Toroczkai: Még az is lehet, ha nincs Ukrajna, hogy Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke pártjának hétvégi évértékelőjén azt mondta, hogy ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, akkor a Mi Hazánk egyetlen magyarországi pártként igényt tartana Kárpátaljára. Toroczkai hétfő este az ATV Egyenes beszéd műsorában volt vendég, ahol bővebben kifejtette, hogyan is gondolja ezt.

Toroczkai azt mondta, hogy egy 1991-es népszavazáson úgy döntöttek, amikor a mai Ukrajna létrejött, hogy Kárpátalja önrendelkezési jogot kapjon, azon belül pedig a beregszászi járás magyar területi autonómia legyen. Ezt szerinte a kijevi kormány nem tartja be, és a Mi Hazánk pártelnöke kifogásolta azt is, hogy ezt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem hozza soha szóba.

Toroczkai úgy véli, hogy a háború egyik lehetséges forgatókönyve az, hogy Ukrajna magára marad és életképtelenné válik. Szerinte most is csak az Európai Unió és az Egyesült Államok tartja életben, és ha ezekben politikai változás megy végbe, például új elnök lesz az Egyesült Államokban, Németországban is szélsőjobbos párt, az AfD nyer, akkor a támogatások is elapadhatnak, és Ukrajna gyorsan elveszíti ezt a háborút. Toroczkai szerint ebben az esetben Kárpátalja mint autonóm terület kérhet olyan védhatalmi státuszt Magyarországtól, mint ahogy azt Dél-Tirol tette Ausztriával. „És még az is lehet, ha nincs Ukrajna, hogy Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal, de ez nyilván a jövő zenéje” – mondta a pártelnök.

Toroczkai azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha Ukrajna elveszíti a háborút, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell Kárpátaljáról egyezkedni, de megjegyezte, hogy még nem tartunk itt.

Az ATV műsorvezetője, Szöllősi Györgyi megkérdezte, hogy Toroczkai milyen jogon tartana igényt Kárpátaljára, ahol a lakosságnak csak 6-10 százaléka volt magyar, és közülük is sokan már elmenekültek.

„A kárpátaljaiak véleménye alapján, és ahogy mondtam, csak békés úton történhet meg. Az 1991-es népszavazásnál sem volt magyar többség Kárpátalján, sőt. Akkor Kárpátalja 80 százaléka, abszolút többsége szavazott az önrendelkezésére, és azon belül a magyar területi autonómiára” – válaszolta Toroczkai.