nem, ezen gondolkodni sem érdemes”.

Már több mint 2500 hadifoglyot cseréltek ki

Hadifogolycsere legutóbb január 3-án volt, akkor 230 ukrán hadifogoly térhetett haza, cserébe 248 orosz fogolyért. Ez volt a legnagyobb, egyszeri alkalommal lebonyolított csere. Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háború kezdete óta 48 cserét bonyolítottak le, ennek során 2598 ukrán fogoly szabadulhatott, nagyjából ugyanennyi oroszért.

Esetenként a számok eltértek egymástól: a leglátványosabban 2022 szeptemberében, amikor Moszkva 215 foglyot adott át, köztük az oroszok által nagyrészt megsemmisített, majd bevett Mariupolban legtovább ellenálló acélgyár, az Azovsztal védőinek öt parancsnokát. Cserébe Ukrajna mindössze 55 foglyot adott át, és egy ukrán állampolgárt. Igaz, ő nagy hal volt, az addig őrizetben lévő milliárdos oligarcha, Viktor Medvedcsuk, aki elmondhatja azt is, hogy gyerekének a keresztapja nem más, mint Vlagyimir Putyin.

A fogolycserék egy különös fejezetében Magyarország is érintett volt. Ekkor az orosz fél Budapestre juttatott el 11 kárpátaljai illetőségű hadifoglyot, hivatalosan az orosz ortodox egyház közbenjárásával. Ukrajnát a tavaly júniusi akcióról előzetesen sem a magyar, sem az orosz kormány nem értesítette.