A Transparency International és az Átlátszó lettek a Szuverenitásvédelmi Hivatal első célpontjai

„Egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International Magyarország (TI) ellen – közölte a hivatal június 18-án a civil szervezettel. Az állami szerv hatoldalas levelében 62 kérdést tett fel a TI-nek, a „külföldről származó támogatás” felhasználásával kapcsolatban, mivel szerintük a TI a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat.

A Transparency emlékeztet közleményében, hogy a hivatallal az „a hatalom szándéka”, hogy „támadja a kritikát megfogalmazó polgárokat és civil szervezeteket, ellentétes Magyarország Alaptörvényével és az Európai Unió alapvető értékeivel”. Hozzáteszik, ezen az állásponton van az Európai Bizottság is,

ezért februárban kötelezettségszegési eljárást indított a kormánnyal szemben.

A Bizottság még május 23-án küldte el indoklással ellátott véleményét, a kormánynak ebben két hónapot adott a válaszadásra, és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben szuverenitási törvény miatt, ami a bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.

A TI azt írja, nem tartják véletlennek, hogy elsőként kerültek a hivatal célkeresztjébe. „Korrupció ellen küzdő civil szervezetként tevékenységünk, feltáró, elemző és jogvédő munkánk sikere, sőt talán a puszta létezésünk is fenyegeti az Európai Unió legkorruptabb kormányzatát működtető Orbán-rendszert” – érvelnek. Hozzáteszik, az eljárás megalapozatlan és téves.

Alapvetően a hivatal működését és az azt megalapozó törvényt is alaptörvény-ellenesnek minősítik, de mivel elkötelezettek az átláthatóság iránt, válaszolni fognak a megadott 30 napos határidőn belül. Hozzáteszik, „kis odafigyeléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is feltűnhetett volna, hogy a kérdései túlnyomó többségére a választ megtalálja a honlapunkon, valamint a mindenki számára hozzáférhető nyilvános kiadványainkban”.

A TI a hivatal léte miatt az Alkotmánybírósághoz is fordult korábban, többek közt azért, mert „eljárása és megállapításai ellen nem lehet sem bírói, sem más jogorvoslattal élni, ami sérti a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogokat”. És mivel most a TI által megfogalmazott kritikák miatt indult szerintük vizsgálat, ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A TI-n kívül az Átlátszó oknyomozó portál is kapott kérdéseket a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, erről elsőként a Magyar Hang írt, aztán a Telex kérdésére a nekünk is megerősítette a lap főszerkesztője, Bodoky Tamás.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként még novemberben azt mondta, a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatnak nincsen a sajtót érintő hatása. „Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra” – mondta Gulyás. Hozzátette – és ezzel indokolják részben a mostani vizsgálatokat is – a sajtót technikailag annyiban érinthetik elfogadása után a törvényben megfogalmazottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg vizsgálhatja finanszírozásuk részleteit.

Lánczi Tamás, a hivatal vezetője kedden részt vett a kormányközeli Nézőpont Intézet médiajelentésének bemutatóján, ahol beszélt a külföldről pénzelt médiumokról, erről a Facebookon is posztolt:

Egy szuverén történet

A decemberben elfogadott törvény egy csomag része és többek között az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról szól. Ez lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Olyan rendelkezéseket és jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel.

A „szuverenitásvédelmet” szeptember végén, a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után tűzte ki új céljának a kormány. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője akkor arról beszélt, hogy szerintük Magyarország szuverenitását támadják kulturális, gazdasági és politikai téren is. Majd bejelentette, hogy „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat” már ősszel új szabályokkal korlátoznák.

Civil szervezetek szerint valójában önkényvédelmi törvényről van szó, és a célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. „Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek” – írták a közleményükben.

A Telexen több cikkben is jeleztük, mennyire komoly tétje van a csomagnak, amivel a Fidesz „borsot akar törni” „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá. A témában írt cikkeinket itt olvashatja.