Fél lábbal közelebb lépett, fél lábbal távolabb az egyik fő céljától a magyar uniós elnökség

Történelmi pillanat, amivel tartalmilag megkezdődtek Albánia csatlakozási tárgyalásai – jelentette ki az EU-Albánia kormányközi konferenciáról kedden Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: az EU miniszteri Tanácsának magyar elnöksége alatt a fő cél, hogy gyorsítsák a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását. Az EU csökkenő versenyképessége miatt új lendület kell, a bővítés pedig elkezdte elveszíteni a hitelességét, mert a térségbeli jelölteknek átlagosan több mint 15 évet kell várniuk, jelentette ki.

Rama: Az EU-tagság élet-halál kérdés

A leendő tagoknak át kell venniük az EU teljes joganyagát, amit 35 fejezetre osztanak, ezeket pedig hatfelé csoportosítják. Albánia ezek közül nyitotta meg az első, alapvetőnek nevezett csoport fejezeteit, mint például az igazságüggyel és a közbeszerzésekkel foglalkozót. A fejezetek megnyitásáról és lezárásáról – ahogy a jelöltségről és az új tagok felvételéről is – egyhangúan döntenek a tagállamok.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Albánia kiérdemelte a fejezetek megnyitását gazdaságilag és politikailag is. A magyar miniszter méltatta Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztost is „nem a nemzetisége, hanem amiatt, amit az elmúlt öt évben tett”. (Az Európai Bizottság magyar tagja ugyanakkor számos botrányba keveredett, a mostani területe helyett pedig az egészségügyet és állatjólétet szánják neki az új testületben.)

Várhelyi úgy fogalmazott, hogy megnyílt az út a lényegi tárgyalásokhoz, amik eldöntik, milyen feltételekkel csatlakozhat Albánia az EU-hoz. Öt év alatt messzire jutottak: ő inkább egy „autóbalesetet” örökölt, mint egy portfóliót az Európai Bizottságban, de többek között egy új módszertannal és egy hatmilliárd eurós alappal felgyorsították a csatlakozási folyamatot.

Edi Rama miniszterelnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar elnökségnek, ami szerinte fontos szerepet játszott a folyamatban, Várhelyiéknek, akik ezalatt az „öt, kihívásokkal teli, hosszú és hogy finoman fogalmazzak, nem túl könnyű évben” támogatták Albániát, valamint az összes tagállamnak.

„Sajnos – és nem tudom elkerülni, hogy kimondjam – Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnak köszönhető, hogy ez a folyamat új sebességi fokozatba kapcsolt”, „Putyin is segített nekünk”.

Az Ukrajna elleni inváziója emlékeztette az EU-t: csak illúzió, hogy önmagát el tudná látni, és legalább akkora szüksége van a térségre, mint fordítva. (Arról, hogy a háború hogyan adott lendületet a bővítésnek, itt írtunk bővebben.) Az EU nem volt méltányos, amikor nem egyszer elutasította az Európai Bizottság tényalapú ajánlásait a tárgyalások megkezdésére, és őszintén szólva lassította Albánia csatlakozását, mondta. Mindennek ellenére nincs másik tervük, mert korszakok sötétsége és rájuk erőltetett birodalmak után

az EU-tagság „élet-halál kérdés”, más lehetőség pedig nincs, csak „különféle rémálmok”.

Úgy látta, hogy a több mint évszázados függetlenségük óta most először idéznek be bíróságokra politikusokat és nyomoznak utánuk korrupció miatt pártállásra tekintet nélkül, az eddigi mély reformokat pedig gyorsítani fogják. Különösen fontos az együttműködés most, amikor többféle válság fenyeget minket, hangsúlyozta.

Észak-Macedónia lemaradt

Csak újságírói kérdésre tért ki rá, de épp hétfőn indult az első hajó Olaszországból menedékkérőkkel, hogy albán táborban bírálják el a kérelmeiket. Rama elismételte: más tagállamok kormányai is megkeresték az olaszokéhoz hasonló együttműködési ajánlatokkal, de ezekre nemet mondtak. Olaszországgal évezredekre visszamenő különleges kapcsolatuk van és pénzügyileg is segített, miután piramisjátékok és földrengés tépázta meg az albán gazdaságot, emlékeztetett. (A migráció lesz a csütörtökön kezdődő EU-csúcs egyik fő témája is, ahol várhatóan az EU-n kívüli országokkal kötött egyezségek is szóba kerülnek.)

Ahogy arról korábban az Euractiv is írt, eddig az uniós tagállamok együtt kezelték Albániát Észak-Macedóniával. Utóbbi haladását viszont Bulgária blokkolta, ezzel veszélybe került a magyar tanácsi elnökség célja, hogy minden nyugat-balkáni jelölttel lényegi haladást érjenek el. Májusban aratott választási győzelmet a VMRO-DPMNE, ami ellenezte a Bulgáriával kötött megállapodást a bolgár kisebbség elismeréséről, mint államalkotó. A párt volt elnöke, Nikola Gruevszki 2018-ban a magyar kormány segítségével menekült Magyarországra, hogy elkerüljön egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt korábban kiszabott kétéves letöltendő börtönbüntetést, a kormányváltás után a magyar kormány kedvezményes hitelt ajánlott az országnak. (Arról, hogy a magyar vezetés hogyan próbál egy Budapest-Belgrád-Szkopje tengelyt kialakítani, itt írtunk bővebben.)

Szijjártó egy kérdésre elmondta, hogy ha senki sem blokkolja, a külügyi fejezetcsoportot is megnyitják Albániával az elnökség végéig, Szerbiával pedig a gazdasági növekedésit. (Nem tért ki rá, de a külügyek része az uniós szankciók maradéktalan átvétele Oroszország ellen is, amit a szerb kormány eddig még nem tett meg.) Montenegróval lezárnának 4-5 fejezetet, és „a többi jelölt mellett” is elkötelezettek. Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával is kormányközi konferenciát rendeznének „ideális esetben”, de elismerte: ez nem csak rajtuk, hanem mind a 27 tagállamon múlik.

Várhelyi azzal igyekezett tompítani az észak-macedónok lemaradását, hogy legfeljebb csak politikailag kezelték őket együtt az albánokkal, és ha ezt folytatják, pont az érdemalapú bővítést veszélyeztetik. Szijjártó szerint Észak-Macedónia is megérdemelte volna, hogy eljusson a következő kormányközi konferenciáig, és támogatni fogják a jövőben is. Ramát elszomorította, hogy az észak-macedónok egyelőre lemaradtak, akiket szerinte megaláztak, mert még nevet is váltottak. A történészeknek érdekes, kivel szeretkezett valamelyik hősünk anyja és milyen volt a „biometrikai identitása”, de az EU-tagságot nem ehhez kellene kötni, utalt a Nagy Sándor körüli görög-macedón vitára.

Szijjártónál arra is rákérdeztek, hogy a csatlakozást nem a vétójog megszüntetése gyorsítaná-e. Az egyhangú döntéshozatal vége tönkretenné az EU-t, válaszolta a miniszter, mert enélkül a nagyok döntenének a fontos ügyekben, a többiek pedig csak igent mondhatnának ilyenkor. Csak kifogásokat keresnek a kormányok, amik szerint az egyhangúság a bővítés akadálya, mert szóban támogatják ezt, zárt ajtók mögött sokan mást mondanak, jelentette ki.

Várhelyi szerint a következő, 2028-ban kezdődő uniós költségvetést már úgy kellene megtervezni, hogy számolnak új tagokkal. (Magyarul az időszak végéig, 2034-ig már legalább egy ország felvételére számítana.) Rama szerint a céljuk, hogy 2030-ra már tagállamként „kopogtassanak az ajtón” az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió