Magyar hitel Észak-Macedóniának: Orbán Viktor Budapest–Belgrád–Szkopje tengelye

Magyarország jelentős hitelt nyújt Észak-Macedóniának. Bár ezt a hírt itthon nem jelentette be hivatalosan sem a kormány, sem az állítólagos hitelt nyújtó Exim, annyiban komolyan lehet venni, hogy Észak-Macedóniában többször is beszélt erről Hrisztijan Mickoszki kormányfő, ami azért csak súlyt ad a hírnek. A Népszava most részletes cikkben elemezte a hitel feltételeit, céljait, politikai hátterét.

Választás után

Észak-Macedónia Magyarországnál területileg kisebb (25 ezer négyzetkilométeres), 1,8 milliós állam. Mint a Telex is beszámolt róla, a balkáni ország májusban tartott parlamenti- és elnökválasztást.

Ezen a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) elnevezésű formáció nyert, amely a 2018-ban Magyarországra szöktetett és itt bujkáló, hazájában elítélt Nikola Gruevszki exkormányfő, vagyis Orbán Viktor régi szövetségesének a pártja. Ez a formáció volt hatalmon 2006-2017 között, és többek között azzal hívta fel a világ közvéleményének figyelmét, hogy még Magyarországnál is erősebb antisorosista kampányt folytatott, de akkor mégis megbukott.

Nem ok nélkül. Gruevszki ugyan tehetséges nyugatbarát politikusként indult, de elkábult a hatalomtól. Kisajátította a médiát, propgandagyárrá változtatta a közmédiát, sőt, ő még le is csukatta a neki nem tetsző médiamunkásokat. Majd kiderült, hogy a fél országot lehallgattatta, és mivel ráadásul magára haragította az akkor és most is koalíciós partner albánokat, akik a lakosság egynegyedét teszik ki, borítékolható volt a bukása. Most sincs hír arról, hogy nagyon hazavárnák.

Megegyezés a görögökkel

Utódja, a balos Zoran Zaev sem volt könnyű helyzetben, neki valahogyan meg kellett egyeznie Görögországgal, ahhoz, hogy megkezdődhessen a macedónok közeledése a nyugati szervezetekhez, csak ehhez nem kisebb változtatást kellett átvinne, mint országa névváltoztatását.

Zaev nem éppen szép módszerekkel játszott, létrehozott egy különleges ügyészséget, amelyik elkezdte levadászni a politikusokat, még a párttársait is. Aki azonban belépett egy úgynevezett „megbékélési bizottságba”, kegyelmet kaphatott és hogy, hogy nem, elég sok ilyen képviselő még az Észak-Macedónia nevet is megszavazta.

A szociáldemokraták 2020-ban végül bevitték az országot a NATO-ba, megkezdhették az EU-csatlakozási tárgyalásokat is, de azért azóta sincs könnyű dolguk, mert a meglevő EU-tagok közül valakivel mindig baj van, előbb ugye Görögországgal (az ország neve miatt), azóta pedig Bulgáriával (például a nyelv, a történelem megítélésén) tűztek össze..

A bolgár viszony

Ha nagyon lecsupaszítjuk a bolgár-macedón konfliktust, a bolgárok szerint ők ketten egy nép, de a macedónok szerint ez sértés. Az egykori macedónok valaha valóban bolgároknak vallották magukat, a törökök elnyomása alatt együtt szenvedtek.

A bolgár értelmezés szerint, amikor a balkáni háborúk végén a mai Észak-Macedónia területe később Szerbia (illetve Jugoszlávia) fennhatósága alá került, Josip Tito marsall szándékosan egyfajta külön macedón öntudatot épített, nehogy az államalkotó nemzet Bulgária felé orientálódjon.

A mai macedónok ezt a leírást, és általában mindent, amivel Bulgária lekicsinyelné a nemzetük önállóságát, nem fogadják el. Ebből olyan vicces helyzetek adódnak, hogy amikor egy bolgár és egy macedón politikus tárgyal, előfordul, hogy a macedón tolmácsot használ, és ezzel jelzi, hogy külön nyelvük van, míg a bolgár tolmács nélkül tökéletesen megérti a macedón szöveget, hiszen ő erről ad le jelzést. Mindez annyiban fontos, hogy a VMRO-DPMNE éppen azzal nyerhetett, hogy ellenezte a Bulgáriával tervezett megállapodásokat, és a Balkánon felkorbácsolni a nemzeti öntudatot, általában nyerő stratégia.

És akkor a hitelről

Mindenesetre a választások után a szkopjei sajtóban a miniszterelnökre hivatkozva előbb az jelent meg, hogy Észak-Macedónia egymilliárd eurós hitelt kapott Magyarországtól, amit később Hrisztijan Mickoszki úgy módosított, hogy egyelőre 500 millió euróról van szó, a maradék egy később lehívható keret.

Miért vegyük fel most a további 500 millió eurót, és fizessünk kamatot, amikor a hitelt januárban is lehívhatjuk?

– mondta a kormányfő az angol nyelven elérhető macedón sajtó szerint..

A Népszava cikke idézi, hogy a hitel autópálya-építés folytatásához és más infrastrukturális beruházásokhoz is szükséges, az összeg felét az önkormányzatok kapják a helyi gazdaság fellendítésére, ugyanakkor a cikk szerint a 2025. januárban esedékes második csomag egy korábban felvett kölcsönt törlesztését segítheti.

A hitel állítólag igen kedvező, 15 éves, évi 3,25 százalékos kamattal , de a törlesztést csak három év után kell megkezdeni. Ha igazak a számok, eszünkbe juthat, hogy Magyarország maga sem dúskál a pénzben, éppen 1 milliárd eurónyi hitelt kellett nemrégiben Kínától felvennünk. A Népszava mindenesetre máris összefüggésbe hozza a hitel folyósítását és azt, hogy a magyar 4iG megjelenhet az észak-macedón piacon.

Szövetségbe forrt

Mindenesetre a lap szerint az orbáni világkép része a középhatalmi szerep, amely balkáni szövetségesekkel valósulhatna meg. Ugyan a sok egykori balkáni szövetséges politikus közül most csak Szerbiában és Bosznia-Hercegovina szerb részében van hatalmon Orbán-barát vezető, Albánia, Szlovénia, Montenegró belpolitikájában most nem a szövetséges van hatalmon, de Észak-Macedónia új választásával valóban még egy ország visszatérhet. A lap által idézett Ljupcso Popovszki szkopjei elemző egy Budapest-Belgrád-Szkopje konzervatív, nacionalista tengely létrehozásában látja Orbán fő célját.