A szenátus kipipálva, de a republikánus képviselőkön múlik a segélycsomag

Elfogadta az amerikai kongresszus felsőháza, a szenátus azt a törvénycsomagot, ami többek közt Ukrajnának és Izraelnek is juttatna segítséget – írja a New York Times kedden. A 95 milliárd dolláros csomagról hónapok óta ment a vita, Ukrajna közben többször figyelmeztetett rá, hogy a csatatér napi realitásában is látszódni fog, ha nem folytatódik a segélyezés. A republikánusok összekötötték a csomagot a mexikói határ szigorúbb őrizetével, aztán a múlt héten mégsem fogadták el az erről szóló javaslatot. Ezután szavazott csak a külföldi támogatásokról a szenátus.

A 95 milliárd dollárból 60,1 milliárd megy Ukrajnának, 14,1 milliárd Izraelnek, 10 milliárd pedig humanitárius segélyként, jelentős részben a gázai háborútól szenvedő palesztin lakosságnak.

A szenátusban 70-en szavaztak a javaslat mellett, 29-enpedig ellene. Azonban még egy kritikus szavazás hátravan, mielőtt Joe Biden elnök aláírhatná a csomagot: át kell mennie a képviselőházon, ahol a republikánus házelnök már előre jelezte, el fogják kaszálni.

A szenátusi bravúr is úgy jött össze, hogy szinte az összes demokrata mellett 22 republikánus is megszavazta a javaslatot.

A republikánusok sokasága azon az állásponton van, hogy nem akarják egy másik ország háborúját támogatni addig, amíg a sajátjuk nincs rendezve, azaz a mexikói határ nincs lezárva. Donald Trump korábbi elnök, a republikánus előválasztások toronymagas esélyese is azon az állásponton volt a kezdettől, hogy az összetákolt, kétpárti javaslatot kaszálják el. Elmondta, az USA-nak inkább kölcsönöket kéne nyújtania, valamint amelyik NATO-tag nem költ eleget a védelmére, az csináljon, amit akar, Amerika nem segít neki.

Mint korábbi cikkünkben írtuk, további prózai ok, hogy Trump és egyes követői kikeltek az alku ellen, és a választások utánra akarják halasztani a migrációs helyzet kezelését, abban a reményben, hogy ez több szavazatot hoz számukra.

A képviselőház lehet a banánhéj

Chuck Schumer demokrata szenátor azt mondta, a javaslat szenátusi elfogadása mutatja, hogy Amerika vezető szerepe kitart abban, hogy „a világ biztonságos hely maradjon a szabadság, a demokratikus elvek, a jövőbeli gyarapodásunk” szempontjából. Hozzátette, reméli a képviselőházban is átmegy kétpárti támogatással a csomag.

A jobboldali többségű képviselőházban tehát kevés a sansz, Mike Johnson házelnök (azaz speaker) is azt mondta, az ottani republikánus frakció „kristálytisztán” kifejezte, az ún. nemzetbiztonsági kiegészítő jogszabálynak el kell ismernie, hogy a nemzetbiztonság az amerikai határoknál kezdődik. Ha ez nincs meg, akkor a Képviselőháznak magának kell dolgoznia az ügyön.

A New York Times még lát halovány esélyt, egy jogi kiskaput, hogy áttolják a nyakas republikánus többségű házon a javaslatot. Az első nehézség, hogy egyáltalán napirendre vegyék azt, amit a republikánusok jobbszárnya ellenez. Ezt úgy tudnák kikerülni, hogy 218 képviselő aláírásával megtámogatva kezdeményezi a szavazást a csomagról. A demokraták többsége mellett több olyan republikánust is meg lehetne nyerni ennek, akinek fontos az USA külföldi szerepvállalása, a nemzetbiztonság, az autoriter rezsimek elleni harc, és Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyengítése.

Érdekesség, hogy az ukrajnai segélyezést a szigorúbb amerikai határőrizettel összekötő múlt heti javaslatot viszont elkaszálta a jobboldal. Sok republikánus úgy van vele, hogy Putyin egy háborús bűnös, de ettől függetlenül az ukránoknak nincs esélyük megnyerni a háborút. A demokraták közül páran – például Bernie Sanders – az Izraelnek nyújtandó segélyt ellenezték, ezért szavaztak ki.

Mindenesetre ha az Egyesült Államokban hosszabb távon sem sikerülne megegyezni Ukrajna tavaly év végén kifutott amerikai támogatásának folytatásáról, az annak ellenére is nagyon súlyosan érintené az Oroszország által megtámadott országot, hogy az EU-ban múlt héten végül Orbán Viktor sem vétózott, és mind a 27 tagország megszavazta a négy évre szóló, 50 milliárd eurós támogatási csomagot.