Hosszas huzavona után megszavazta az Ukrajnának szánt 22 ezer milliárd forintnyi segélyt az amerikai képviselőház

Több hónapnyi halogatás után az amerikai képviselőház szombat este megszavazta az Ukrajnának szánt 22 ezer milliárd forintnyi segélyről szóló törvényjavaslatot.

310 képviselő szavazott a javaslat mellett, míg 112-en ellene, így a segély simán átment a képviselőházon. A javaslatot támogató képviselők ukrán zászlókat lengetve ünnepelték a végeredményt.

A javaslat most a szenátus elé kerül, ahol nem várható már akadály, így akár már a jövő héten rákerülhet a segélyt tartalmazó törvényre Joe Biden elnök aláírása.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon fejezte ki háláját az amerikai képviselőknek. Azt írta, remélik, hogy a szenátus is támogatni fogja a javaslatot.

Az ukrán segélyről szóló szavazást követően a képviselőház megszavazott egy Izraelnek szánt 9 ezer milliárd forintnyi segélyt is. Azt a javaslatot a 366 képviselő szavazta meg és 58-an voksoltak ellene.

Az ukrán és az izraeli javaslatot megelőzően a képviselőház megszavazott két másik törvényjavaslat-csomagot is szombat este. A Tajvannak szánt 3 ezer milliárd forintnyi segélyt, illetve az Oroszországgal, Iránnal és Kínával szembeni szankciókat tartalmazó csomag is nagy többséggel ment át a képviselőházon.

Utóbbi csomagnak része egy olyan javaslat is, mely betiltaná a TikTokot az Egyesült Államokban, amennyiben a közösségi oldal kínai tulajdonosa, a ByteDance nem adja el az alkalmazást kilenc hónapon belül.

A négy megszavazott javaslat most egy csokorba csomagolva, egy törtvénytervezetként kerül a szenátus, majd ha az amerikai törvényhozás felsőháza is megszavazza, Joe Biden elnök elé.

A szavazást követően Joe Biden nyilatkozatot adott ki, melyben szorgalmazta, hogy a szenátus minél gyorsabban szavazza meg a csomagot, hogy elnökként törvénybe iktathassa a segélyeket.

Hosszú hónapokon át húzódott

Hosszas huzavona után jutottak el a képviselőházban szombaton a szavazásokig a 95 milliárd dolláros csomag elemeiről, amelyek elfogadása esetén Ukrajna 61 milliárd, Izrael 26 milliárd, Tajvan pedig 8 milliárd dollárban részesül. A teljes csomagot Joe Biden elnök vitte a törvényhozás elé még tavaly, de az fennakadt a képviselőházban többségben lévő republikánusok ellenkezésén.

Itt írtunk részletesebben arról, hogy annak ellenére is milyen súlyos helyzetet jelent az Oroszország által megtámadott Ukrajnának, hogy támogatása politikai zsarolások terepe lett az Egyesült Államokban, hogy az EU-ban február elején végül Orbán Viktor sem vétózott, és mind a 27 tagország megszavazta a négy évre szóló, 50 milliárd eurós támogatási csomagot.

Donald Trump exelnök – és a novemberi választás nem is esélytelen republikánus elnökjelöltje – és a republikánus frakció kisszámú, de hangos és a szűk többségből fakadóan befolyásos szélsőjobbos képviselőinek egyik fő ügye az utóbbi időben Ukrajna segélyezésének elutasítása volt, részben taktikai, részben ideológiai okokból, írtuk Trump kampányának szempontjairól korábbi elemzésünkben.

A párt tavaly ősszel összekapcsolta a migráció elleni fellépést és Ukrajna védelmét: részben belső vitáik, részben Biden szívatása érdekében azt mondták, hogy a határ „lezárását” követelik Ukrajna segélyezéséért cserébe. Ebbe aztán a szenátus centristább demokratái és Biden is belement, ám hiába született meg az Ukrajna támogatását és a határőrizet és a menekültügyi rendszer példátlan szigorítását tartalmazó törvény, a republikánusok mégsem szavazták meg azt a szenátusban. Emögött az állhatott, hogy a trumpista szárnynak a novemberi választáskor több szavazatot hozhat, ha a migrációval kapcsolatos követeléseikről nem születik megállapodás, hanem azt saját győzelmük esetére ígérik választóiknak.

Ehhez kapcsolódik, hogy a múlt hónapban készült egy Economist/YouGov-felmérés, ami szerint a republikánus szavazók 49 százaléka csökkentené az Ukrajnának juttatott támogatást.

Februárban aztán a többséget technikailag birtokló demokraták és 22 republikánus szavazatával a szenátusban már átment a külföldi támogatásokról szóló csomag, azonban az alsóházban Johnson arra sem volt hajlandó, hogy szavazást írjon ki róla. Azonban az elmúlt időszakban egyre több helyről nőtt rajta a nyomás, hogy bocsássa szavazásra a külföldi támogatásokról szóló törvényjavaslatokat a képviselőházban, ahol szűk többségben vannak a republikánusok. A házelnök végül szerdán bejelentette, hogy szavazást ír ki a csomag elemeiről.

Ebben a pálfordulásban szerepe lehetett az Izrael ellen múlt szombaton végrehajtott iráni rakéta- és dróntámadásnak, de az ukrajnai vonalon több szövetséges, így a háborúban eléggé érintett Lengyelország nyomásának is. A balti országok parlamenti vezetői is sürgették az USA-t egy Johnsonnak küldött levélben, hogy fogadja el az ukrajnai csomagot, mivel attól félnek, ha Putyin sikerrel jár, legközelebb Észtországot, Lettországot és Litvániát veszélyeztetné. A CNN csütörtöki elemzésében arról írt, Johnson képviselőházi elnökként fél év után ért el arra a pontra, ahova több konzervatív elődje: választania kell Amerika nemzeti érdekei és a pártja szélsőjobboldali hangadói között.

Johnson javaslatára tehát külön vették az Ukrajna 61 milliárd, az Izrael 26 milliárd, és az indo-csendes-óceáni térség, közte Tajvan 8 milliárd dolláros támogatását. Ezeken felül volt egy negyedik törvényjavaslat, amely többek között engedélyezné a befagyasztott orosz vagyon eladását és új szankciókat vezetne be Oroszországgal, Iránnal és Kínával szemben. Utóbbinak része az a javaslat is, mely betiltaná a TikTokot az Egyesült Államokban, amennyiben a közösségi oldal kínai tulajdonosa, a ByteDance nem adja el az alkalmazást kilenc hónapon belül.

Az már előzetesen is tudható volt, hogy ami ezek közül átmegy, azt végül egy törvényjavaslatban összekapcsolják, és úgy kerül a szenátus elé, majd pedig Joe Biden elnökhöz aláírásra.

Johnson arra is ígéretet tett, hogy olyan bevándorlási reformjavaslattal áll elő, aminek elemeit a republikánusok közül többen követelték, hogy ezzel is minél több képviselő támogatását megszerezze a segélycsomagokhoz.

A széljobb fenyít(ene)

Legkevesebb három republikánus is azzal fenyegetett, hogy kezdeményezni fogja Johnson elmozdítását, ha támogatja az ukrajnai segélyt. Marjorie Taylor Greene georgiai, Thomas Massie kentuckyi és Paul Gosar arizonai képviselők a leghangosabb ellenzők. A tavaly már saját pártja radikálisai által megbuktatott Kevin McCarthy előző házelnök a 2022-es félidős választás után belement, hogy akár egyetlen képviselő is kezdeményezhessen bizalmi szavazást a házelnökről, és pontosan ezzel fenyegetik most Johnsont is.

Azonban Izrael fegyveres támogatásának is vannak ellenzői, a demokraták közül többen is bírálták az Izraelt a gázai háborúban előállt súlyos humanitárius válság miatt. A BBC ugyanakkor azt írja, hogy az izraeli csomagban helyet kapott 9 milliárd dolláros humanitárius segély is. Johnsonnak a külön szavazásokkal az lehetett a célja, hogy az egyes elemeinek ellenzői ne a teljes csomag ellen voksoljanak, ha más részeit tudnák támogatni.

Három republikánus képviselő, Ralph Norman, Thomas Massie és Chip Roy korábban jelezték, a házszabályi bizottságból sem engedik tovább a javaslatokat, hogy arról egyáltalán szavazhasson a képviselőház. A bizottságon demokrata támogatással azonban simán, 9-3-as szavazataránnyal átment a javaslatcsomag pénteken az NPR szerint. Pénteken pedig az is jelzésértékű volt, hogy a demokraták és a csomagot támogató republikánusok 316-94 arányban megszavazták a teljes képviselőházban, hogy vitára és végszavazásra tűzzék ki a törvényjavaslatokat szombaton.

Ez már jelezte, hogy összességében komoly kétpárti támogatás van a csomagok mögött. Viszont az a fonák belpolitikai helyzet állt elő, hogy Johnsonnak szüksége van a képviselőházban kisebbségben lévő demokraták szavazataira.

A mérsékeltebb republikánusok többsége is Johnson pártján áll, sokaknak a Hill szerint elegük van, hogy a frakciót foglyul ejti egy szélsőséges kisebbség. „A republikánusok nagy többsége nem akarja, hogy Ukrajna megadja magát, és támogatja, hogy megadjuk a szövetségeseinknek azt, amire szükségük van” – mondta Alex Conant, a párt egyik stratégája, Marco Rubio szenátor 2016-os elnökválasztási kampányának egyik irányítója.

A Hill szerint Johnson nemrég a floridai Mar-a-Lagóban járt Donald Trump rezidenciáján, ahol a volt elnök megdicsérte őt, mondván „nagyon jó munkát végez”. Így Marjorie Taylor Greene, a törvénycsomag és jelen állás szerint Johnson legfőbb ellenzője is azt mondta, megvárja a javaslatokról szóló szavazást, az alapján kezdeményezi majd esetleg Johnson eltávolítását.

Ukrajnának nagy szüksége van az amerikai támogatásra

Ukrajna minden szempontból kifogyóban van: egyre kevesebb a lőszer, a katona, és a morál is fogy, miközben Oroszország nap nap után támadja drónokkal, rakétákkal, tüzérséggel és egyéb csapásmérő eszközökkel az országot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és kabinetjének tagjai hosszú hónapok óta kongatják a vészharangot, hogy ha nem jön minél hamarabb hadianyag, Ukrajna fennmaradása, puszta léte kerül veszélybe, az anyagcsatákban fölényben lévő orosz haderő bedarálja az ukránokat (bár Zelenszkij pár hónapja még ukrán ellentámadásról is beszélt). Amint elemző cikkünkben leírtuk, az európai védelmi ipart ugyan felpörgették, de a termelési volumen messze nem elég az ukrajnai háború igényeinek (és a belső tartalékok képzésének) kielégítésére.

Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Washingtonban adott interjút a BBC-nek, amiben azt mondta, „óvatosan optimista” az amerikai segélycsomag megszavazásával kapcsolatban. Hozzátette, ha Ukrajna elveszíti a háborút, az egész világ biztonsági rendszere átalakul, mindez a harmadik világháborúhoz vezethet.

„Tegnap volt szükségünk erre a pénzre, nem holnap, nem ma” – jelezte a támogatás sürgősségét.

Smihal hozzátette, az orosz propaganda Európában és Amerikában is sokakat megfertőzött, bár nem nevezett meg sem pártot, sem politikust ezzel kapcsolatban.

William Burns CIA-igazgató is erős jelzést adott csütörtökön: azt mondta, Ukrajna 2024 végére elveszítheti a háborút, ha nem kapja meg a támogatást. Hozzátette, ha nem is a csatatéren vesztenének az ukránok, biztosan Vlagyimir Putyin tudná diktálni a politikai rendezés feltételeit. Charles Q. Brown, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője és Lloyd Austin védelmi miniszter is jelezte már a Politico szerint, hogy nem halogatható tovább az Ukrajnának szánt segítség. Austin szerint ez megkérdőjelezné az USA mint megbízható partner képét.