A grúz kormány betiltaná azt a pártot, amely mellett egykor Orbán Viktor is kampányolt

Több ellenzéki párt betiltását tervezi a kormánypárt a kaukázusi Georgiában. Az ország – amely arra kérte a külvilágot, hogy az orosz nyelv révén elterjedt Grúzia helyett az országot a görög eredetű Georgiának hívják, miközben a grúzok a Szakartvelo elnevezést használják országukra – ősszel tart parlamenti választást, ahol a kormánypárt győzelme esetén a jelek szerint tovább gyorsul a demokratikus berendezkedés leépítése.

A Grúz Álom kormánypárt alapítója hivatalos tisztséget nem visz a pártban, sem a kormányban, a valódi hatalom azonban az ő kezében, a részben oroszországi vállalkozásaiból milliárdossá lett Bidzina Ivanisvili kezében van.

A bejelentés a pártok betiltásáról azonban a kormányfőhöz, Irakli Kobakidzéhez kötődik, aki közölte: hogyha a Grúz Álom kétharmados többséget szerez, akkor betiltja a Grúz Nemzeti Mozgalmat vagy a hozzá köthetőnek tartott pártokat, amennyiben mandátumhoz jutnának. Nemcsak a pártokat számolnák fel, de a képviselők függetlenként sem őrizhetnék meg mandátumaikat, így a parlament lényegében egypárti lenne.

„Ezzel csak Észak-Korea és Belarusz állítható párhuzamba. Ez a grúziai demokrácia végét jelenti” – nyilatkozta a Politicónak Tinatin Akhvlediani, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának elemzője.

A Grúz Nemzeti Mozgalmat még a 2003-as rózsás forradalommal hatalomra jutott Miheil Szaakasvili alapította. Az ország egykori 2004–2013 közötti elnöke mellett Orbán Viktor is kampányolt évekkel ezelőtt Kutaiszi stadionjában. Igaz, Szaakasvili akkor elvesztette a választásokat, majd elhagyta az országot, később ukrán állampolgárságot kapott, kormányzó is lett, ezután azonban összekülönbözött az akkori elnökkel, ukrán állampolgárságát elvesztette, amit csak Volodimir Zelenszkij adott neki vissza. Szaakasvili azonban végül elhagyta Ukrajnát, és 2021-ben visszament Grúziába, ahol őrizetbe vették, jelenleg is börtönben van. Állapota egyre romlik, gyógykezeléséért az ukrán elnök is közbenjárt, de Grúzia elutasította Szaakasvili átadását.

Az EU helyett Moszkva felé fordul a kormány

A NATO- és EU-tagságot célzó Grúzia rohamléptekkel távolodik az euroatlanti integrációtól. A demokratikus berendezkedés leépülése miatt az EU befagyasztotta a tárgyalási folyamatot. Az ország – amelynek területi vitája van Oroszországgal, miután Moszkva 2008-ban független államként ismerte el az addig is orosz támogatással különálló életet élő Dél-Oszétiát és Abháziát, miután Tbiliszi, Szaakasvili vezetése alatt fegyverrel akarta visszaszerezni a nemzetközi jog szerint Grúziához tartozó területet – stabilan a nyugati integráció felé tartott, Soros György alapítványát széles körben üdvözölték, ám mindettől majd a Szaakasvili alatt is olykor ingatag demokratikus berendezkedéstől egyre inkább eltávolodott az ország, sőt, a területi csonkítás ellenére ismét közelített Moszkvához.

Az irányváltást tiltakozások követték, de ezek sem változtattak érdemben a folyamatokat.

Ivanisvili informális vezetése alatt a parlament elfogadta az orosz mintájú, külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelynek célja az ellenzéki pártok diszkreditálása, nemzetellenes billogot nyomva rájuk. Mindez új időszámítást jelzett az EU-tól távolodó országban. A törvényt az elnök ellenezte ugyan, ám Szalome Zurabisvili vétója csak késleltette a törvényt, amelyet másodszorra már változatlan formában az ő aláírása nélkül is életbe léptethetett a parlament.

Ezután a szintén orosz mintájú – és Magyarországon is létező –, meleg közösségek elleni törvényt is elfogadta, azzal vádolva az LMBTQ+-közösségeket, hogy veszélyes propagandát folytatnak.

Kobakidze szerint akkor is törvényes lenne a parlament, ha a pártok betiltása miatt egypártivá válna. „Az új parlament felállása után kell bíróság elé állítani a Nemzeti Mozgalmat és szatellit utódpártjait. Bárki is lépné át a parlamenti küszöböt, senki sem kerülheti el a bíróságot azokért a bűncselekményekért, amelyeket a hatalomban követtek el és utána abban a 12 évben, amikor ellenzékben voltak” – idézte a kormányfőt a Szabad Európa orosz nyelvű kiadása.

Példaképp Moldovát hozta, mondván, ott is betiltották a legnagyobb ellenzéki pártot, még sincs kifogása Chișinăuval szemben az EU-nak márpedig a kettős mérce elutasítandó.

Fontos különbség azonban, hogy Moldova a túlzott orosz befolyás eszközeként ismert Șor pártot úgy tiltotta be, hogy képviselői nem veszítették el a mandátumukat, a továbbiakban független képviselőkként dolgozhattak. Ráadásul a kormánypárti koalíciónak Moldovában nincsen kétharmados többsége.