Zelenszkij bemutatja a győzelmi tervét Orbánéknak, de a migráció lehet a fő téma az EU-csúcson

Ukrajna, a Közel-Kelet, a versenyképesség és a migráció – sorolta Bóka János EU-ügyi miniszter kedden az uniós csúcstalálkozó témáit. Az állam- és kormányfők csütörtöktől egyeztetnek a legmagasabb politikai szinten az uniós ügyekről.

Zelenszkij személyesen mutathatja be a győzelmi tervét

Az ülést kedden magyar elnökséggel készítették elő az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek, de a végkövetkeztetések előzetes változatát már a kezdés előtt kiszivárogtatta a Politico. A nem végleges, egyhangú jóváhagyást igénylő dokumentum alapján Ukrajnáról olyan korábbi fordulatokat ismételnének meg, mint: az EU megingathatatlan támogatása politikailag, pénzügyileg és katonailag, amíg kell, Oroszország pedig nem győzedelmeskedhet.

Felszólítanák rá a saját minisztereiket, hogy dolgozzanak az Európai Békekeret támogatásainak kiutalásán. Az alapból a tagállamok EU-n kívülre vitt katonai eszközeire, fegyvereire adnának pénzt. A magyar kormány eddig hét kifizetést engedett át Ukrajnába vitt felszerelés után – legalább egyszer konstruktív tartózkodással –, de változatos érvekkel több mint egy éve tartja fel az utalásokat. A legutóbbi külügyminiszteri ülésen viszont már felmerült, hogy a hozzájárulásokat kötelező helyett önkéntessé tegyék, és ezt Szijjártó Péter magyar tárcavezető is elfogadhatónak tartotta.

Az állam- és kormányfők egyhangú következtetése a tervezet szerint arra is felszólítana, hogy növeljék és gyorsítsák a katonai támogatást, de egy megszokott fordulattal azt is hozzátennék, hogy itt figyelemmel kell lenni az egyes tagállamok biztonsági és védelmi érdekeire.

A békekeret mellett máshol is egyedüliként különutas a magyar kormány. A tervezet hangsúlyozza, mennyire fontos lenne év végére véglegesíteni a G7-ek 45 milliárd eurós hitelét, amiből 35-öt állna az EU lefoglalt orosz vagyon felhasználásával. Magáról az uniós hitelről – magyar elnökséggel – már megállapodtak a tagállamok. Ezt a magyar kormány egyedül akkor sem tudta volna blokkolni, ha akarta volna.

A hitelnek az a lényege, hogy az uniós vagy ukrán adófizetők helyett gyakorlatilag az orosz vagyon felhasználásával fizessék vissza a kölcsönt. A G7-tag Egyesült Államok kormánya ugyanakkor tart tőle, hogy az EU-ban félévente meg kell újítani a szankciókat, amikkel az orosz vagyont is lefoglalták. Erről egyhangúlag döntenek, azaz egyetlen kormány is vétózhat, így inkább hároméves hosszabbításokat szeretne. Varga Mihály pénzügyminiszter az Euronews szerint arról beszélt, hogy erről csak az USA elnökválasztása után kellene dönteni. A Politico szerint ez ajándék lehet Donald Trumpnak, mert ha nyer, így kifarolhat a nem véglegesített egyezségből (még ha az uniós adófizetők rosszul is járnának, ha a hitelt nekik kellene állniuk).

A végkövetkeztetés nem térne ki rá, de Ukrajnának most különösen nagy szüksége lenne a támogatás megerősítésére. Az oroszok ha nem is gyorsan, de folyamatosan nyomulnak előre a keleti fronton. A térségben nemrég jártak a Telex tudósítói, a helyzetet pedig ebben a cikkünkben Rácz András Oroszország-szakértővel is elemeztük. Nagy a baj és még a jelenleginél is sokkal nagyobb lehet rövid időn belül, azt hiszem, ebben most egyetértünk – jellemezte az uniós külügyminiszterek hétfői ülését Szijjártó Péter.

A csütörtökön induló csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij is bejelentkezik, hogy a győzelmi tervéről beszéljen, ezt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is megerősítette a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében. A Politico szerint eredetileg videón kapcsolták volna, de változtak a tervek, és az ukrán elnök személyesen is Brüsszelbe utazna.

A sokat emlegetett, de nem nyilvános tervet Zelenszkij már megosztotta Joe Biden amerikai elnökkel néhány hete, ezen felül szombaton mutatták volna be több mint 50 ország vezetőjének a ramsteini légibázison, de ez a Milton hurrikán miatt elmaradt. Néhány nyugat-európai vezetővel már így is személyesen ismertette Zelenszkij, de feltehetően az EU-csúcson lehet majd a legtöbb nyilvános részletet megismerni belőle.

Keményebben lépnének fel a migráció ellen

Az ukrán helyzetnél is hangsúlyosabb lehet a migráció az utóbbi hetek fejleményei miatt. A solingeni támadás után – amit egy elutasított menedékkérelmű migráns követett el – és az Alternatíva Németországért (AfD) párt tartományi választásokon elért jó eredményei után bekeményített a német kormány. Olaf Scholz kancellár azt ígérte: felgyorsítják a kitoloncolásokat, és azokat küldenék haza minél előbb, „akiknek nem szabad Németországban maradniuk”, valamint kiterjesztették és szigorították az eddigi ellenőrzéseket a schengeni belső határokon. Utána a lengyel vezetés jelentette be, hogy felfüggeszti a menedékjogot arra hivatkozva, hogy a keleti határon Belarusz hibrid háborúra használja a menedékkérőket. Közben a holland, majd a magyar kormány is kivételt (opt-outot) kért az EU új menekültügyi szabályai alól, amik csak 2026-ban lépnek teljesen életbe.

A téma már szerdán előkerült, amikor az uniós állam- és kormányfők nagy része – köztük Orbán Viktor – a Perzsa-öböl környéki országok vezetőivel találkozott Brüsszelben. A záródokumentum szerint „szükség van rá, hogy biztonságos feltételeket hozzunk létre” a szíriai menekültek „méltóságteljes és önkéntes visszatérésére”. Az arab tavaszban polgárháborúba süllyedt ország az EU-ba érkező menedékkérők egyik fő forrása.

A csütörtökön induló csúcstalálkozó kiszivárgott végkövetkeztetéseiben az egész migrációs rész szögletes zárójelben szerepel, ami azt jelenti, hogy ezt még abban a változatban nem véglegesítették. Ez arra utal, hogy csak a megbeszélések egy későbbi szakaszában került be ez a rész vagy komoly viták mennek róla (esetleg mindkettő).

A nem végleges változatban a különcködőknek üzennének azzal, hogy megerősítenék: a migráció európai kihívás, amire európai (azaz közös) válasz kell. Hangsúlyoznák, hogy a származási és tranzitországokkal „kölcsönösen előnyös partnerségekre” lenne szükség. Ez tökéletesen egybevág a miniszteri Tanács soros magyar elnökségének egyik fő céljával, hogy a migráció „külső dimenziójával”, EU-n kívüli országokkal kötött partnerségi megállapodásokkal szorítsák vissza az érkezők számát.

Az EU egy sor országgal, például Tunéziával kötött vagy próbál kötni ilyen egyezményeket. Ugyan nem uniós, hanem tagállami kezdeményezés, de épp a héten indult az első hajó Olaszországból albán táborokba menedékkérőkkel, hogy ott bírálják el a kérelmeiket. Edi Rama miniszterelnök kedden elismételte: más tagállamok kormányai is megkeresték őket együttműködési ajánlatokkal, de ezekre nemet mondtak. Orbán Viktor viszont múlt héten épp ilyen egyezségekről, külső „hotspotokról” beszélt az Európai Parlamentben.

Az elutasított kérelmezők visszaküldését is felgyorsítanák. Ahogy azt korábban is leírtuk, idén nem a teljes migrációs és menekültügyi csomagot, csak az egymással összefüggő lényegi részeit szavazták meg. Több elemre már korábban rábólintottak, de ami most külön fontos, hogy egy jogszabály megváltoztatására még nem mondtak igent – ez szólna a visszaküldésekről. Itt a két jogalkotó, az Európai Parlament és a Tanács közül utóbbi csak részlegesen alakította ki a saját álláspontját 2019-ben, az EP még eddig sem jutott el. A Tanácsot most épp a magyar kormány vezeti, az EP-ben pedig a jobbratolódás hozhat változást a patthelyzetben, de csak akkor tud egyezkedni egymással a két testület, ha legalább maguk között kitalálják, mit akarnak elérni.

Az uniós állam- és kormányfők a miniszteri Tanácsot és az Európai Bizottságot arra szólítanák fel, hogy egy „új, közös megközelítéssel” álljanak elő a visszaküldésekre, vagyis nem kizárt, hogy a 2018-as javaslatot kidobják és újraírják.

Felszólítanának a külső határok hatékony védelmére minden elérhető eszközzel és az irreguláris migráció megelőzésére a nemzetközi joggal összhangban. Megerősítenék: fellépnek az ellen, hogy a migránsokat eszközként használják (mint ahogy azt a lengyel kormány szerint a belaruszok teszik, és ezt a menekültügyi csomag egyik eleme is kifejezetten próbálná megakadályozni ideiglenes mentességekkel).

A csúcstalálkozó előtt egy kiszivárgott levélben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is egy sor javaslattal állt elő. Többek között részlegesen felgyorsítaná az új szabályok alkalmazását a kiskapuk bezárásához és azért, hogy jobban kezeljék a visszaélésszerű vagy valószínűleg megalapozatlan kérelmeket. Ő is a külső partnerségek fontosságáról ír, és a kereskedelempolitikába is beemelné, hogy elvárják az elutasított menedékkérők visszafogadását. Megerősítette, hogy a visszaküldésekről szóló, hat éve gyűrt jogszabály-tervezet helyett új javaslatot tenne, ami „áramvonalasítaná” az eljárást. Ezzel összefüggően visszaküldési központok létrehozását is vizsgálnák, és levonnák az olasz–albán egyezmény tanulságait. Megerősítenék a schengeni övezetet, mert a belső határokon csak végső esetben, kivételesen és arányosan kellene ellenőrzéseket bevezetni.

A magyar elnökségű Tanácsnak üzenik, hogy haladjon a versenyképességgel

Nem a migráció az egyetlen magyar elnökségi cél, aminek lendületet adnának a csúcstalálkozó tervezett végkövetkeztetései alapján. A versenyképességgel foglalkozó fejezetben az Európai Bizottság mellett a Tanácsot is felszólítanák, hogy sürgősen haladjon azoknak a kihívásoknak a megoldásával, amiket Enrico Letta és Mario Draghi jelentései azonosítottak.

Az elnökség az EU bővítését is felpörgetné, amiről szintén szólnának a tervezett végkövetkeztetések. Az állam- és kormányfők a támogatásukról biztosítanák Moldovát, ahol a hétvégén elnököt választanak és népszavazást rendeznek az uniós csatlakozásról. A tagállami vezetők elítélnék, hogy Oroszország megpróbálja befolyásolni a moldovai demokratikus folyamatokat.

Az oroszokhoz egyre közelebb sodródó Grúziánál viszont már júniusban egyhangúlag arra figyelmeztettek, hogy befagyhat a csatlakozási folyamat – egy nappal azután, hogy Orbán kijelentette: az ország uniós tagsága „oké”. A kaukázusi államban mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag több ellenzéki párt betiltásával fenyeget. Az uniós országok vezetői figyelmeztetnék a grúz hatóságokat, hogy figyelnek, és ha eltérést látnak az EU alapértékeitől, leáll a csatlakozási folyamat.

Izrael tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását

A közel-keleti helyzet miatt többek között hangsúlyoznák, hogy elkötelezettek a kétállami megoldás (azaz hosszú távon az önálló palesztin állam létrehozása) mellett és azonnali tűzszünetet kérnek. Azt is jeleznék, hogy Ciszjordániában ismét szélsőséges izraeli telepeseket szankcionálhatnak. Újra elítélnék a Hamász brutális terrortámadásait a tavaly őszi vérengzés és túszejtés első évfordulója miatt, valamint elismerik Izrael önvédelmi jogát a nemzetközi jog keretein belül.

Ami új, hogy Izrael néhány hete szárazföldi hadműveleteket indított Dél-Libanonban a Hezbollah ellen. A végkövetkeztetések tervezete kimondaná, hogy „Libanon szuverenitását és területi egységét tiszteletben kell tartani”, és nem szabad polgári célpontokat támadni. Az ENSZ helyi misszióját is meg kell védeni és támogatni, hangsúlyozza a dokumentum a többek közt magyar katonákból álló alakulattal kapcsolatban, amit többször is izraeli támadás ért. Néhány napja az uniós országok külön felszólították Izraelt, hogy ne támadja meg többet a missziót, aminek már több tagja is megsérült.