Román autópályán gyorsabban lehet majd eljutni Szegedről Debrecenbe

Magyarország második és harmadik legnagyobb városa, Debrecen és Szeged között akkor is valamivel több mint három óra az út autóval az Alföldet átszelő 47-es főúton, ha nincs semmi fennakadás. Nincs baleset, torlódás, előttünk araszoló traktor, vagy ami még itt elő szokott fordulni. 215 kilométeres útra ezt gyorsnak nem neveznénk. Oka persze van, javarészt kétszer egysávos országúton kell megtenni az utat. De, hogy drámaibb legyek:

Debrecen és Szeged között majdhogynem gyorsabb vonattal menni.

Egy ceglédi átszállással, InterCityvel 3 óra 11 perc az út MÁV-val, míg közúton is nagyjából ennyivel számolhatunk, ha nincs késés. Ami ugye mindkét esetben van.

A közút két végén van lehetőség többsávos útra térni, például Debrecen és Berettyóújfalu között az M35-ös autópályán, vagy Szeged és Hódmezővásárhely között a 47-es négysávosított részén. A maradék 170 kilométert sima országúton tudjuk csak megtenni, ahol előzni sem könnyű a nagyon sok autó miatt, és az útburkolat minősége sem mindenhol a legjobb. Arról nem is beszélve, hogy vagy egy tucatnyi kisebb-nagyobb településen kell lelassítva áthaladni.

Persze mehetnénk Budapestet érintve autópályán is, Debrecen felől nézve az M35–M3–M0–M5-útvonalon, de egyrészt – a sebességhatárokat betartva – jó eséllyel egy percet sem nyernénk vele, másrészről másfél-kétszer annyi kilométert kéne legyűrnünk, ami a benzinkúton ütne vissza, és a károsanyag-kibocsátásunkat is feleslegesen növelné.

A leginkább kézenfekvő egy, a két nagyvárost összekötő autópálya volna, aminek a terve amúgy fel is merült már rögtön a rendszerváltás után. A teljes egészében 700 kilométer hosszú Déli Autópálya (DAP) lett volna az ország leghosszabb útja, ám soha nem épült meg. Soprontól indult volna, érintve Szombathelyt, Zalaegerszeget, Nagykanizsát, Kaposvárt, majd egy Duna-hídon áthaladva Szekszárd térségében ért volna az Alföldre. Szeged és Hódmezővásárhely után Debrecen és Nyíregyháza felé haladt volna tovább. Egy időben voltak érdeklődő török befektetők, de a tervek a fiókban maradtak.

Négy város, egy határ

Most mégis úgy tűnik, hogy nemsokára már autópályán juthatunk el Szegedről Debrecenbe és fordítva, ugyanis a románoknál mostanra több akadály is elhárult az Arad–Nagyvárad-sztráda megvalósulása elől. A szakasz megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását 2021-ben kezdték el. A több szempontú értékelés és a régészeti vizsgálatok alapján már megvan nyomvonal, melyet az illetékes román minisztérium is jóváhagyott.

2023 júliusában a Bihar megyei tanács elnöke aláírta a műszaki tervezés finanszírozási szerződését. Van már környezetvédelmi jóváhagyás is, december végén pedig megjelent a kisajátításokról szóló kormányhatározat. Így már a közbeszerzést is ki lehetett írni, melyet három szakaszra osztottak (Nagyvárad–Nagyszalonta, Nagyszalonta–Kisjenő, Kisjenő–Arad). Most ott tartunk, hogy 2024 februárjában kiírták a versenytárgyalást. Be is került a magyar hírekbe, hogy a Nagyvárad és Nagyszalonta közötti 34 kilométeres szakasz kivitelezésére bejelentkezett Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László is.

A mintegy 120 km-es sztráda féltávjánál egy magyarországi határátkelőhöz is leágazik, az M44-es autóúttal kötik majd össze Békéscsaba irányába. A projektet a két érintett román megyei tanács (Arad és Bihar megye), valamint a CNAIR (Compania Nationala de Administrare a Infrastructurii Rutiere – Nemzeti Közúti Infrastruktúrakezelő Vállalat) valósítja meg európai uniós támogatások bevonásával.

Ez jelenleg a hiányzó kapocs ahhoz, hogy – Románián keresztül ugyan, de – legyen közvetlen autópálya-kapcsolat Debrecen és Szeged között.

Debrecen és Nagyvárad, valamint Szeged és Arad között ugyanis már most is van autópálya. A kérdés már csak, hogy így kevesebb idő lesz-e az út, mint az optimistán is bő háromórásra mondható zötykölődés a 47-esen. Először is fontos részlet, hogy jelenleg két határellenőrzésen is át kellene esni, viszont Románia hamarosan csatlakozik a schengeni egyezményhez, és így megszűnhet a határon várakozás, amint felhajtottunk Debrecen külterületén az autópályára, onnantól elvben megállás nélkül lenyomható lesz a Szegedig tartó út.

Gyorsabb lesz Románián át?

De ha elkészült az Arad–Nagyvárad autópálya-szakasz, mennyi idő lenne mégis a kb. 285 kilométer hosszú út Debrecen és Szeged között? Számításaink szerint – normál sztrádatempóval, 130 km/óra sebességgel haladva – legkevesebb 165 perccel tudunk kalkulálni, ami 2 óra 45 perc. Ez papíron 25 perccel kevesebb, mint ha a 47-esen mennénk, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy tömött országúton általában lassabban lehet csak haladni, mint egy szellősebb autópályán, ahol ha elénk kerül egy lassabb jármű, könnyedén meg tudjuk előzni. Egyik útvonal esetében sem számoltunk megállásokkal, hiszen az ugyanannyi időt venne el mindkét esetben.

Hogy ebből a papíron 25 percből (ami egyébként elviekben 13 százalékos időnyereség) lehet-e mondjuk akár 30–40 perces vagy még nagyobb előnyt faragni, az csak azután derülhet ki, ha átadják a romániai autópályát. Azért sanszos, mert nem kell számolni a 47-esen minden második faluban felmerülő, véletlenszerű lassító tényezőkkel. Maradjunk annyiban, hogy Arad felé suhanva az új autópályán talán kisebb eséllyel jön szembe egy kombájn, bár láttunk már furcsaságokat.

Olcsóbb viszont nem

Ott vannak a költségek is, a romániai kerülőhöz ugyanis román úthasználati díjat is kell perkálni, ami egy napra nagyjából ezer forintnak megfelelő román lej, míg az éves matricát 11 ezer forintért adják. Emellett ott van az üzemanyagfogyasztás-növekedés is, ami nem elhanyagolható, miután az átlagsebességünk majd’ kétszer annyi is lehet autópályán, és a távolság is nagyobb. 2–3 ezer forintos különbözettel lehet számolni függően attól, hogy dízel- vagy benzinüzemű autóval megyünk.

A témával kapcsolatban megkerestük a magyar Építési és Közlekedési Minisztériumot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a mintegy 70 kilométeres útvonalhossztöbblet miatt „nem valószínűsíthető még ideiglenesen sem a magyarországi forgalom átterelődése a romániai közúthálózatra”, szerintük jelentős mennyiségű autóforgalom nem fog Arad–Nagyvárad felé kerülni.

Kérdeztük a minisztériumot a 47-es főút fejlesztésével, esetleges azzal párhuzamos autópálya építésével kapcsolatban is, amire azt írták, a Berettyóújfalu–Békéscsaba–Szeged-szakasz vonatkozásában a környezetvédelmi engedélyt 2021-ben kiadták a főút kétszer kétsávosra bővítéséhez. A Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti szakasz esetében idén az előkészítési feladatok folytatódhatnak, míg Békéscsaba és Szeged között a leginkább sürgető feladat az algyői Tisza-híd kétszer kétsávosra való fejlesztésének továbbtervezése, ami a kormány ez irányú döntése nyomán indulhatna el. „Mindkét esetben a megvalósítás a fenti, többéves előkészítési feladatok lezárását követően, csak újabb kormánydöntés esetén indulhat meg.”

Utóbbi fejlesztésről még 2022 márciusában azt nyilatkozta akkor még nem miniszterként Lázár János, hogy akkor lesz négysávos az algyői híd, ha vidéket építő kormány lesz a „Budapestország” helyett, azaz a választók újra a Fidesz-kormányt szavazzák meg. Bő egy évvel később, már építési és közlekedési miniszterként maga Lázár állította le a projektet.

Pedig az egyébként is rossz állapotban lévő híd négysávosítása valóban fontos lenne, ezt Lázár is hangoztatta. A hídon naponta 15 ezer jármű halad át, ez egy évtized múlva 25 ezerre nőhet a miniszter szerint. A terhelést a híd egyre kevésbé bírja, gyakran kell foltozgatni félpályás lezárással, amikor kilométerekre is feltorlódik a forgalom csúcsidőben.

Olcsóbb tehát valószínűleg nem lesz az út Románián át Szeged és Debrecen között, de arra minden esély megvan, hogy gyorsabb igen. A némileg magasabb üzemanyag- és úthasználati költségek ellenére az időbeli előny és a kényelmesebb vezetés sokak számára vonzó lehet majd, amíg egyszer magyar földön is lesz Debrecen és Szeged között gyorsforgalmi út.

Kérdéseinkkel megkerestük a román Közlekedési és Infrastruktúraügyi Minisztériumot is, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.