Lassan nyomulnak előre az orosz erők, miközben Zelenszkij próbál új támogatásokat kijárni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már sokat emlegetett, de nyilvánosan még mindig nem publikált „győzelmi tervének” részleteit nem ismerni, „ezen a héten a ramsteini találkozón ígérte, hogy bemutatja azt”, mondta Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a Telexnek. Viszont hét közben kiderült, hogy a németországi Ramstein légibázison több mint 50 ország részvételével szombatra tervezett csúcstalálkozó elmarad.

Joe Biden amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államokban marad a Floridán csütörtökre átvonuló Milton hurrikán miatt. A szombati találkozón Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is részt vett volna, de Biden után az ő jelenlétük is kétségessé vált, és Andrzej Duda lengyel elnök is még a találkozó elhalasztásának bejelentése előtt lemondta a részvételt.

A ramsteini találkozón a tervének ismertetése mellett Zelenszkij azért akart lobbizni, hogy az orosz hátország katonai infrastruktúrája ellen is bevethessék a nagyobb hatótávolságú fegyverrendszereket, és újabb légvédelmi rendszereket kapjanak az orosz támadások elhárításához. Ugyanis ugyan nagyobb áttörésre nincs esélyük, de az orosz erők lassú, felőrlő, az ellenállást apránként bedaráló módszerrel gördülnek előre Kelet-Ukrajnában. Ezen lényegesen nem változtatott az Ukrajna által nyáron, meglepetésszerűen végrehajtott betörés sem az oroszországi Kurszk megyébe, ahol szintén lassan, de előre tudtak nyomulni az ukránok által elfoglalt részeken az orosz erők.

Az orosz erők október 2-án elfoglalták Vuhledar városát, miközben az ukrajnai front legforróbb pontja most egy donyecki kisváros, Pokrovszk. Ennek elesése súlyos veszteség lenne Ukrajnának. Szeptember végi helyszíni riportunkat itt olvashatják.

Zelenszkij részben az ENSZ Közgyűlése miatt, részben lobbizás okán érkezett szeptember végén az Egyesült Államokba, hogy a fentiekről meggyőzze szövetségeseit. Az az útja felemás eredményeket hozott neki, miközben a demokrata elnökjelölt Kamala Harris mellett az ukrán elnökkel szemben kritikus Donald Trump republikánus jelölttel is találkozott. Zelenszkij a ramsteini csúcs elhalasztása ellenére azért európai körútja keretében Londonban, Párizsban, Berlinben és Rómában is találkozott nyugati vezetőkkel.

Vegyes fogadtatás

Zelenszkij az Egyesült Államokban az ENSZ több fórumán felszólalt, találkozott a kongresszus tagjaival, interjúkat adott, sőt még egy lőszergyárba is ellátogatott. Ez utóbbiakból pártpolitikai botrány és csatározás is kerekedett.

A New York Times megemlítette, hogy a kongresszusba látogató Zelenszkijt két éve még álló ováció és egy 50 milliárd dolláros segítség várta, most viszont néhány jogalkotóval tudott csak zárt ajtók mögött tárgyalni. A képviselőkkel és szenátorokkal folytatott beszélgetéseken csak az Ukrajna mellett erősen kiálló politikusok vettek részt – bár mindezt magyarázhatja, hogy már lement a kongresszus kampányidőszak előtti utolsó ülése.

Zelenszkij látogatása Rácz szerint is csupán az amerikai elnökválasztás kontextusában értelmezendő. Egyértelmű siker olyan értelemben, hogy találkozni tudott Donald Trumppal, ez pedig „kifejezetten jó hangulatú találkozó volt”.

Pedig az előzmények nem voltak kecsegtetők. Zelenszkij interjút adott a New Yorker magazinnak is látogatása idején, ahol arról beszélt, hogy folyamatosan meg kell erősíteni győzelmi tervét. „Ez a terv mindenekelőtt Biden támogatását szem előtt tartva készült” – mondta. Zelenszkij arról is beszélt, Trump nem tudja, hogyan állíthatná le a háborút. A volt amerikai elnök rendszeresen azt mondja, hogy újraválasztása esetén egy nap alatt megoldaná a helyzetet. Az interjú után Trump arról lamentált egy kampányeseményen, hogy Ukrajnán nem lehet segíteni, hiszen megsemmisült, városok tűntek el, milliók haltak meg. „Ezek a városok eltűntek, eltűntek, és továbbra is dollármilliárdokat adunk egy embernek, aki nem volt hajlandó alkut kötni, Zelenszkijnek” – mondta. Trump ráadásul dicsérte az orosz katonai teljesítményeket Adolf Hitler és Napóleon ellen is.

J. D. Vance, Trump alelnökjelöltje korábban az ukrán területek fejében megkötendő békét emlegette, ami Zelenszkijnek elfogadhatatlan, mivel a területek erő általi megszerzését és az országhatárok semmisségét jelentené. Az ukrán elnök ezért „túl radikálisnak” nevezte Vance-t az interjúban. Zelenszkij attól tart, Trump győzelme esetén képbe jönne az ígérete, hogy ő egyből véget vetne a háborúnak (amire a magyar kormány is hivatkozni szokott, amikor Trumpra tesz a választásokon). Márpedig a kijevi félelmek szerint ez Ukrajnának egyfelől területi veszteséget, másfelől zéró biztonsági garanciát jelentene a jövőbeli orosz támadások ellen.

Bár a Trump és Zelenszkij közötti üzengetések alapján egy ideig az sem tűnt biztosnak, hogy az ukrán elnök amerikai tartózkodása idején létrejön a találkozó köztük, végül sikerült leülniük egymással.

Trump és Zelenszkij találkozója tehát puhított valamit a kapcsolatukon, az amerikai exelnök utána kijelentette: „Nagyon jó a kapcsolatunk, és mint tudják, nagyon jó a kapcsolatom Putyin elnökkel is. Ha nyerünk, szerintem nagyon gyorsan megoldjuk a konfliktust.” Az ukrán államfő itt közbeszúrt egy aprót, utalva a Trump–Putyin-viszonyra: „Remélem, nekünk jobbak a kapcsolataink.” Trump barokkos körmondatban elmondta, ha nyer, még a jövő januári beiktatása előtt ki tudnának valamit találni, ami véget vet a háborúnak.

Trump elismerte még a CNN szerint, sok mindent megtudott a konfliktusról Zelenszkijtől. Elemzők szerint a korábbi keményvonalas retorika Trumptól most enyhült, az is lehet, ha nyerne, elnökségének elején „nem húzná ki a szőnyeget” egyből az ukránok lába alól. Abban egyébként mindketten megegyeztek, hogy ennek a háborúnak el se kellett volna kezdődnie. Trump a Fox News kérdésére azt mondta, korai még arról beszélni, hogy vetne véget a konfliktusnak, neki is, Zelenszkijnek is megvannak a maguk ötletei.

Zelenszkij egyébként a sajtótájékoztatón igyekezett szenvtelen arcot vágni, és óvatosan manőverezett, jelezvén, mindkét nagy párt elnökjelöltjével találkozott. Hozzátette, az USA elnököt választ novemberben, és számít az Egyesült Államok erejére, akárki is nyerjen.

Botrány a gyárlátogatásból

Az ukrán államfő ettől függetlenül is összerúgta a port a republikánusokkal. Rácz András azt mondta, nem dimenzionálná túl, hogy egy választási kampányban milyen a viszony. Végül egész spontán jött össze a Trumppal való találkozó, amiben kulcsszerepe lehetett Okszana Markarova washingtoni ukrán nagykövetnek, aki fiatal, tapasztalt, hatékony diplomata. Rácz megemlítette a Mike Johnson republikánus házelnökkel való összezördülést, a politikus azt is követelte Zelenszkij pennsylvaniai gyárlátogatása miatt, hogy váltsák le Markarovát, de az ukránok nem hívták vissza. Az egészet az ukrajnai sajtó sem kezelte annyira nagy hibaként, Rácz szerint az üzemvizit inkább „szimbolikus üzenet volt”, hogy Ukrajnának több lőszer kell.

Zelenszkij Scrantonban látogatott meg egy olyan lőszergyárat, ahol az ukrán frontra szánt tüzérségi muníciót is előállítanak. A pennsylvaniai városban ott volt a népszerű demokrata kormányzó, Josh Shapiro is, aki egy ideig befutónak tűnt Harris alelnökjelölti pozíciójára is (végül Tim Walz lett a választott). Shapiro előre nézve már megállapodást is kötött Pennsylvania és a dél-ukrajnai Zaporizzsja régió között, ami többek közt az újjáépítésre is kitér, ebben helyi cégek is részt vehetnek majd.

Mike Johnson (akinek vezetésével pártja év elején hónapokig hátráltatta az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros segélycsomag napirendre vételét) erről azt mondta, a választásokba való beavatkozás, hogy Zelenszkij demokrata politikusokkal egy csatatérállamba látogatott. Az idei elnökválasztáson az egyik legfontosabbnak tartott Pennsylvaniában a felmérések szerint fej fej mellett áll Harris és Trump.

Mindenesetre a Republikánus Párt és holdudvara egy emberként rontott Zelenszkijre. A Newsweek idézte Ted Cruz texasi szenátort, aki szerint hülyeség volt az ukrán elnöknek Trumpot és Vance-t kritizálni, hiszen ha a republikánusok nyernek, abból óriási gondja lesz később. Zelenszkij lehülyézése mellett közölte, még nem látott olyat, hogy „egy külföldi vezető idejön” egy amerikai katonai gépen, és meglátogat egy lőszergyárat. „Ki a fene Zelenszkij, hogy megpróbál beavatkozni a választásunkba?” – tette fel a kérdést Cruz.

J. D. Vance egy kampányeseményen azt reagálta, hogy nem nagyon értékeli Zelenszkij amerikai látogatását, aki „idejön ebbe az országba, és megmondja az amerikai adófizetőknek, mit kéne tenniük”, holott pusztán köszönetet kéne mondania. Joe Wilson dél-karolinai republikánus képviselő, az ukránbarát kongresszusi jogalkotók csoportjának társelnöke óvatosabban fogalmazott, szerinte a scrantoni látogatás nem akart átpolitizált lenni, „ám nagyon is érthető, hogy ezt politikailag értelmezték” – idézte a New York Times.

Lőszert, mama!

Zelenszkij az Egyesült Államokban találkozott Harrisszel is, aki Trumpnak odaszúrva arról beszélt, hogy akik szerint Ukrajnának területeket kellene átengednie a békéhez, azok „a megadás javaslatait” támogatják.

Zelenszkij nem távozott üres kézzel az USA-ból, nagyjából 8 milliárd dollár támogatási ígéretet kapott, ezt Rácz András szerint tényleg hamarosan folyósítják. Amit nyilvánosan viszont nem kapott meg az ukrán elnök, hogy az amerikai fegyverekkel Oroszország mélységi területeire is mérhessen csapást. Rácz hozzátette, ha változni fog ez a tilalom, az biztos, hogy nem lesz bejelentve, egyszerűen műveleti biztonsági okokból. Ehelyett majd csak akkor válna nyilvánvalóvá, ha ténylegesen megtörténnének az első ilyen csapások, így ugyanis megmaradna a meglepetés ereje.

Biden szeptember 26-án jelentette be a védelmi csomagot, ami tartalmazza nagy hatótávolságú siklóbombák, rakéták (a HIMARS-rendszerekbe is), drónok, aknának ellenálló páncélozott járművek, páncéltörő és légvédelmi eszközök szállítását, valamint ukrán pilóták kiképzését (az újonnan kapott F-16-osokhoz még mindig nincs elég képzett pilótájuk). Még egy „globális kriptodeviza-hálózat megzavarását” is említette az amerikai elnök, ami nemzetközi partnerekkel karöltve épp zajlik.

„Nincs annyira kritikus lőszerhiány, mint az év elején, de ezzel együtt hiány van” – mondta. Túl kevés lőszert gyárt a Nyugat, ráadásul Ukrajnában annyiféle fegyverrendszer van használatban, hogy „logisztikai rémálom az egész”. Az valóban csalódást okozott Kijevben, hogy Amerika nem bólintott rá a fegyvereik bevetésére orosz földön, bár az ukrán sajtóban sokan leírták, nem volt reális várni ezt az engedélyt.

Zelenszkij az X-en háláját fejezte ki a támogatásért, és azt írta: „Ezt a segítséget a leghatékonyabb és legátláthatóbb módon fogjuk felhasználni fő közös célunk elérése érdekében: Ukrajna győzelme, igazságos és tartós béke és transzatlanti biztonság.” Hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az USA szövetségesek, és optimistán hozzátette, nagyra értékelik az ukrán ügy kétpárti támogatását. Ez is alátámasztja Rácz András gondolatát, miszerint Zelenszkij mindkét lehetséges leendő elnökkel tudott találkozni, „Ukrajna témája pedig bekerült az elnökválasztási ágendába”.

Putyin és atomjai

Vlagyimir Putyin a látogatás környékén elég szembetűnően nyomást akart gyakorolni az Egyesült Államokra. Az orosz biztonsági tanács ülésén szeptember 25-én kijelentette: Oroszország atomfegyvert is bevethet, ha egy atomhatalom által támogatott, de atomfegyverrel nem rendelkező ország támadja meg. Ez azért nagy változás, mert az eddigi katonai doktrína alapján csak az ország létének veszélybe kerülése esetén támadhattak volna vissza nukleáris eszközzel. Antony Blinken amerikai külügyminiszter „felelőtlennek” és „rossz időzítésnek” nevezte az orosz fenyegetést.

Rácz András azt mondta, az ukránok megszokták az oroszoktól jövő atomfenyegetéseket. „A doktrínát időről időre módosítják” amúgy az oroszok, ebben rendelkeznek a nukleáris fegyverek alkalmazásáról is. A katonai doktrínának ez a része nem nyilvános, nem tudjuk, mi van benne, nem tudjuk, tényleg változtattak-e, vagy csak Putyin beszélt ilyesmiről. Meglepő lehet, de tízéves Oroszország hatályos katonai doktrínája.

Rácz így foglalta össze a történteket: „Putyin bejelentett valamit, amit állítólag megcsinált, de egyrészt nem tudjuk, hogy tényleg megtette-e, másrészt az sem biztos, hogy a nukleáris fegyverek bevetése tényleg csak a doktrínában leírt módokon lehetséges-e; valószínűbb egyébként, hogy nem. Ergo, ezt a bejelentést én a verbális kardcsörtetés kategóriájába sorolom.” Annál is inkább, mert folyamatosan komoly nemzetközi figyelem összpontosul az orosz atomarzenálra, és most az látszik, hogy a putyini fenyegetőzés ellenére semmi különösre nem készülnek, békeidőbeli készültségi szint van a nukleáris erőknél.

Rácz az orosz fenyegetésekről azt mondta még, hogy „már annyi orosz vörös vonal halványult el, és vált semmivé”, ezért nem tudja, miért kéne most komolyan venni a Kreml nyilatkozatait. A háború elején sok mindenre mondta Moszkva, hogy elfogadhatatlan és vörös vonalnak minősül, azóta Ukrajna elfoglalt orosz törzsterületet is Kurszkban, márpedig „ennél nagyobb red line a világon nincs”. Azonban így sem eszkalált tovább Oroszország.

Keleten a helyzet

Az oroszok eközben lassan őrlik fel az ukrán ellenállást a hadszíntéren. Október 2-án vált biztossá, hogy elfoglalták a délkeleti Vuhledar városát. Rácz szerint Vuhledar egy kiszögellés volt a frontvonalban, ennek dacára jól védhető település volt, és az ukránok az orosz ellátási vonalakat tudták innen fenyegetni.

„Vuhledar elvesztése nem eredményezi a front összeomlását, de jelentős orosz siker” a szakértő szerint, hiszen Ukrajna elveszített egy megerődített, régóta védett települést.

Azonban ezt az orosz sikert nem lehet hadműveleti szinten kihasználni. Van most érdemi vita az ukrán sajtóban róla, megérte-e sokáig várni az utolsó csapatok kivonásával, mivel ők az ostrom legvégén, kicsit későn, sok súlyos sebesült árán jutottak ki.

Szeptember végén az oroszok véghezvittek egy nagyon jól végrehajtott támadó műveletet Vuhledartól nyugatra, három oldalról tudták tűz alatt tartani a várost. Ekkor már egyes vélemények szerint fel kellett volna adni a települést. Az elszánt védekezés oka lehet, hogy maximálni akarták az orosz veszteségeket. Az orosz taktika miatt magasak is voltak a veszteségek, mivel az első hullámokban nagyrészt gyengén képzett katonákat küldenek, az ő visszaverésük felfedi az ukrán tüzelőállásokat, aknákat, a második-harmadik hullám pedig elfoglalja az ukrán állásokat. „Tudatosan feláldozzák a gyengén felkészített gyalogságot” Rácz szerint, amiről rengeteg drónfelvétel készült, de hadifoglyok beszámolói is alátámasztják ezt.

Eközben lassan, de rendületlenül nyomulnak előre az oroszok Pokrovszk felé is, ahol néhány hete a Telex tudósítói is jártak. Jelenleg az oroszok 7-10 kilométerre vannak Pokrovszk szélétől, a hasonló méretű Mirnohrad és kisebb elővárosok vannak még előttük nyugati irányban (Rácz András budapesti analógiája alapján: mintha az oroszok Budaörs nyugati szélénél állnának, és Gazdagrét bevétele lenne a cél). A jövő héten már kezdődhetnek az őszi esők, jön a sáros időszak, lelassulhat a támadás. Az orosz tüzérség így is napi szinten lövi a várost, miközben az ukrán haderő házról házra való védelemre készül.

Az ukrán katonai vezetésben is ellentmondásos kurszki ukrán betörésnél nagy a csend perpillanat, Rácz András szerint lassan haladnak előre az oroszok. Kurszk északnyugati részén szereztek vissza településeket, errefelé elit egységeket is bevetnek. Másképp harcolnak kicsit, mint Kelet-Ukrajnában, „igyekeznek nem porig rombolni mindent, hiszen a saját országukról van szó”. Az előrenyomulás lassan megy, sokáig fog tartani, „lassú, fokozatos ukrán térvesztés van, fokozatosan szorulnak vissza az ukrán erők”.

Olekszandr Kovalenko katonai stratéga szerint ha a felőrlő háború ugyanígy folytatódik, akkor az év végére Ukrajna akár 1000 négyzetkilométernyi területet veszíthet. Hozzátette az AP-nek, meg kell értetni a nyugatiakkal, hogy ha nem segítenek, ez a konfliktus még évekig tarthat, és ukrán vereséggel végződhet. Arról is beszélt, hogy Oroszország nonstop gyártja a fegyvereket, és elképesztően felpörgette az előállítást. Ilyenek a siklóbombák, amiket már nagy számban vetnek be, és nem igazán van ellenük ellenszere Kijevnek.

A Bloomberg arról írt, hogy Moszkva történelmi magasságokba emeli a védelmi költéseit, 2025-ben már 13,2 billió rubelt áldoznak katonai célokra (ez 50,29 ezer milliárd forint mostani árfolyamon – összevetésül a 2023-ra becsült magyar GDP kb. 75 ezer milliárd forint lehetett a statisztikai hivatal adatai szerint).

Kérések a Dél felé

Láthatóan egy másik terve Zelenszkijnek, hogy a globális Dél érzéseire és logikájára is hatni próbáljon. Az ENSZ-ben elmondott beszédében Brazíliához, Indiához, afrikai és latin-amerikai országokhoz fordult, hogy segítsenek a béke megteremtésében. A déli félteke sok országa beszélő- vagy kifejezetten jó viszonyban van Moszkvával, a brazilok, oroszok, indiaiak, kínaiak és dél-afrikaiak a BRICS-ben is ott vannak. Zelenszkij minderről így beszélt a Guardian szerint:

„Tudjuk, hogy páran a világból akarnak beszélni Putyinnal. Találkozni, beszélgetni, beszélni. De mit hallhatnak tőle valószínűleg? Hogy ideges, mert gyakoroljuk a jogunkat, és megvédjük a népünket? Vagy hogy azt akarja, hogy folytatódjon a háború és a terror, csak hogy senki se higgye, hogy nincs igaza? Ez őrültség.”

A Politico nemrég arról írt, Zelenszkij és az ukrán vezetés nagy reménysége India, az ukrán elnök New Yorkban le is ült négyszemközt beszélgetni Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Pedig júliusban Modi még Moszkva mellett ölelgette Putyint, amit Kijev kritizált is, azonban a világ legnépesebb demokráciájának vezetője mostanra alkalmas közvetítőnek tűnik. India ugyanis – bár nagy mennyiségben vásárolja az orosz kőolajat – semleges kíván lenni a Nyugat és Kelet konfliktusaiban, ennek megfelelően Modi a moszkvai vizit után Kijevbe is ellátogatott a nyáron.

A nyugati hatalmak abban bíznak még, hogy a novemberben Brazíliában tartott G20-as csúcson az indiaiak meg tudják környékezni Vlagyimir Putyint, hogy hagyja abba a hadakozást. Fel is merült Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter szerint, hogy országában lehetne egy békekonferencia. Heorhij Tihji ukrán külügyi szóvivő pedig azt mondta, szívesen látnák Indiát a békefolyamatban. Így fogalmazott: „Kijelenthetem, hogy India megbízható partner Ukrajnának, és olyan globális erő, amely képes befolyásolni a világban zajló események dinamikáját és menetét.”

Dzsaisankar egy sajtótájékoztatón arról is beszélt a Hindu indiai lap szerint, hogy ők meghallgatják mindkét hadviselő felet, majd a másiknak elmondják, amit beszéltek az elsővel. Ezt a folyamatos közvetítést a miniszter szerint mindkét fél nagyra tartja.