Hogyan adhatott át Oroszország ukrajnai hadifoglyokat Magyarországnak? Egyáltalán hadifoglyok ők?
2023. június 9. – 14:42
Lehetséges, hogy nem hadifoglyokként érkeztek Magyarországra azok az ukrajnai katonák, akik orosz fogságba estek az ukrajnai harcokban. A jogi folyamat azonban tisztázatlan, miután a magyar fél részleteket nem közöl. Diplomáciai szempontból azonban visszás, hogy a magyar fél Ukrajnát sem értesítette a 11 kárpátaljai illetőségű katona átvételéről. A tisztázatlan részleteket és jogi összefüggéseket Hoffmann Tamás nemzetközi jogász elemezte a Telexnek.
Hogyan kerültek ukrán foglyok Oroszországból Magyarországra? Mi a státuszuk? Mi lesz a sorsuk? Rengeteg kérdést hagyott nyitva a hír megerősítése, amely szerint Oroszország valóban ukrán állampolgárságú, kárpátaljai illetőségű hadifoglyokat adott át Magyarországnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, egyházdiplomáciáért is felelős miniszter nagyjából megismételte az Orosz Ortodox Egyház (RPC) közleményét, amely szerint az érintettek átadása az RPC közreműködésével „emberbaráti szeretetből gyakorolt gesztus” Magyarország felé. Tavaly az RPC-t vezető, KGB-s ügynökmúlttal rendelkező Kirill pátriárka Orbán Viktor magyar kormányfő nyomására került le az EU Oroszországot érintő szankciós listájáról.
A miniszterelnök-helyettes szavaiból nem derült ki, hogyan jutottak egyáltalán magyar területre a „fegyveres eseményekben részt vevők” – az RPC következetesen nem nevezi hadifoglyoknak az átadott ukrán állampolgárokat. Az sem tudható, hogy ezután mi velük a magyar állam teendője. Jogilag azonban bőven van kötelezettsége, többek között az, hogy erről értesítse az ukrán felet.
Az bizonyos, hogy ez sem az átadás napján, június 8-án, csütörtökön, sem utána hivatalosan nem történt meg, értesült a Telex megbízható forrásból. Időközben ezt Andrij Juszov, a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős hatóság ukrán képviselője is megerősítette a Korreszpondentnek. Az ukrán külügyminisztérium felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal és Semjén Zsolttal is.
Az RPC szerint Magyarország kezdeményezésére zajlott le az átadás, ám ennek a kezdeményezésnek a részletei szintén nem ismertek. Konkrét nevekkel fordult a magyar fél az oroszokhoz? Általánosságban ajánlotta fel hadifoglyok átvételét? Külön kárpátaljaiakat kért? Kifejezetten magyar nemzetiségűeket?
Hadifoglyok egyáltalán?
A hadifoglyok státuszáról, a velük való bánásmódról az 1949-es harmadik genfi egyezmény rendelkezik. Oroszország ugyan nem ismeri el, hogy háborút folytat Ukrajna ellen, az egyezmény azonban kifejezetten fegyveres konfliktus esetére vonatkozik, hangsúlyozva, hogy ez akkor is érvényes, ha a harcoló felek bármelyike nem ismerné el, hogy közöttük háború zajlik. A fegyveres konfliktus tényét értelemszerűen Oroszország sem vitatja, de ez sem volna előfeltétel.
Az érintettek tehát elfogásuk pillanatában hadifoglyok voltak, akikre az említett genfi egyezmény vonatkozik.
„Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a konfliktusban érintett országok egy harmadik országnak adják át a hadifoglyokat. Alapesetben a megállapodás szerint az átadás után a harmadik országban továbbra is fogva kell tartani a hadifoglyokat” – adta meg a megállapodás általános jogi hátterét Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.
A Corvinus Egyetem docense kiemelte, hogy ebben az esetben tehát a befogadó fél nem is küldheti vissza az érintetteket állampolgárságuk szerinti hazájukba. „Az a nemzetközi egyezmény megsértése lenne.”
Amennyiben hadifoglyokként vette át az ukrán állampolgárokat Oroszországtól a magyar fél – a másik jogi lehetőségre később kitérünk –, akkor kérdés az is, hogyan kerültek magyar területre. Közvetlen repülőjárattal ez nem lehetséges, miután orosz gép az EU területére nem szállhat, és ez fordítva is érvényes. Ebben az esetben az átadás folyamatába be kell vonni az átadáshoz a harmadik felet, ahol ez az átadás megtörténhet – mondta Hoffmann.
Kézenfekvően ez a harmadik fél Törökország vagy Szerbia lehet, ahová repülhetnek orosz gépek. Az átvétel után közvetlen repülővel, de Szerbiából akár szárazföldön is Magyarországra juthattak a hadifoglyok.
Ebben az esetben azonban, még mindig a harmadik genfi egyezmény alapján mind a magyar, mind az orosz félnek értesítenie kellett Ukrajnát, valamint a Vöröskeresztet, amelynek feladata van a foglyok egészségügyi állapotának és a velük való megfelelő bánásmódnak az ellenőrzésével. Már csak azért is, mert
alapesetben tehát a hadifoglyok továbbra is őrizet alatt maradnak, csak ezután már a befogadó ország területén.
Ez alól nem jelentene kibúvót az sem, ha magyar állampolgárságot kapnának – hívta fel a figyelmet Hoffmann, megjegyezve, hogy ezt egyébként nem tiltja az egyezmény.
De el is engedhették őket
A konkrét esetben azonban elképzelhető, hogy Oroszország a magyar féllel megállapodva nem hadifoglyokat adott át, hanem olyan fegyveres konfliktusban részt vevő személyeket, akiket lényegében szabadon engedett. Ebben az esetben Magyarországon már nem kell fogva tartani az érintetteket, sőt, az átadásba nem is kell bevonni harmadik országot: ők így lényegében civilként érkeztek Magyarországra. (Bár ez is kérdéseket vet fel, hiszen ebben az esetben nem világos, mi kötelezte volna az elengedetteket arra, hogy egészen Magyarországig jöjjenek.)
Amennyiben nem hadifoglyok, úgy is kell azonban értesíteni Vöröskeresztet, de akkor csupán arról, hogy a hadifoglyokat elengedték. De a továbbiakban a harmadik genfi egyezmény már nem illetékes az ügyükben.
Ekkor is megvan azonban a magyar félnek az értesítési kötelezettsége Ukrajna felé. Hoffmann szerint ebben az esetben Magyarországnak Ukrajnába kell küldenie a területére engedett ukrán állampolgárokat.
Beszédes, hogy Semjén sem ejtette ki a hadifoglyok szót, „emberekről” beszélt az ATV-nek adott nyilatkozatában – ebben az esetben tehát nem a harmadik genfi egyezmény a mérvadó minden, fent részletezett kötelezettséggel együtt. Könnyen lehet tehát, hogy az orosz fél ezt a jogi kiskaput választotta, és formálisan kiengedte az érintetteket a hadifogságból.
Erre utal az, hogy az RPC közleménye sem hivatkozik a genfi egyezményre, nemzetközi együttműködésről beszél, és nem hadifoglyokat említ, hanem „fegyveres konfliktusban részt vevő személyeket”.
A hírrel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is. Az egyházi szervezet írásban reagált megkeresésünkre. Ezt írták:
„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kapott felkérést, hogy emberek életének megmentésében vegyen részt. A szervezet, mint az elmúlt három évtizedben is minden alkalommal, amikor lehetősége nyílt rá, eleget tett küldetéséből adódó feladatainak. A ránk bízott emberek védelme érdekében jelenleg nem áll módunkban több információt közzétenni.” Az, hogy ebbe a folyamatba nem a Vöröskereszt volt bevonva, szintén azt jelzi, hogy hivatalosan már nem hadifoglyokként érkeztek az érintettek Magyarországra.
A minisztérium is csak annyit közölt lapunkkal: nem áll módjukban annál többet közölni, mint amennyi Semjén Zsolttól elhangzott.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!