Donald Trump bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a túl keveset fizető NATO-szövetségeseket

Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt-aspiráns egy szombati kampányeseményen arról beszélt, bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg az Egyesült Államok bármelyik NATO-szövetségesét, aki szerinte nem teljesítette pénzügyi kötelezettségeit – írja a Guardian.

Beszédében Trump azt állította, hogy egy meg nem nevezett NATO-találkozón egy (szintén meg nem nevezett) államfőnek azt mondta, az USA az ő vezetése alatt nem fog olyan országokat megvédeni, amelyek nem fizetnek eleget.

„Az egyik nagy ország elnöke felállt és azt mondta nekem: »Uram, ha nem fizetünk, és Oroszország megtámad minket, megvéd minket?« Azt kérdeztem: »Nem fizettek, késlekedtek? Nem, akkor nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket, hogy tegyenek, amit akarnak. Fizetni kell. Ki kell fizetned a számláidat”.

A NATO-országok 2014-ben, miután Oroszország annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, megállapodtak abban, hogy megállítják a hidegháború utáni kiadáscsökkentést, és 2024-re a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Trump már 2016-os kampánya alatt is azzal riogatta a nyugati szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok az ő vezetése alatt felhagyhat a NATO-szerződésben vállalt kötelezettségeivel, és csak azon országok védelmére kelhet, amelyek teljesítik a szövetség 2 százalékos célkitűzését.

A Nato 2022-re arról számolt be, hogy a jelenleg 31 Nato-tagországból hét teljesíti ezt a kötelezettséget – szemben a 2014-es hárommal. Oroszország ukrajnai inváziója viszont sok tagállamot, köztük Magyarországot, arra ösztönzött, hogy felpörgesse katonai kiadásait, hogy a következő években elérje a 2 százalékos minimumot. Összehasonlításképp: Oroszország 2024-ben a GDP hat százalékát költheti katonai kiadásokra.

A Fehér Ház szóvivője, Andrew Bates, Trump megjegyzései kapcsán azt mondta: „A gyilkos rezsimek inváziójának bátorítása legközelebbi szövetségeseink ellen megdöbbentő, és veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és a gazdaságunkat itthon”.

Donald Trump exelnök és a republikánus frakció kis számú, de hangos és a szűk többségből fakadóan befolyásos szélsőjobbos képviselőinek egyik fő ügye az utóbbi időben Ukrajna segélyezésének elutasítása volt, részben taktikai (minden, amit Biden csinál, rossz), részben ideológiai okokból (ne költsék az amerikaiak pénzét az ukránokra; az antiliberális Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti rokonszenv). A másik az illegális migráció növekedése és a déli zöldhatáron uralkodó fejetlenség.

A párt tavaly ősszel összekapcsolta a két ügyet, és azt mondták, hogy a határ „lezárását” követelik Ukrajna segélyezéséért cserébe. Ebbe aztán a szenátus centristább demokratái és Biden is belement, ám hiába született meg az Ukrajna támogatását és a határőrizet és a menekültügyi rendszer példátlan szigorítását tartalmazó törvény, szerdán a republikánusok mégsem szavazták meg azt a szenátusban. A paktum bedőlése miatt pedig egyelőre Ukrajna segélyezése is megakadt.

Arról, hogy mindez hogyan tematizálhatja az amerikai elnökválasztást, és mit jelent mindez Ukrajnára nézve, ebben az elemzésben írtunk részletesen.